Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A luxustermékek gyártói eddig meglehetősen jól állták a világgazdaságot sújtó, egymást követő válsághullámokat, ám a Tiffany & Co. jelentése alapján úgy tűnik, hogy immáron ezeknek a cégeknek is gondjaik támadtak.
A világ egyik legnagyobb ékszerkereskedője a korábbi prognózisában szereplő tíz százalék helyett immár csak 7-8 százalékos árbevétel-növekedést vár 2012-ben és mérsékelte profit-előrejelzését is. A Tiffany hazai piacán, az USA-ban, illetve Európában is gyenge a kereslet, amit csak az ázsiai eladások − kivéve Japánt − ellensúlyoznak. A nettó nyereség 81,5 millió dollár lett az első negyedévben, ami hajszálnyival több az egy évvel korábbinál – írja a Napi Gazdaság Online. Az árbevétel 7,6 százalékkal, 819,2 millió dollárra emelkedett, ám a legalább egy éve nyitva tartó üzletek forgalma − az árfolyamváltozások hatását kiszűrve − stagnált.
A piac gyengeségéről tanúskodik egy másik nagy ékszerforgalmazó, a Signet Jewelers Ltd gyorsjelentése is, amely szintén lassuló forgalomnövekedésről számolt be, ezen belül a drágább termékeket kínáló üzlethálózatában romlott jobban a helyzet.
A legértékesebb luxusbrandek (milliárd dollár)
Érték | Változás* | |
1. Louis Vuitton | 25,9 | 7,0 |
2. Hermes | 19,1 | 61,0 |
3. Rolex | 7,2 | 36,0 |
4. Chanel | 6,7 | -2,0 |
5. Gucci | 6,4 | -14,0 |
6. Prada | 5,7 | először szerepel |
7. Cartier | 4,8 | n. a. |
8. Hennessy | 4,6 | n. a. |
9. Moët & Chandon | 4,2 | n. a. |
10. Burberry | 4,09 | n. a. |
*2011/2012, százalék | ||
Forrás: Napi Gazdaság Online a Bloomberg alapján |
Eközben a a luxuspiac meglehetős mozdulatlanságot mutat a brandek értéktét tekintve: hetedik éve a Louis Vuitton a világ legértékesebb luxusipari brandje. A francia LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton SA-hoz tartozó brand 25,9 milliárd dollárt ér a Millward Brown Optimor által összeállított 2012-es BrandZ- jelentés 13 ágazatra kiterjedő listája szerint. A Louis Vuitton ezzel öt hellyel a 21.-re jött fel a globális ranglistán, de a Napi Gazdaság Online szerint még nagyobbat ugrott előre az Hermes, amelyben az LVMH-nak 20 százalék körüli részesedése van: a legfelső kategóriás selyemsálakat, bőrárukat fémjelző márka 19,1 milliárd dollárt ér a WPP leányvállalatának összeállítása szerint. Ez 61 százalékkal haladja meg a tavalyit, így az Hermes a 32. helyen végzett − 39-cel előbb a tavalyinál.
A luxusipari top tíz többi cége nincs benne a globális top 100-ban − a Rolex épp hogy kiszorult a maga 7,17 milliárd dollárjával, pedig a svájci óramárka értéke is 36 százalékkal nőtt egy év alatt. Újonc a tízes listán az olasz Prada: a hongkongi tőzsdére tavaly bevezetett, addig családi vállalkozásként működő divatcég vezető márkája 5,7 milliárd dollárt ér. A Prada évente mintegy 80 üzletet akar nyitni a következő három évben, többségét közvetlen tulajdonában tartva; ezzel azt a trendet követik − mutatott rá a BrandZ kísérő tanulmánya −, amely szerint a luxusipari cégek mindinkább a saját ellenőrzésük alatt akarják tudni brandjeiket, és elfordulnak a licencbe vagy franchise-üzemeltetésbe adástól.
A negyedik és az ötödik helyezett luxusbrand gyengült tavaly óta: a Chanel megúszta 2 százalékos értékvesztéssel, a Gucci azonban most 14 százalékkal ér kevesebbet, amit a lista összeállítói azzal magyaráznak, hogy a brand tulajdonosa, a francia PPR SA részvényei sokat estek tavaly.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.