A mostani kormánynak kötelessége kezelni a válságot. De a Fidesznek kötelessége elszámolni azzal, hogyan tette védtelenné az országot tizenhat év teljhatalom alatt – írta Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerdai Facebook-bejegyzésében, amelyben hosszan sorolta, hogy az Orbán-kormányok hányszor tettek keresztbe a klímaváltozással járó kihívásokra való felkészülésnek.
https://www.facebook.com/szelbernadett/posts/pfbid02ev6vSjkBWnJusyMTKJncw2NzSKFVm2QetiNNXEsLjj6aooaJDzRUZjhTxLyPQJnol
A volt zöldpárti (LMP) politikus arra reagálva szedte össze a Fidesz bűnlajstromát, hogy mint írta: most, amikor a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra, a Fidesz előadja, hogy mindez a néhány hónapja hivatalba lépett kormány alkalmatlanságának bizonyítéka.
https://hvg.hu/360/20260730_hoseg-gazdasag-hohullam-allianz-oecd-aszaly-ebx
Németh Balázs szerint már július első felében lehetett látni, hogy baj lesz. Nem, 2010-ben lehetett látni, hogy baj lesz. Rétvári Bence pedig azt magyarázza, hogy a kormánynak négy hete volt cselekedni. Nem, az előző kormánynak 16 éve és rengeteg pénze lett volna cselekedni
– emlékeztetett Szél Bernadett, hangsúlyozva, hogy egy ország klíma- és energiabiztonságát nem július első felében, hanem évek és évtizedek alatt építik fel. Ezután felidézte az ellenzéki képviselőként első kézből szerzett tapasztalatait a Fidesz-KDNP-kormányok klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásáról.
A felsorolásban többek közt felidézte, hogy amikor 2014-ben arról kérdezte az éppen paksi atomerőmű bővítését tervező kormányt, hogy milyen elképzelés van a Duna vizével hűtött erőmű üzemeltetésére a klímaváltozás folytán várható, mostanihoz hasonló – aszályos és forró – időjárásban, a kormány válasz helyett egyszerűen csak titkosította a beruházás részleteit.
https://hvg.hu/kkv/20260530_paks-2-paks-nyereseg
Azt is elutasították, amikor Szél és képviselőtársai a 2016 évi költségvetésben tízmilliárd forintot javasoltak a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítésére, kétmilliárdot a vízügyi igazgatóságok béreire és működésére, hetvenmilliárdot pedig zöld gazdasági fejlesztések finanszírozására átcsoportosítani.
Most ugyanazok kérik számon másokon a vízügyi és környezetvédelmi rendszer felkészületlenségét, akik akkor nem voltak hajlandók pénzt adni annak megerősítésére
– tette hozzá Szél Bernadett.
Ezután arról írt, hogy az előző kormány korábbi ígérete szerint 150 milliárd forint uniós támogatásból 2020-ig akár hárommillió magyar háztartás leszigetelését, nyílászárócseréjét, hatékonyabb fűtését támogatták volna, aminek alacsonyabb energiafogyasztás és kisebb rezsi lehetett volna az eredménye. Lázár János azonban közölte, hogy a forrásokat inkább állami és középületekre fordítják. Ezzel Szél szerint nemcsak a családoktól vettek el támogatást, de mivel a magyar elsődleges energiafogyasztás mintegy harmadát a háztartások teszik ki, azt is akadályozták, hogy az ország energiafogyasztása érdemben mérséklődjön – önkorlátozások nélkül.
Kitért emellett a szélerőművek kvázi betiltására is, amelyhez olyan szabályokat alkottak, amelyek mellett Magyarországon szinte sehol nem lehetett új szélerőművet építeni. Miközben tudható volt, hogy a zöld energiában a szél- és napenergia együtt ad hatékony mixet.
„Ősbűnként” külön említette Szél a környezetvédelmi kormányzati apparátus módszeres leépítését, amely 2018-ban ért tetőfokára. Ekkor tömeges elbocsátásokkal egy 70 fős államtitkárságra sikerült zsugorítani az egész ágazat kormányzati szervezetét, miközben 2010 előtt 400 fővel önálló minisztériuma volt a környezetvédelemnek és a vízügynek.
Azt is felidézte, hogy amikor ez a leépítés miatt az akkori köztársasági elnök, Áder János közbelépését kérte, a Kék Bolygó Alapítványa révén a környezetbarát politikus szerepében tetszelgő Áder semmit sem tett.
„Amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, azt kértem, hogy legalább mondják el: milyen szakmai, társadalmi vagy gazdasági elemzés alapján hozták meg ezt a döntést?” – idézte fel Szél Bernadett, aki szerint Gulyás Gergely annyit válaszolt: „Nincs ok a sietségre”. Ugyanebben az éveben a Fidesz–KDNP képviselői az éghajlati válságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták, „kampánytrükknek” nevezve a felvetést.
Szintén érdemi válasz nélkül maradt ellenzéki politikusként, amikor azt kérte, hogy Orbán Viktor a törvénynek megfelelően számoljon be a parlamentnek az Európai Tanács üléséről és az ott emelt „klímavétójáról”. Ekkor egy gyors törvénymódosítással megszüntették a miniszterelnök plenáris beszámolási kötelezettségét.
A hosszú listában kitért még arra, hogy a Fidesz-kormány hogyan nem tett semmit az általuk is elismerten elöregedő villamosenergia-hálózat korszerűsítése érdekében – külön kitérve a Mátrai erőmű botrányos eladásának és visszavásárlásának történetére is.
https://hvg.hu/itthon/20260804_bezzeg-orbanek-milyen-jol-felkeszitettek-az-orszagot
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
