szerző:
ecoline.hu
Tetszett a cikk?

A korábbi évekhez képest eseménytelen közgyűlésen zárta a 2008-as...

A korábbi évekhez képest eseménytelen közgyűlésen zárta a 2008-as évét a Mol. Ugyanakkor - ahogy azt Hernádi Zsolt, a csoport elnök vezérigazgatója a társasági összejövetel után megtartott sajtótájékoztatón kiemelte - a cég hosszú távú működése szempontjából nagyon lényeges döntések születtek a fórumon, a nagy többséggel elfogadott határozatok a Molt még erősebbé, még rugalmasabbá tették.

A közgyűlés - ahogy arról nap közben beszámoltunk - valamennyi igazgatósági előterjesztés nagy többséggel elfogadott. Döntöttek a 2008-as eredmény felosztásáról, az igazgatóság megkapta a felhatalmazást a sajátrészvény-vásárlások meghosszabbítására, s számos ponton módosították az alapszabályt. Ez utóbbi napirendi pont két lényeges pontja a lopakodó felvásárlások elleni védelem beépítése, illetve az állam tulajdonában lévő B sorozatú szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódó jogok módosítása

Az eredményfelosztásról szóló döntéshez kapcsolódva Hernádi Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta: "A Mol fennállása második legnagyobb akvizícióját hajtotta végre. Az INA beruházás értéke 873 millió euró. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a befektetés a legkomolyabb részvényesi értéknövekedést jelenti majd a jövőben." (A társaság azzal együtt, hogy a 2008-as év után nem fizet osztalékot, fenn kívánja tartani meghirdetett osztalékpolitikáját: az akvizíciók függvényében a jövőben is az eredmény 40 százalékát fizetik majd ki a tulajdonosoknak.)

Az állam nem kíván megválni papírjától
 
Az alapszabályi változások, s ezen belül is az állami tulajdonban lévő B sorozatú szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó jogokról szóló döntéseket illetően Hernádi Zsolt a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva jelezte: nincs arról tudomása, hogy lenne olyan szándék, amely szerint az állam értékesítené részvényét.
 
A módosítást (nevezetesen, hogy kikerült az alapszabályból, hogy ez a részvény az állam tulajdonában van) jogszabály-harmonizáció tette szükségessé. Ugyanakkor azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket a közgyűlés megszavazott a papír még értékesebbé vált. (A cég vezető testületeinek tisztségviselői, könyvvizsgálója, az eredmény felosztása, az alapszabály egyes pontjainak módosítása csak a B sorozatú részvény tulajdonosának egyetértésével lehetséges a jövőben.)

A Szurgutnyeftyegaz pénzügyi befektető

Az új nagytulajdonosról új információ nem derült ki a közgyűlésen. A Szurgutnyeftyegaz - ahogy az már korábban ismert volt - 2009. április 9-ével zárta le részvény-adásvételi ügyletét: ekkor kerültek birtokába az osztrák OMV-től megvásárolt, a Mol jegyzett tőkéje 21,2 százalékának megfelelő papírok. 

Ezzel együtt az orosz vállalat jelezte tulajdonszerzését a Magyar Energia Hivatal (MEH), illetve a Mol felé, ám április 14-éig (a közgyűlés előtti tulajdonosi megfeleltetés zárónapjáig) nem kapta meg az engedélyt az energiahivataltól (a tulajdonszerzés tudomásulvételére MEH-nek 90 napja van). Így a részvénykönyvi bejegyzés nem történt meg, az orosz vállalat nem élhetett tulajdonosi jogosítványaival a közgyűlésen. 

A közgyűlés napjának reggelén az orosz társaság fizetett hirdetésben jelentette meg a Mol részvényeseknek szóló üzenetét. A levélben az orosz cég vezérigazgatója sajnálatát fejezte ki, hogy számukra ismeretlen okból nem vehetnek részt a közgyűlésen, s jelezte: továbbra is készek a tárgyalásra a Mol vezetéssel. Ettől egyébként - ahogy azt Hernádi Zsolt a közgyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta a Mol vezetés sem zárkózik el. 

A Mol - ahogy azt már korábban is közölték - a Szurgutot pénzügyi befektetőnek tekinti, s minden olyan információt, lehetőséget megad a társaságnak, amelyet bármely egyéb ilyen tulajdonosának. Stratégiai kérdésekről azonban az orosz céggel nem kívánnak egyeztetni – tette egyértelművé Hernádi Zsolt.
 
Nincs veszélyben az oroszországi üzlet

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Szurgut fogadtatása lehet-e kedvezőtlen hatással a Mol oroszországi tevékenységére, az elnök-vezérigazgató határozott nemmel válaszolt. A Molnak a Szurguttal nincs üzleti kapcsolata – indokolta a választ.

Az alapszabályt érintő, lopakodó felvásárlás elleni védelmet erősítő alapszabály-változásokhoz kapcsolódóan Hernádi Zsolt elmondta: a cél az, hogy csakis traszparens tulajdonosok lehessenek befolyással a társaság működésére. Kisebbségi részvényes lopakodó felvásárlással ne tudjon irányítást átvenni a vállalatban. Ezzel ugyanis jövedelemátcsoportosításokat tud elérni, amely nem minden részvényesnek áll érdekében.

Ecoline
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!