Novemberben 26 százalékkal zuhantak az európai gépkocsieladások. Az átlag fölött teljesített viszont a Volkswagen-csoport csúcsmárkája, az Audi, amely az első 11 hónapban az egy évvel korábbinál 3 százalékkal több, csaknem 921 ezer autót adott el világszerte. Ezt részben annak köszönhette, hogy riválisainál – például az ugyancsak német BMW-nél vagy Mercedes-Benznél – kisebb az amerikai jelenléte, így nem szenvedte meg hozzájuk hasonlóan az ottani piac összeomlását (novemberben az USA-ban 37 százalékkal csökkentek az eladások). 

Nem csupán Q7-es városi terepjárója szerepelt jól, hanem A4-es modellje is, amely Francia- és Olaszország mellett Kínában is népszerű. Visszaeséssel kalkulál viszont a teljes VW-csoport – ami így a győri Audi-gyárat sem kerülheti el, hiszen az ott készülő motorok nagyobb részét nem Audikba, hanem Volkswagenekbe, Skodákba, Seatokba építik be. A konszern december közepén kiadott előrejelzése, a kereslet drasztikus visszaesésével számolók 20 százalékos világpiac-szűkülési jóslatával szemben, a VW-csoport eladásainak 10 százalékos csökkenésével számol 2009-ben.

1.	Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
2.	Audi Hungaria Motor Kft.
3.	Nokia Komárom Kft.
4.	E.On Földgáz Trade Zrt.
5.	Philips Industries Magyarország Kft.
6.	Magyar Telekom Nyrt. – Deutsche Telekom
7.	GE Hungary Zrt. – General Electric
8.	Magyar Villamos Művek Zrt.
9.	E.On Hungária Energetikai Zrt.
10.	Magyar Suzuki Zrt.
11.	Tesco-Global Áruházak Zrt.
12.	Samsung Electronics Magyar Zrt.
13.	MVM Trade Kft.
14.	Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Zrt.
15.	Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt.
16.	Sanmina-SCI Magyarország Kft.

Még optimistább: egyenesen pozíciói megerősödésére számít a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója, a finn Nokia. Arra spekulál, hogy kisebb riválisai nem bírják majd a gyilkos versenyt, ezért ő akár 40 százalékosra is feltornázhatja világpiaci részesedését. Ez persze egy szűkülő piacon következhet be: a különböző elemzői becslések szerint az idén a tavalyinál 4–27 százalékkal kevesebb új mobilkészülék talál majd gazdára. 

A Nokia stratégiája kettős. A mennyiségi növekedést a telített amerikai és európai országok helyett a fejlődő régiókban várja, ahol könnyen kezelhető és olcsó készülékeket kínál. A piac felső szegmensében pedig az okostelefonokra épít – mint az iPhone vetélytársának szánt, az év elején bemutatkozó N97 –, és minél több szolgáltatást igyekszik belezsúfolni modelljeibe. Ezért kivásárolta partnereit az okostelefonok 60 százalékán futó Symbian operációs rendszert birtokló konzorciumból, zenei letöltést kezdett kínálni, az egyik legnagyobb digitálistérkép-készítő, az amerikai Navteq bekebelezésével pedig a műholdas navigációt (GPS) is házon belülre vitte.

A válság ellenére fenntartja erőmű-építési terveit a német E.On energetikai cég – jelentette ki egy november végi üzleti konferencián Wulf Bernotat elnök. A 2010-ig tartó program keretében 63 milliárd eurós költséggel húsz új erőművet építenek Európában, ebből ötöt Németországban. Bernotat szerint e beruházásokra már csak azért is szükség van, mert új széntüzelésű erőművek nélkül nőne Németországban az energiaellátás kockázata. Részt vesz az E.On az európai – és a német – energiaellátás orosz gázfüggőségének lazításában is, december közepén a Ruhrgas leányvállalata kitermelési koncesszióhoz jutott Algériában.

Csökkent a kereslet a holland Philips világítástechnikai termékei iránt. A vállalat december elején figyelmeztetett, hogy aligha teljesül a 2010-ig várt évi átlagosan 6 százalékos forgalom- és 10-11 százalékos nyereségnövekedési cél. A lakossági vásárlások elbizonytalanodása miatt romlik a villanyborotvától a lapos televízióig számos cikket gyártó, a bevételek felét és a profit csaknem 30 százalékát hozó fogyasztói elektronikai üzletág teljesítménye is. 2008 negyedik negyedévében már 340 millió euró szerkezetátalakítási költséget állítottak be a mérlegbe, és elbocsátások is voltak. Gerald Kleisterlee elnök-vezérigazgató elsősorban az egészségügyi eszközöket gyártó üzletághoz fűz nagy reményeket, amely a Respironics 3,6 milliárd eurós felvásárlásával jelezte, hogy a nagy kórházi berendezések mellett az otthoni betegellátás piaca felé is nyit.

Bízik a válság átvészelésében a Deutsche Telekom (DT) német telefontársaság, amely az előrejelzések szerint teljesítheti 19,3 milliárd eurós tavalyi profittervét. Ebben segített, hogy lassult a vonalas előfizetők lemorzsolódása, és jól szerepeltek a nemzetközi érdekeltségek, valamint a mobilüzletág. A DT az egyetlen társaság, amely az okostelefonok mindkét, nagy várakozásokkal fogadott modelljét kínálja: az Apple iPhone-ját éppúgy megvehetik előfizetői, mint a Google Android szoftverét futtatót. Bejött a stratégiai tulajdonrész vásárlása a görög OTE telefontársaságban is, ahonnan a várakozások szerint 2009-től évi 6,3 milliárd euró bevétel és 2,2 milliárd euró nyereség kerülhet a DT kasszájába. A bonni központú cég odahaza sem tétlen: 3 milliárd eurós költséggel új nagy sebességű, HD-felbontású műsorok továbbítására is alkalmas internetes gerinchálózatot épít.

A pénzpiaci viharban is 15 milliárd dollárnyi új részvényt tudott kibocsátani a turbináktól a víztisztító berendezéseken át a repülőgép-hajtóművekig egy sor ipari nagyberendezést gyártó amerikai General Electric; a tőkebevonás sikerében a szuperbefektetőnek tartott Warren Buffett 3 milliárd dolláros bevásárlásának is része volt. Pedig a GE 2008-as nyeresége az előző évi 22,2, illetve a még októberben is jelzett 19,5–21 milliárd helyett csak 18 milliárd dollár körül alakulhat. Jeffrey Immelt, a cég első embere elképzelhetőnek nevezte ugyanakkor, hogy az új évben akár 5 százalékkal is emelkedhet az ipari berendezések gyártásának nyeresége, az NBC Universal révén birtokolt médiaérdekeltség pedig a hirdetési piac szűkülése dacára is nullszaldós lehet. 

A nagy kérdés a pénzügyi üzletág teljesítménye. A GE Capital 2007-ben még a cégóriás nyereségének a felét hozta, ám a pénzpiaci válság – különösen az amerikai kártyahitelek bedőlése – megviselte, és a 2008-ra várt 8 milliárd után az új évben már csak 5 milliárd dolláros profitra számíthat. A tervek szerint megszabadulnak 90 milliárd dollár értékű, jelentős adósságállományt tartalmazó vagyontól, 2 milliárd dollárt lefaragnak a költségekből, a 75 ezres alkalmazotti létszám pedig több ezerrel csökkenhet.

Régi-új vezetővel kezd neki a válsághoz való alkalmazkodásnak a japán Suzuki. A betegsége miatt távozó Cuda Hirositól decemberben visszavette a vezérigazgatói posztot az azt 22 éven keresztül keresztül betöltő, majd az ezredfordulón az igazgatótanács elnöki tisztébe visszavonult Szuzuki Oszamu. A két évtized alatt motorkerékpár-gyártóból világszerte ismert autógyárat építő, 78 éves Szuzuki „rendkívül kiszámíthatatlannak” nevezte a cég pénzügyi évének március 31-ei zárásáig hátralévő időszakot. Nem biztató, hogy eddig lendületes indiai eladásai is megtorpantak novemberben, holott a Maruti Suzuki vegyesvállalat a hatalmas ország piacának a felét uralja, főleg Alto és Wagon-R kisautóinak köszönhetően. Új lehetőséget nyit viszont a nyugat-indiai Mundra gazdasági övezet kikötőjében januárban működésbe lépő autóterminál, ahonnan a Maruti Suzuki az Európai Unióba szállít gépkocsikat, elsőként A-Star modelljét.

Gyorsan reagált a brit Tesco a vásárlókedv megcsappanására: hazai piacán, Nagy-Britanniában karácsony előtt mintegy ezer terméket féláron kínált, feladva ezzel a leckét riválisainak. Tőkeerejére és kiterjedt nemzetközi hálózatára támaszkodva abban bízik, hogy agresszív árpolitikájával a válság nyertesei között lehet majd. E remény nem megalapozatlan, hiszen az IGD iparági piackutató cég úgy becsülte, 2012-re a Tesco forgalma meghaladhatja a 151 milliárd dollárt, és ezzel leszoríthatja a második helyről a francia Carrefourt a világ legnagyobb áruházláncainak versenyében – bár az amerikai óriás, a Wal-Mart még így is elérhetetlen távolságban lesz a maga 476 milliárd dolláros forgalmával. Óvatosságra int azonban a Tesco amerikai kalandja. A brit Tesco Expressek mintájára tervezett, szűkebb választékú, de több mutatós félkész ételt kínáló Fresh & Easy lánc (HVG, 2007. november 17.) tengerentúli terjeszkedése megtorpant. Kalifornia északi részének meghódítását az amerikai recesszió miatt elhalasztották, az állam déli felén, valamint Arizonában és Nevadában februárra tervezett kétszáz üzletet pedig legkorábban novemberben nyitják meg.

Nagy küzdelmet folytat az amerikai vásárlókért a dél-koreai Samsung Electronics is, amely éppen az ősszel szerezte meg az elsőséget az ottani mobiltelefon-eladásokban a hazai Motorolától. Bár 2008-ban elérte 200 millió darabos értékesítési célját a világpiacon, a Samsung nyereségrátája nem csupán ebben az üzletágában esett, hanem a másik két meghatározóban is: a félvezetők, illetve a lapos tévék gyártásában. Novemberben a dél-koreai ipar zászlóvivőjének számító cég exportja már csökkent, 2008 negyedik negyedévét pedig először zárhatja veszteséggel azóta, hogy 2000-ben elkezdett háromhavi mérlegadatokat közölni. December elején bejelentették, hogy beruházásaikat a 2008-as 10 ezermilliárd vonról (100 von = 14 forint) az idén 7–8 ezermilliárdra csökkentik, és visszaléptek a memóriakártyáiról ismert SanDisk felvásárlásától is.

Kifejezetten a bőrükön érzik már a krízist a legnagyobb elektronikai és számítástechnikai cégek beszállítói. A szerződéses gyártók az elsők, akik a megrendelések visszaesését tapasztalják, és hiába jelentenek évi 300 milliárd dollár fölötti bevételt elkönyvelő csapatot, csak enyhült, de nem szűnt meg kiszolgáltatottságuk a márkanevet birtokló megbízóikkal szemben. A Sony PlayStation konzoljait, a Philips kenyérpirítóit, a Dell számítógépeit vagy az Apple digitális lejátszóit gyártók között ezért a koncentráció erősödésére számítanak az elemzők. A vevők között szerepelhet a szingapúri Flextronics, a Foxconnt is birtokló tajvani Hon Hai, de igyekszik javítani pozícióját a 2008-ban növekedése egy számjegyűvé olvadását tapasztaló „bérmunkások” közül a finn Elcoteq és az amerikai Sanmina–SCI is.

NAGY GÁBOR