Várhatóan vizsgálatot indít a McDonald’s-szal szemben Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa – írja a Politico.eu egy a vizsgálatra rálátó forrásra hivatkozva, mely szerint a bejelentésre holnap lehet számítani. A bizottság nem kommentálta az értesülést. A biztosról legutóbb a Paks II. elmeszelésekor olvashattunk sokat Magyarországon.

Az értesülés szerint a biztos a tiltott állami támogatásokra alkalmazott vizsgálatot indítana az amerikai gyorsétterem-lánc ügyében a McDonald’s Luxemburggal kötött adómegállapodása miatt.

Októberben a bizottság arra utasította Luxemburgot és Hollandiát, hogy 20 és 30 millió euró extraadót hajtson be a Fiat és a Starbucks leánycégein. A Politico.eu szerint a bizottság állami támogatásokat ellenőrző munkatársai folytatják az Apple írországi és az Amazon luxemburgi adóügyeinek vizsgálatát is.

Miért szállt rá a bizottság a multikra?

Az ügy hátterében a 2014 végén kirobbant világméretű luxemburgi adóbotrány lehet. A LuxLeaks néven elhíresült ügy azzal indult, hogy az amerikai székhelyű Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) tavaly novemberben több mint 40 nagy lappal együttműködve több száz kiszivárogtatott luxemburgi adóhatározatot tett közzé, amit decemberben egy újabb csomag közzététele követett.

Margrethe Vestager jobbról.

AFP / Georges Gobet

A botrány lényege az volt, hogy Luxemburg 2002 és 2010 között hatalmas összegű adóelkerülést tett lehetővé több mint háromszáz multinacionális nagyvállalatnak, és ezzel sok milliárd eurós kárt okozott az unió többi tagállamának. A luxemburgi adóelkerülést eddig is lehetett sejteni, de tavaly azért lett belőle nagy ügy, mert 28 ezer oldalnyi, oknyomozó újságíróknak kiszivárogtatott dokumentumból derült ki, hogy a globális adótanácsadó cégek közreműködésével Luxemburg személyre szabott, kedvezményes adómegállapodásokat kötött multinacionális cégekkel.

Ez az az ügy, amivel Jean-Claude Juncker, a bizottság mostani elnöke is valamennyire megégette magát, ugyanis az érintett időszakban ő volt Luxemburg miniszterelnöke.

A nagyvállalatok azzal jártak jól, hogy máshol keletkezett jövedelmüket luxemburgi, többnyire tényleges tevékenységet nem végző leánycégekhez csatornázták át, és rendkívül alacsony effektív adókulccsal adóztak utána. A dokumentumokban olyan cégek szerepelnek, mint például az IKEA, az Apple, az Amazon, a Pepsi, az AIG, a Heinz, a Caterpillar, a Deutsche Bank, gyógyszercégek vagy éppen a Disney.

Voltak olyan cégek, amelyek az eufemisztikusan szólva „adóoptimalizálásnak” köszönhetően se a működésük országában, se Luxemburgban nem fizettek adót, de sok olyan is volt, amely 1 százalék alá tudta csökkenteni a Luxemburgba csatornázott haszon utáni adóterhet.

De nem csak Luxemburg érintett. A nagy multinacionális vállalatok székhelyül más kedvező adózási feltételeket biztosító országokat is választanak, és a cégek tevékenysége miatt 100-240 milliárd eurós adózási bevételekkel rövidül meg egyes országok költségvetése.

Fordul a széljárás?

Most úgy tűnik, hogy a világ 20 vezető gazdasági hatalma, a G20 konszenzusra jutott abban, hogy véget vetnek a törvénytelenséget súroló nagyvállalati adóoptimalizálásnak. A G20-ak vezetői az OECD által kidolgozott javaslat alapján november közepén megállapodtak, hogy a multiknak a jövőben ott kell adózniuk, ahol a valós tevékenységet folytatták, így megakadályozhatóvá válhat a nemzetközi vállalatok adóelkerülése.

Most ott tartanak, hogy az OECD-t megbízták az akcióterv megvalósításának nyomon követésével, és azzal, hogy már a jövő év elején hozza létre a megfelelő struktúrákat.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!