Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Magyar Telekom a Budapesti Értéktőzsde hivatalos honlapján jelezte, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az...
A Magyar Telekom a Budapesti Értéktőzsde hivatalos honlapján jelezte, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az igazgatóság tervei szerint az osztalékjavaslat a 2010. évi eredmény után részvényenként 50 forint lesz. A javasolt összeg összhangban van a társaság osztalékpolitikájával, amely szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak a nettó adósság + összes tőkére vetített arányát) a 30-40 százalék közötti céltartományban kell tartani. Ezen túlmenően ez az osztalékszint figyelembe veszi a magyar távközlési szektorra kivetett különadó hatását.
A közleményben ugyanakkor jelezték, hogy a fenti javaslat az igazgatóság által a későbbiekben a közgyűlés részére előterjesztendő hivatalos osztalékjavaslat függvényében változhat. A hivatalos osztalékjavaslatot az igazgatóság megfelelő időben fogja előterjeszteni, amikor az összes szükséges információ rendelkezésre áll, és valamennyi előfeltétel teljesül. A Magyar Telekom várhatóan 2011. április 12-én tartja 2011. évi éves rendes közgyűlését.
Az osztalék így közel harmadával marad el az egy esztendővel korábbi 74 forinttól, ugyanakkor komoly meglepetést nem okozott, a piac szereplői ugyanis számítottak arra, hogy a válságadó miatt csökkenhet a kifizetés. A befektetők inkább pozitívan reagáltak a hírekre: a Magyar Telekom jegyzése a bejelentést követő percekben nagyjából egy forintot ugrott.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.