Első ránézésre pártállástól függetlenül mindenki örülhet(ne) a Lex Mezőhegyesnek, mivel az egyben tartaná és jogfolytonosan megőrizné a 230 éves birtokot, így továbbra is biztosítaná a helyiek megélhetését. Ugyanakkor a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság létrehozásáról (is) szóló törvénytervezethez Farkas Sándor, a gazdaság megszervezésével megbízott kormánybiztos által benyújtott május 26-i módosító javaslat rendelkezéseire sokan felkapták a fejüket. Ezekből ugyanis kiderül, hogy akik földbérletet nyertek és jövő januárban kezdhetnék művelni birtokukat,

milliókhoz juthatnának a törvény hatálybalépése után úgy, hogy egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe,

merthogy bérleti szerződésüket felmondják.

Haszonbérlet: mégsem kell

A történet úgy kezdődött, hogy a kormányzatnak nem túl kedves, 2004-ben, a szocialista kormányzat idején privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. állami földjeire – a társaság bérleti idejének 2017. január 1-i lejárta közeledtével – bérleti pályázatokat írtak ki úgy, hogy a cég ezeken ne indulhasson. Még 2013 decemberében, 2015 márciusában és júliusában, két körben hirdették ki a nyerteseket, akik között akadt postás, iskolaigazgató-helyettes is, többen – legalábbis a Demokratikus Koalíció alelnöke, Nagy-Huszein Tibor szerint – Simonka György fideszes parlamenti képviselő baráti köréhez tartozók.

Szlavkovits Rita

Földprivatizáció: mégsem kell

A haszonbérleti pályázatok eredményhirdetése után nem sokkal Jakab István Magosz-elnök és Fidesz-képviselő bejelentette, hogy a gazdálkodók igényt tartanának a földek megvásárlására, majd augusztusban be is jelentették, hogy kiírják a liciteket, november-decemberben az árveréseket is megtartották, aztán pár hónappal később már arról lehetett hallani, hogy elállnak a szerződéskötéstől a nyertesekkel, illetve arról, hogy a bérleti szerződéseket visszavonják. Így derült ki végül, hogy teljesen megváltozott a kormány elképzelése arról, mit is akar Mezőhegyessel: új állami céggel írná tovább a gazdaság történetét.

Ez viszont milliárdokba kerül

Mindez nem megy a hoppon maradt bérlők és vevők kártalanítása nélkül. Erről rendelkezni is kívánnak a mezőhegyesi állami mintagazdaságról szóló törvényben. Az eredeti tervezetben csak kipontozták az összegek helyét, de azóta Farkas Sándor kormánybiztos benyújtott egy módosítót, mely szerint a bérleti pályázatok nyerteseinek hektáronként 150 ezer forintot fizetnének „bánatpénzként”.

Ez azt jelentené, hogy egy 100 hektáros terület 20 éves bérleti jogát elnyerő ember 15 millió forintot kaphat.

Például Béni János, a mezőhegyesi Fidesz elnöke – aki postásként dolgozik a városban – 14 millióra, a csanádapácai katolikus iskola igazgatóhelyettese nagyjából 15 millió forintra számíthat. Ez elsőre nagyon gálánsnak tűnik, hiszen a pályázóknak a regisztrációs díjon kívül, amely a kormányhivatalok költségeit fedezte, a pályázott terület éves bérleti díjának 10 százalékát kellett biztosítékként befizetni, ez egy 100 hektáros, jó minőségű földterület esetén is csak pár százezer forint. Egy jogi szakértő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az érintettek 20 éves bérlettől esnek el, és ezért jó eséllyel nagyjából ekkora kártalanításért perelhetnének elmaradt haszon címén. A földpályázatokon összesen 6000 hektárt osztottak ki haszonbérbe, így összességében hozzávetőleg egymilliárd forintra rúgna a kártalanítás összege.

Szlavkovits Rita

Ami a földvásárlási licitek nyertesei illeti, az ő kártalanításuk eltörpül a bukott bérlőkéihez képest. Farkas Sándor kormánybiztos módosítója szerint ugyanis ők csak ingatlanonként – akármekkora is az – kapnának 150 ezer forintot. Nekik azonban nem is a kártalanítás miatt fáj a fejük.

Nem megy olajozottan

Hanem azért, mert rengeteg pénzük ott van az államnál hónapok óta. A licitáláskor ugyanis 10 százalékos előleget kellett befizetniük, ami a föld nagysága és aranykorona értéke függvényében változó mértékű, de mert többnyire 80-100 hektáros nagyságú területeket írtak ki árverésre, átlagosan kitehet legalább 25 millió forintot, ami ugyebár így nem is kamatozik.

6 milliárd forint értékben vásároltak földet a mezőhegyesi árverésen, így hozzávetőleg

összesen 600-650 millió forint járna most vissza a hiábavaló licitek nyerteseinek.

Ők már levelet is írtak a Nemzeti Földalapkezelőnek, azonban onnan hónapok óta nem érkezik válasz, ezért most Fazekas Sándor szakminiszterhez fordultak.

Szlavkovits Rita

A mintagazdaság terveivel is gond van

A kormány eredetileg egy teljesen új, költségvetési szervként működő mintagazdaságban gondolkozott, majd kiderült, hogy ezzel megszűnne a jogfolytonosság is, ami számos hátránnyal járt volna, kitalálta, hogy állami tulajdonú gazdasági társaságként működik tovább a nagy múltú mezőgazdasági cég. Ám ebben az esetben a 2013-as földforgalmi törvény hatálya erre az állami cégre is kiterjedne, ami azt is jelenti, hogy ez társaság sem lépheti át az 1800 hektár birtokmaximumot.

Ezért mondja Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke és agrárszakértője és Gőgös Zoltán, az MSZP alelnök-szakpolitikusa, hogy törvényt sértene a Lex Mezőhegyes, ha jelenlegi formájában fogadnák el. Egy korábbi kormányrendelet utal ugyan a mintagazdaságokkal kapcsolatos akár területi engedményekre is, de kormányrendelettel nem lehet törvényt felülírni. Az ellenzéki politikusok felvetik továbbá, hogy korábban 10 mintagazdaság létrehozását ígérte a kormány, és vajon akkor mindegyikre külön hoznak törvényt, hogy mentesítsék a szóban forgó gazdaságot a birtokkorlát hatálya alól, vagy addig előjönnek az egyesek szerint már megírt üzemi, illetve integrációs törvényekkel, amelyek elfogadásához kétharmados többség kellene, ami viszont nincs meg.

Ja, és az új állami mintagazdasághoz először meg kell vásárolni a Ménesbirtok Zrt. részvényeit. A nagyjából 5 milliárdos bevétellel működő társaság becslések szerinti értéke 6 milliárd forint, de egyelőre nincsenek információk arról, mennyit adna érte az állam. Ezeket a milliárdokat csak akkor lehetett volna megspórolni, ha a birtokon 2004 óta gazdálkodó Ménesbirtok Zrt.-t nyilvánítják mintagazdasággá, amint az Csányi Sándor cégeivel történt, de ezt a megoldást Mezőhegyes esetében – mint már fentebb is utaltunk rá – nem favorizálta a kormány.