A Budapesti Memorandum aláírása után egy elég komoly áremelés jött – emlékeztetett Török Gábor politológus a Facebookon azután, hogy Orbán Viktor azt mondta Zánkán a harcosok edzőtáborában, hogy „amikor a magyarok végre kihúzhatnák magukat, rögtön azt kérdezik, olcsóbb lesz-e ettől a kenyér”.
„Mint írta, 1994 decemberében, pár nappal az önkormányzati választás előtt, diplomáciai csúcs volt Budapesten. Itt járt mindenki, aki fontos a világban, és bár messze nem ez tűnt akkor a leglényegesebb témának, Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök aláírásával megerősítve megszületett az mostanában sokat emlegetett budapesti megállapodás Ukrajna »atommentesítéséről«. Horn Gyula és kormánya pár napig a világ legfontosabb vezetőit láthatta vendégül, ám még a csúcs előtt pénteken bejelentették: az áram 65, a földgáz 53 százalékkal drágul a lakosság számára. Pont három hónappal azelőtt, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszter a róla elnevezett megszorító csomagot prezentálta”.
Már megkezdődött a szervezés, és a következő két héten belül Budapestre érkezik a tervek szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin, hogy az Ukrajna ellen indított háború lehetséges lezárásáról tárgyaljon. Ugyanakkor a akadozik az előkészítés, a külügyminiszterek elhalasztották az előkészítő megbeszélést.
1994-ben itt írták alá a Budapesti Memorandumot, amely kimondta: Ukrajna annak fejében mond le a szovjetek után maradt tekintélyes atomarzenáljáról, hogy a szerződő felek garantálták a függetlenségét és a területi integritását. A memorandum egyik aláírója Oroszország volt (a másik kettő az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, később pedig Franciaország és Kína is nyilatkozatban támogatta a megállapodást).
A megállapodást Oroszország 2014-ben a Krím annektálásával, majd 2022-ben Ukrajna megtámadásával is megszegte, most pedig ugyanitt, azaz Budapesten keresik majd a megoldást az Oroszország által indított háború lezárására.
