Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.
Fizetésképtelenségi eljárások száma
Csőd | Felszámolás | Végelszámolás | Összesen | |
2007 | 20 | 9 823 | 8 836 | 18 679 |
2008 | 15 | 11 515 | 9 715 | 21 245 |
2009 | 120 | 15 014 | 14 002 | 29 136 |
Éves változás | +700% | +30% | +44% | +37% |
Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.
Az eljárások 53 százalékát a felszámolási eljárások adják, volumenük 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett. Nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz megmentésükre irányulnak. Az ilyen eljárások száma 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra nőtt. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amelynek alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.
Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 során is a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták a legtöbb eljárást. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, amikről korábban nem feltételezték volna.
Ágazati sajátosságok
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 20 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,46 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49 százaléka, összesen bejegyzett cégek 18,47 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,78 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,96 százaléka), valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,3 százaléka) teljesítettek a legjobban.
Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a telekom és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni. Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import. Dercze szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején. Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés-állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.
Fizetésképtelenségi eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (Iparágak)
Iparágak | 2009 | 2008 | Változás* | Relatív változás** |
Acél és fémipar | 7,65% | 4,71% | 2,94% | 62,56% |
Ingatlangazdálkodás | 2,47% | 1,52% | 0,94% | 61,98% |
Turizmus és vendéglátás | 7,29% | 4,78% | 2,51% | 52,42% |
Nagykereskedelem | 7,65% | 5,18% | 2,47% | 47,58% |
Gépjárműipar | 6,84% | 4,70% | 2,14% | 45,51% |
Fuvarozás | 7,27% | 5,17% | 2,09% | 40,50% |
Logisztika | 6,48% | 4,65% | 1,83% | 39,34% |
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.
A fizetésképtelenségi eljárásban legtöbbször érintett iparágak 2009-ben
Ágazat | Bejegyzett cégek száma | Eljárások száma | Eljárások aránya a bejegyzett cégek arányában |
Szolgáltatói tevékenységet végzők | 5 072 | 507 | 9,99% |
Textilipar | 3 958 | 320 | 8,07% |
Építőipar | 71 455 | 5 713 | 7,99% |
Acél és fémipar | 7 321 | 560 | 7,65% |
Nagykereskedelem | 43 120 | 3 298 | 7,65% |
Turizmus és vendéglátás | 25 380 | 1 849 | 7,29% |
Fuvarozás | 11 468 | 833 | 7,27% |
Kiskereskedelem | 54 914 | 3 836 | 6,99% |
Gépjárműipar | 19 791 | 1 354 | 6,84% |
Papír és csomagolóipar | 1 359 | 91 | 6,73% |
Faipar | 5 908 | 397 | 6,73% |
Logisztika | 4 462 | 289 | 6,48% |
Élelmiszeripar | 5 319 | 310 | 5,84% |
Vegyipar | 3 117 | 182 | 5,83% |
Nyomda és kiadói tevékenység | 14 359 | 806 | 5,61% |
Országos átlag | 530 739 | 29 136 | 5,49% |
Mezőgazdaság | 9 742 | 518 | 5,32% |
Elektronika és számítástechnikai tevékenység | 25 358 | 1 021 | 4,02% |
Gépipar | 3 877 | 149 | 3,84% |
Bank és pénzügyi szolgáltatás | 11 392 | 434 | 3,81% |
Oktatás | 9 295 | 333 | 3,58% |
Ingatlangazdálkodás | 74 083 | 1 827 | 2,47% |
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40 százalékát, Szabolcsban pedig 6 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.
A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben, mint a megelőző évben.
A legnagyobb változást mutató megyék
Megye | Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2008) | Eljárások aránya bejegyzett cégek arányában (2009) | Relatív változás |
Nógrád | 7,27% | 13,19% | 181,71% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 11,42% | 11,99% | 103,05% |
Békés | 5,34% | 7,44% | 141,68% |
Hajdú-Bihar | 5,79% | 7,05% | 127,84% |
Bács-Kiskun | 4,76% | 6,39% | 139,52% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 3,89% | 6,25% | 164,22% |
Zala | 5,09% | 6,25% | 126,58% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 6,16% | 5,77% | 96,18% |
Országos átlag | 4,17% | 5,49% | 137,09% |
Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát, kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 5,49 százaléka került bajba, Nógrád megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék, Szabolcsban 12 százalék, de Békésben, Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el.
Az eljárások megyei részarányát összevetve a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében (eljárások 5,91 százaléka, összesen bejegyzett cégek 2,71 százaléka), Nógrád megyében (eljárások 2,19 sázaléka, összesen bejegyzett cégek 0,91 százaléka), valamint Hajdú-Bihar megyében (eljárások 4,69 százaléka, összesen bejegyzett cégek 3,66 százaléka) regisztrált a Coface.
Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,23 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 13,72 százaléka), valamint Győr-Moson-Sopron megye (eljárások 2,45 százaléka, de a bejegyzett hazai cége 3,78 százaléka) teljesített a legjobban, mivel az származott innen 2009-ben.
A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és csupán három térségnek (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Somogy megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.
Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a válság komoly pofon volt mindenkinek, nemcsak a jellemzően alultőkésítettebb, sérülékenyebb magyar cégeknek - a magyar vállalkozások 75 százalékának az éves árbevétele nem éri el az 50 millió forintot -, hanem a stabil helyzetű külföldi leányvállalatok cégeinek is átmenetileg le kellett állnia a termeléssel vagy végleg bezárni.
Bagyura tapasztalatai szerint a banki finanszírozás beszűkülése és megdrágulása érzékenyen érintette a finanszírozás igényes cégeket. „Ez azzal jár, hogy a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben is. A gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel” – mutat rá Bagyura. Ezek felmérése és kezelése egyre több cégnek jelent kihívást, amit a Coface tapasztalatai is alátámasztanak: jelentősen megnőtt a hitelezéskezelés iránti kereslet. Ennek ellenére fájdalmasan kevés cég veszi igénybe ezeket az eszközöket Nyugat-Európához képest, ahol a cégek körülbelül 10 százaléka, míg itthon a cégek 2-3 százaléka vesz igénybe valamilyen követeléskezelési szolgáltatást, jegyzi meg a szakértő. Hozzáteszi, hogy a hazai kuncsaftok nagy része is külföldi tulajdonban áll, ahol ez a fajta gyakorlat a policy része. Pedig ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után az első két-három hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, de 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.
