Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Bő másfél héttel ezelőtt maga a Mol tett egy nyilvános vételi ajánlatot 2800 kunás árfolyamon, hogy jelenlegi 47,2%-os...
Bő másfél héttel ezelőtt maga a Mol tett egy nyilvános vételi ajánlatot 2800 kunás árfolyamon, hogy jelenlegi 47,2%-os részesedését 56,1%-ra tornázza fel.
A történet egyébként kezd hasonlítani a 2008-as eseményekre, amikor a Mol hasonló, 2800 kunás ajánlattal növelte részesedését 25%-ról 47,1%-ra és a későbbi tárgyalásokon megszerezte a menedzsmentjogokat is. Akkor temérdek piaci szereplő nem kívánta értékesíteni a részvényét ezen az árfolyamon, miközben a piac ár azóta sem járt ezen magaslatokban.
A mostani körben komplexebb kérdésről van szó, hiszen az ajánlattételt részben a kormányzattal való kiegyezés szándéka is motiválhatta (ahogy az INA gázüzletága esetében). A másik két szereplő ellenajánlata azonban csak abban az esetben jelentene kellemetlen momentumot, ha valós vételi szándék húzódik meg mögöttük (és nem csupán az árfelverést szolgálják).
Véleményünk szerint a Mol szempontjából egyelőre nem sürget az idő, ugyanakkor a 2011-ben esedékes választások átrendezhetik az érdekközösségeket. Ennek fényében a Mol kényelmesebb helyzetben lenne, ha valóban 50% feletti részesedéssel rendelkezne az INA-ban, és nem csupán egy külön szerződés biztosítaná számára a kontrollt. Ez azonban drága mulatság lenne (a 2800 kunás ajánlattal a teljes pakett 84 milliárd forintra rúg), amely ugyan nem viselné meg a Molt, de nyilvánvalóan hiányozna a kasszából.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.