Ezt a lehetőséget egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás teremtette meg, amely szerint ha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. Bírói jogállása ugyan szünetel, amíg az Ab tagja, de azután egyenesen a Kúriára kerül tanácselnöknek.

A kormány arra hivatkozott, hogy az Ab tagjai mind kiemelkedő tudású és tapasztalatú jogászok, ezért nem lenne indokolt pályáztatni őket, ha pályafutásukat a rendes bírósági rendszerben kívánják folytatni, és Ab-tevékenységük alapján megérdemlik, hogy ezt rögtön a legmagasabb igazságszolgáltatási szervnél tehessék. Csakhogy a törvénymódosítást sok bírálat érte amiatt, hogy így olyan emberek kerülhetnek a bírói pálya csúcsára, akik soha nem voltak bírók, nincs ilyen szakmai tapasztalatuk.

Tény, hogy a nyolc mostani kinevezett közül csak Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó dolgozott bíróként az Ab-ba kerülése előtt, mégpedig sokáig és több szinten. De a többiek (köztük Sulyok Tamás elnök, Juhász Imre, Schanda Balázs, Szalay Péter) jogi végzettséggel ügyvédek, hivatalnokok, egyetemi oktatók voltak, Szabó Marcel pedig ezen kívül az alapvető jogok biztosának helyettese, Varga Zs. András a legfőbb ügyész helyettese. (Életkora alapján a most bíróvá kinevezett csoportba kerülhetett volna Horváth Attila és az ez év elején alkotmánybíróvá választott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal bírói gyakorlattal rendelkező volt elnöke, de ők valamiért kimaradtak.)

A nyolc újdonsült bíró közül hárman túl lesznek már a nyugdíjkorhatáron, mire Ab-megbízatásuk lejár. De a Kúriára úgy is át lehet kerülni, hogy valaki a 12 év letelte előtt lemond az alkotmánybírói tisztségről. Darák Péter kúriai elnök megbízatása 2021. január 1-én lejár, és ha valaki a mostani alkotmánybírák közül addigra már kúriai tanácselnök lesz, akkor szóba kerülhet a legfőbb bírói testület vezetésére akkor is, ha korábban nem dolgozott bíróként.