Nyolcszázmilliós ásványvizbizniszt bukott el egy vállalkozó

Miközben Orbán Viktor Fidesz-elnök a napokban a kínai kapcsolatok erősítésén ügyködött, a fideszes vezetésű Eger novemberi rendkívüli közgyűlésén kínai befektetők elriasztásán munkálkodtak civilek, élükön a korábban a makói gázmező, majd az egri kórház védelmezőjeként fellépett Hun Fokos Szövetséggel. Szemtanúk arról számoltak be a HVG-nek, hogy mintegy nyolcvan aktivista lepte el az egri városháza dísztermét, és síppal-dobbal követelték, hogy az önkormányzat ne adja idegen kezekbe az egri Szent József-forrást. Azt tudakolták, igaz-e, hogy az egyetlen napirendi pont a forrás kínaiaknak történő eladása, illetve kérték a „jobboldalon ülő” képviselőktől, ragaszkodjanak a név szerinti szavazáshoz.

Az így begyűjtött listával azt tervezték, hogy az előterjesztésre voksolók nevét felírják egy táblára, és reggeltől estig járják vele a várost, hadd tudja meg mindenki, kik kótyavetyélik el a föld méhének kincsét. A performance hatásosnak bizonyult, a képviselők – bár előzőleg fideszes és szocialista képviselők egyaránt a közgyűlés összehívását szorgalmazták – a csujjogatás közepette nem szavazták meg az ajánlat napirendre vételét.

HVG

Nem véletlenül apelláltak a díszteremben hangoskodók a jobboldalon ülőkre, hiszen Eger erős jobboldali bástyának számít: a legutóbbi európai parlamenti választáson a Fidesz a szavazatok több mint felét, a Jobbik pedig a 17,5 százalékát gyűjtötte be. Igaz, a képviselő-testület összetételén e fölény nem látszik: a 12 szocialista-szabaddemokrata képviselő ellenében kilenc városatya a Fidesz, a kereszténydemokraták és a Jobbik közös támogatásával kapott mandátumot, négyen pedig más szervezeteket képviselnek. „Hallomásból tudtuk, hogy a forrást 25 évre kínai befektetőknek akarják eladni, ráadásul pályázat nélkül. Minden földi kincs a magyar nép tulajdona, nem szabad külföldi kézre adni, különösen nem a vizet, amely a globális felmelegedés közepette egyre értékesebb” – indokolta fellépésüket a HVG-nek Pócs Alfréd, a szövetség elnöke. Az akció nem előzmény nélküli, a víz napján, idén március 21-én már „a szent korona oltalma alá helyezték” magát a kutat, s mint Pócs mondta, a szertartáson a polgármester és az alpolgármester is megjelent.

Bármekkora vehemenciával léptek is fel a Szent Korona-tan hirdetői, a forrást eladni nem lehet, csak a hasznosítás adható bérbe, az egri vizet pedig eddig is magáncég palackozta. Igaz, a Szent József Forrás Kft. a magyar illetőségű Papp Mátyás tulajdona, amellyel az önkormányzat 2004-ben szerződött 25 évre. Csakhogy a kft-nek nem sikerült bomba üzletet összehozni az ásványvíz palackozásából. Szerződése alapján óránként 21 köbméter, évente 140 millió liter vizet vehetett volna ki a kútból, ám még a 20 millió literes töltőkapacitását sem használta ki. A cég az előző két évben alig könyvelt el bevételt – 5 millió, illetve 19 millió forintot –, ezzel szemben két év alatt 95 millió forint veszteséget termelt. A 3 milliós törzstőkéjű társaság saját tőkéje tavaly év végére mínusz 137 millióba szaladt, tartozásai pedig megközelítették a 270 milliót. Adósa maradt a bérleti díjjal az önkormányzatnak is, bő 28 millió forintos tartozása miatt a helyhatóság június végén felbontotta vele a szerződést, és novemberben pályázatot írt ki a víz hasznosítására.

Pedig Papp Mátyás állítja, tájékoztatta a városháza illetékeseit arról, hogy a tavasz óta kínai befektetőkkel tárgyal, és a szétdobolt rendkívüli közgyűlésen éppen a hongkongi bejegyzésű China Intercontinental Group Ltd. ajánlatát ismerhették volna meg a képviselők. A cég azt ígérte, megveszi a kft-t annak vízhasználati jogával együtt, tartozását azonnal kifizeti, majd több mint 800 millió forint beruházással, negyven embernek munkát adva, másfél év alatt 100 millió literre futtatja fel a termelést. Ezenfelül befektet az egri borbizniszbe, és a helyi vízilabdacsapatnak is támogatást ígért. Terveihez már a szomszédos telek megvételéről is megállapodott, amely iparvágány-kapcsolattal rendelkezik.

„Bár a polgármesteri hivatal augusztus közepétől tárgyalt, a képviselő-testület úgy írt ki pályázatot a forrás hasznosítására, hogy nem tudott a befektetői ajánlatról” – indokolta a HVG-nek Pál György, a szocialista frakció vezetője, miért támogatta a rendkívüli közgyűlés összehívását. „A képviselőknek lehetőséget kellett volna kapniuk, hogy az ajánlat ismeretében döntsenek” – értett egyet politikai ellenfelével a fideszes Bodnár Pál. A pályázat visszavonása vagy elhalasztása, a kft szerződésének visszaállítása praktikusan azt jelentette volna, hogy az önkormányzat azonnal hozzájut a követeléséhez, és 100 millió liter vízkivéttel számolva évi 143 millió forint díjat kasszírozna. Miután az ajánlat – igazodva a kínai állam tőkebefektetésre szóló engedélyének határidejéhez – december végéig szólt, s azt a városatyáknak elő sem adhatták, az üzlet kútba esett.

Habis László, a fideszes támogatású független polgármester egy közmeghallgatáson azt mondta, a China Intercontinental Group Ltd. ajánlatát azért nem vették napirendre, mert a kínai kereskedelmi kamarától kapott szóbeli tájékoztatás szerint „valójában nem regisztrált cégről” van szó. A HVG megkeresésére a polgármester munkatársa útján közölte, a városháza szakértői kérésük ellenére csak prezentációs anyagot kaptak, nem pedig a tulajdonosi hátteret, mérlegadatokat tartalmazó cégdokumentációt. A kínaiak képviselője ezzel szemben azt állítja, minden dokumentumot eljuttattak az illetékeseknek.

Akár létezik a cég, akár nem, kérdés, mire megy az egri önkormányzat a kútjával. Magyarországon rengeteg a jó ásványvíz: 122 kút szerepel az elismert természetes ásványvizek lajstromán, és legalább harminc bejegyzett társaság tülekedik az 50 milliárd forintos piacon. A szektor dinamikusan nő, és erre az évre is az 1 milliárd literes éves termelés 5 százalékos bővülését becsülte Fehér Tibor, a Magyar Ásványvízszövetség és -terméktanács elnöke. Az erős versenyt jelzi, hogy az utóbbi négy évben a fogyasztói átlagár lényegében stagnált, és nem egyedül az egri Szent József Kft. eladó.

Vitéz F. Ibolya