szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma, így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren. A leginkább kockázatos iparágnak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek, a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll.

Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.

Fizetésképtelenségi eljárások száma

Csőd

Felszámolás

Végelszámolás

Összesen

2007

20

9 823

8 836

18 679

2008

15

11 515

9 715

21 245

2009

120

15 014

14 002

29 136

Éves változás

+700%

+30%

+44%

+37%


Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Az eljárások 53 százalékát a felszámolási eljárások adják, volumenük 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz megmentésükre irányulnak. Az ilyen eljárások száma 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra nőtt. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amelynek alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.

Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 során is a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták a legtöbb eljárást. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, amikről korábban nem feltételezték volna.

Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 20 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,46 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49 százaléka, összesen bejegyzett cégek 18,47 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,78 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,96 százaléka), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,3 százaléka) teljesítettek a legjobban.

Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a telekom és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni. Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import. Dercze szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején. Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés-állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.

Fizetésképtelenségi eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (Iparágak)

Iparágak

2009

2008

Változás*

Relatív változás**

Acél és fémipar

7,65%

4,71%

2,94%

62,56%

Ingatlangazdálkodás

2,47%

1,52%

0,94%

61,98%

Turizmus és vendéglátás

7,29%

4,78%

2,51%

52,42%

Nagykereskedelem

7,65%

5,18%

2,47%

47,58%

Gépjárműipar

6,84%

4,70%

2,14%

45,51%

Fuvarozás

7,27%

5,17%

2,09%

40,50%

Logisztika

6,48%

4,65%

1,83%

39,34%


Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.

A fizetésképtelenségi eljárásban legtöbbször érintett iparágak 2009-ben

Ágazat

Bejegyzett cégek száma

Eljárások száma

Eljárások aránya a bejegyzett cégek arányában

Szolgáltatói tevékenységet végzők

5 072

507

9,99%

Textilipar

3 958

320

8,07%

Építőipar

71 455

5 713

7,99%

Acél és fémipar

7 321

560

7,65%

Nagykereskedelem

43 120

3 298

7,65%

Turizmus és vendéglátás

25 380

1 849

7,29%

Fuvarozás

11 468

833

7,27%

Kiskereskedelem

54 914

3 836

6,99%

Gépjárműipar

19 791

1 354

6,84%

Papír és csomagolóipar

1 359

91

6,73%

Faipar

5 908

397

6,73%

Logisztika

4 462

289

6,48%

Élelmiszeripar

5 319

310

5,84%

Vegyipar

3 117

182

5,83%

Nyomda és kiadói tevékenység

14 359

806

5,61%

Országos átlag

530 739

29 136

5,49%

Mezőgazdaság

9 742

518

5,32%

Elektronika és számítástechnikai tevékenység

25 358

1 021

4,02%

Gépipar

3 877

149

3,84%

Bank és pénzügyi szolgáltatás

11 392

434

3,81%

Oktatás

9 295

333

3,58%

Ingatlangazdálkodás

74 083

1 827

2,47%

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40 százalékát, Szabolcsban pedig 6 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben, mint a megelőző évben.

A legnagyobb változást mutató megyék

Megye

Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2008)

Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2009)

Relatív változás

Nógrád

7,27%

13,19%

181,71%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

11,42%

11,99%

103,05%

Békés

5,34%

7,44%

141,68%

Hajdú-Bihar

5,79%

7,05%

127,84%

Bács-Kiskun

4,76%

6,39%

139,52%

Borsod-Abaúj-Zemplén

3,89%

6,25%

164,22%

Zala

5,09%

6,25%

126,58%

Jász-Nagykun-Szolnok

6,16%

5,77%

96,18%

Országos átlag

4,17%

5,49%

137,09%


Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát, kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 5,49 százaléka került bajba, Nógrád megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék, Szabolcsban 12 százalék, de Békésben, Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el.

Az eljárások megyei részarányát összevetve a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében (eljárások 5,91 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,71 százaléka), Nógrád megyében (eljárások 2,19 sázaléka, összesen bejegyzett cégek 0,91 százaléka), valamint Hajdú-Bihar megyében (eljárások 4,69 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,66 százaléka) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,23 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 13,72 százaléka), valamint Győr-Moson-Sopron megye (eljárások 2,45 százaléka, de a bejegyzett hazai cége 3,78 százaléka) teljesített a legjobban, mivel az származott innen 2009-ben.

A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és csupán három térségnek (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Somogy megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a válság komoly pofon volt mindenkinek, nemcsak a jellemzően alultőkésítettebb, sérülékenyebb magyar cégeknek - a magyar vállalkozások 75 százalékának az éves árbevétele nem éri el az 50 millió forintot -, hanem a stabil helyzetű külföldi leányvállalatok cégeinek is átmenetileg le kellett állnia a termeléssel vagy végleg bezárni.

Bagyura tapasztalatai szerint a banki finanszírozás beszűkülése és megdrágulása érzékenyen érintette a finanszírozás igényes cégeket. „Ez azzal jár, hogy a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben is. A gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel” – mutat rá Bagyura. Ezek felmérése és kezelése egyre több cégnek jelent kihívást, amit a Coface tapasztalatai is alátámasztanak: jelentősen megnőtt a hitelezéskezelés iránti kereslet. Ennek ellenére fájdalmasan kevés cég veszi igénybe ezeket az eszközöket Nyugat-Európához képest, ahol a cégek körülbelül 10 százaléka, míg itthon a cégek 2-3 százaléka vesz igénybe valamilyen követeléskezelési szolgáltatást, jegyzi meg a szakértő. Hozzáteszi, hogy a hazai kuncsaftok nagy része is külföldi tulajdonban áll, ahol ez a fajta gyakorlat a policy része. Pedig ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után az első két-három hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, de 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!