Olasz birodalom jön létre a Prada és a Versace egyesülésével, miközben a globálisan meghatározó európai luxusipart – élén az LVMH-val – visszaesés sújtja. Az ügylet újabb konszolidáció kezdete lehet, de az amerikai elnök kiszámíthatatlansága bármikor súlyos helyzetbe hozhatja a luxusmárkák tulajdonosait.
Már a szépségiparban is hasznosítják a mesterséges intelligenciát, amely nemcsak személyre szabott parfümöt képes összeállítani, hanem a divattervezésben is segíti a kreatív munkát.
Ázsiában visszaesett a kereslet a luxustermékek iránt. Különösen rosszul teljesítettek a szesztermékek és az óra-ékszer részleg.
Gazdasági problémák ide vagy oda, a luxusipar évtizedek óta virágzik azáltal, hogy különleges és személyre szabott élményeket kereső, tehetős ügyfélkörnek nyújt szolgáltatást. A Deloitte elemzése szerint a mesterséges intelligencia (MI) és az online kapcsolódásra képes (IoT) eszközök örökre megváltoztathatják a luxuspiacot.
Megosztja a luxuscégeket a másodlagos piac kérdése, a fogyasztói szokások azonban változnak. Bár sokkal gyorsabban nő a használt termékek szegmense, nem minden esetben járunk azonban olcsóbban egy másodkézből szerzett termékkel.
Nemcsak kevesebb hulladékkal jár, ha eladják a már nem hordott ruhadarabokat, de óriási üzleti lehetőséggel is kecsegtet a másodlagos luxuspiac.
Az LMVH is érzi a koronavírus-járvány miatti válságot, mégsem veszik meg a Tiffany ékszercéget.
Emma Watson, akit a legtöbben talán még mindig a Harry Potter-filmekből ismernek, a Kering francia luxusipari óriáskonszern igazgatótanácsának tagja lett. Ez a vállalatcsoport tulajdonolja többek között a Guccit és a Balenciagát is.
Egyelőre beláthatatlan a koronavírus-járvány gazdasági hatása, a kínai kereskedelem és luxusszegmens azonban már éledezik, amit elsősorban a helyiek „bosszúköltése” mozgat.
Nemcsak a kínai forgalomra alapoznak a leginkább a luxusmárkák, de az utazási korlátozások miatt máshol sem költenek a kínai turisták.
Vagyonos kínaiak és amerikai fogyasztók hizlalják Bernard Arnault vagyonát. A francia üzletember ma már nem csak Európa leggazdagabbja, de átlépte azt az álomhatárt, amelyet előtte csak két embernek, Jeff Bezosnak és Bill Gatesnek sikerült.
Horvátországban tervezték, Franciaországban gyártják a L`ARÔME parfümkollekciót. A köré felépített franchise rendszer következő állomása Magyarország lehet.
Továbbra is jól teljesíthetnek a luxusmárkákat gyártó vállalatok részvényei, mivel a luxustermékek egyre nagyobb teret hódítanak és népszerűségük töretlen. A luxustermékek iránti keresletet a válság sem tudta megroggyantani.
A nemesfémmel vegyített kozmetikum a luxusipar új taktikai fegyvere.
A feltörekvő piacokon, de főleg Kínában a luxustermékek iránti fokozódó kereslet megdobta például a Louis Vuitton, a Dior, a Givenchy és a Fendi márkákat birtokló LVMH konszern, a Guccit tulajdonló PPR csoport és a L’Oréal eladásait és a nyereségét is az év első hat hónapjában.
Új piacra lépett a luxus világában a Louis Vuitton azzal, hogy a napokban nyitotta meg legújabb üzletét Párizsban, ám a világhírű bőrárukat helyett kizárólag a Louis Vuitton nevével fémjelzett órákat és ékszereket árulnak azon belül is a csúcskategóriát árulnak.
A luxustermékek gyártói eddig meglehetősen jól állták a világgazdaságot sújtó, egymást követő válsághullámokat, ám a Tiffany & Co. jelentése alapján úgy tűnik, hogy immáron ezeknek a cégeknek is gondjaik támadtak.
Az Hermes is csatlakozott azon luxusipari cégek elég hosszú sorához, amelyek a válság ellenére látványosan növekvő nyereséget hoznak tulajdonosaiknak.
Rekordbevételre számít az idén a nemzetközi luxusipar. Az ágazat meghatározó piaci elemzőjének számító Bain and Company nemzetközi tanácsadó cég hétfőn ismertetett felmérése szerint az idén 10 százalékkal növekszik a luxuscikkeket gyártó cégek bevétele, és eléri a 191 milliárd eurót.
A vártnál nagyobb mértékben növekedett a világ legnagyobb luxusipari társasága, a Louis Vuitton táskákról is ismert LVMH bevétele a harmadik negyedévben.
