szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma, így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren. A leginkább kockázatos iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek, a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll.

Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.

Fizetésképtelenségi eljárások száma

Csőd

Felszámolás

Végelszámolás

Összesen

2007

20

9 823

8 836

18 679

2008

15

11 515

9 715

21 245

2009

120

15 014

14 002

29 136

Éves változás

+700%

+30%

+44%

+37%


Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Az eljárások 53 százalékát a felszámolási eljárások adják, volumenük 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz megmentésükre irányulnak. Az ilyen eljárások száma 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra nőtt. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amelynek alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.

Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 során is a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták a legtöbb eljárást. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, amikről korábban nem feltételezték volna.

Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 20 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,46 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49 százaléka, összesen bejegyzett cégek 18,47 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,78 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,96 százaléka), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,3 százaléka) teljesítettek a legjobban.

Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a telekom és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni. Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import. Dercze szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején. Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés-állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.

Fizetésképtelenségi eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (Iparágak)

Iparágak

2009

2008

Változás*

Relatív változás**

Acél és fémipar

7,65%

4,71%

2,94%

62,56%

Ingatlangazdálkodás

2,47%

1,52%

0,94%

61,98%

Turizmus és vendéglátás

7,29%

4,78%

2,51%

52,42%

Nagykereskedelem

7,65%

5,18%

2,47%

47,58%

Gépjárműipar

6,84%

4,70%

2,14%

45,51%

Fuvarozás

7,27%

5,17%

2,09%

40,50%

Logisztika

6,48%

4,65%

1,83%

39,34%


Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.

A fizetésképtelenségi eljárásban legtöbbször érintett iparágak 2009-ben

Ágazat

Bejegyzett cégek száma

Eljárások száma

Eljárások aránya a bejegyzett cégek arányában

Szolgáltatói tevékenységet végzők

5 072

507

9,99%

Textilipar

3 958

320

8,07%

Építőipar

71 455

5 713

7,99%

Acél és fémipar

7 321

560

7,65%

Nagykereskedelem

43 120

3 298

7,65%

Turizmus és vendéglátás

25 380

1 849

7,29%

Fuvarozás

11 468

833

7,27%

Kiskereskedelem

54 914

3 836

6,99%

Gépjárműipar

19 791

1 354

6,84%

Papír és csomagolóipar

1 359

91

6,73%

Faipar

5 908

397

6,73%

Logisztika

4 462

289

6,48%

Élelmiszeripar

5 319

310

5,84%

Vegyipar

3 117

182

5,83%

Nyomda és kiadói tevékenység

14 359

806

5,61%

Országos átlag

530 739

29 136

5,49%

Mezőgazdaság

9 742

518

5,32%

Elektronika és számítástechnikai tevékenység

25 358

1 021

4,02%

Gépipar

3 877

149

3,84%

Bank és pénzügyi szolgáltatás

11 392

434

3,81%

Oktatás

9 295

333

3,58%

Ingatlangazdálkodás

74 083

1 827

2,47%

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40 százalékát, Szabolcsban pedig 6 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben, mint a megelőző évben.

A legnagyobb változást mutató megyék

Megye

Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2008)

Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2009)

Relatív változás

Nógrád

7,27%

13,19%

181,71%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

11,42%

11,99%

103,05%

Békés

5,34%

7,44%

141,68%

Hajdú-Bihar

5,79%

7,05%

127,84%

Bács-Kiskun

4,76%

6,39%

139,52%

Borsod-Abaúj-Zemplén

3,89%

6,25%

164,22%

Zala

5,09%

6,25%

126,58%

Jász-Nagykun-Szolnok

6,16%

5,77%

96,18%

Országos átlag

4,17%

5,49%

137,09%


Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát, kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 5,49 százaléka került bajba, Nógrád megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék, Szabolcsban 12 százalék, de Békésben, Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el.

Az eljárások megyei részarányát összevetve a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében (eljárások 5,91 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,71 százaléka), Nógrád megyében (eljárások 2,19 sázaléka, összesen bejegyzett cégek 0,91 százaléka), valamint Hajdú-Bihar megyében (eljárások 4,69 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,66 százaléka) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,23 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 13,72 százaléka), valamint Győr-Moson-Sopron megye (eljárások 2,45 százaléka, de a bejegyzett hazai cége 3,78 százaléka) teljesített a legjobban, mivel az származott innen 2009-ben.

A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és csupán három térségnek (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Somogy megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a válság komoly pofon volt mindenkinek, nemcsak a jellemzően alultőkésítettebb, sérülékenyebb magyar cégeknek - a magyar vállalkozások 75 százalékának az éves árbevétele nem éri el az 50 millió forintot -, hanem a stabil helyzetű külföldi leányvállalatok cégeinek is átmenetileg le kellett állnia a termeléssel vagy végleg bezárni.

Bagyura tapasztalatai szerint a banki finanszírozás beszűkülése és megdrágulása érzékenyen érintette a finanszírozás igényes cégeket. „Ez azzal jár, hogy a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben is. A gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel” – mutat rá Bagyura. Ezek felmérése és kezelése egyre több cégnek jelent kihívást, amit a Coface tapasztalatai is alátámasztanak: jelentősen megnőtt a hitelezéskezelés iránti kereslet. Ennek ellenére fájdalmasan kevés cég veszi igénybe ezeket az eszközöket Nyugat-Európához képest, ahol a cégek körülbelül 10 százaléka, míg itthon a cégek 2-3 százaléka vesz igénybe valamilyen követeléskezelési szolgáltatást, jegyzi meg a szakértő. Hozzáteszi, hogy a hazai kuncsaftok nagy része is külföldi tulajdonban áll, ahol ez a fajta gyakorlat a policy része. Pedig ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után az első két-három hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, de 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Törökország lesz az újabb Olaszország?

Törökország lesz az újabb Olaszország?

Az ír miniszterelnök orvosnak áll a járvány idejére

Az ír miniszterelnök orvosnak áll a járvány idejére

Az olaszországi járvány láthatatlan áldozatai: a rákbetegek

Az olaszországi járvány láthatatlan áldozatai: a rákbetegek