A céges toplisták általában az éves árbevétel alapján rangsorolják a vállalatokat, és a téma iránt érdeklődők fejből fújják az élmezőnyt: General Electric, Mol, Audi, Mercedes és így tovább. A Concorde MB Partners azonban most egy új megközelítést hozott be, amely sok szempontból sokkal érdekesebb, mint a hagyományos listák. Azt nézték meg, hogy (a 2015-ös adatok alapján) melyek azok a nem állami többségi tulajdonban lévő, magánszemélyek (de persze nem feltétlenül magyar magánszemélyek) tulajdonában lévő vállalatok, amelyek

reális piaci értéke ma a legmagasabb.

Ebből a listából tehát hiányoznak a multik, hiszen ezek anyavállalatok birtokában vannak, és a tőzsdén lévő cégek is, mert ezeknél szórt és változó a tulajdonosi struktúra.

A rangsor tehát némi egyszerűsítéssel az alapján áll fel, hogy

ha a tulajdonosok ma el szeretnék adni a cégüket, akkor mennyit kapnának érte.

A vételárból persze ki kellene fizetni az adott cég hiteleit, tehát például hiába ér egy családi vállalkozás 100 milliárd forintot, ha 80 milliárdos tőketartozása van, a jelenlegi lista azonban ezt nem vette figyelembe.

Az ilyen, cégérték alapú rangsor összeállítása egyébként azért nagyon munkás, mert az eredményeket korántsem olyan egyszerű, viszonylag könnyen beszerezhető mutatók határozzák meg, mint a bevétel vagy a profit nagysága. Egy komolyabb cégértékelésnél figyelembe kell venni egyebek mellett az adott iparágra jellemző sajátosságokat és a konkrét piaci környezetet is (a módszertan alapjait lásd a keretes írásban), ami számos "szoft" elemet tartalmaz.

Ilyen például az, hogy mennyire komplex a cég tevékenységi köre, mennyire könnyen másolható a technológiája, van-e saját márkája, átlátható-e a céges szervezete, kevés nagy vevőnek dolgozik vagy változatos, nagy számú az ügyfélköre. Ezeket mind különböző szorzókkal veszik figyelembe az értékeléskor, és a szorzókat sem hasraütésszerűen találják ki, hanem az iparágban végrahajtott konkrét céges adásvételek tapasztalatai alapján.

Az értékelésnél figyelembe vették a tulajdonosok kapcsolatrendszerét is, ami Magyarországon kulcsfontosságú tényező. A személyhez köthető, beágyazott kapcsolatrendszerrel bíró cégek kevesebbet érnek, mint a könnyen átadható és kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkezők, hiszen előbbi esetben egy cégeladáskor a tulajdonossal együtt az üzleti lehetőségek is kikerülnek a cégből.

Ez a lista tehát azt a kevésbé sztárolt, második vonalbeli vállalati kört mutatja be, amelyek között jellemzően ott vannak a legsikeresebb magyar családi vállalkozások is.

Túry Gergely

A felmérésbe azokat a legalább közepes méretű cégeket vették be, amelyek 2015-ös értékcsökkenés és amortizáció értékével korrigált üzemi eredménye (EBITDA-ja) minimum 250 millió forint volt. Emellett a társaságoknak olyan szektorban kellett működniük, ahol nem hitelintézeti, hanem összköltség vagy forgalmi típusú beszámolót nyújtanak be, vagyis a bankok, hitelintézetek és lízingcégek szándékosan kimaradtak a vizsgált körből.

A CMB Partners mintegy 2 ezer ilyen céget talált, de ezeknek csak valamivel több mint fele – összesen 1080 cég – van magyar magánszemélyek tulajdonában.

• A Top 100 tagjainak összesített vállalati értéke körülbelül 1500 milliárd forint,
• így egy átlagos Top 100-as vállalat ma 15,3 milliárd forintot ér.
• A legértékesebb 123 milliárdot,
• a 100. helyezett pedig 5,6 milliárdot.
• Az 50. helyen lévő cég értéke 10,2 milliárd forint,

ami arra utal, hogy a lista élén néhány kimagaslóan értékes cég áll, a hátsó felében pedig sokkal több, egymáshoz hasonló értékű társaság.

Mindjárt látni fogja, hogy ez a lista eltér attól, amihez hozzászokhatott, a kilenc legértékesebb hazai cég (abc-sorrendben) ugyanis a következő:

• Axiál Kft.
• Bige Holding-Csoport
• Digi Kft.
• Duna Aszfalt Kft.
• I-Cell Mobilsoft Zrt.
• Jász-Plasztik Kft.
• Kerox Kft.
• Unix Autó Kft.
• Videoton Holding Zrt.

Ezeket a társaságokat ma (egyenként) 25 milliárd forint feletti összegért lehetne eladni, és közülük három van 100 milliárd forint közelében vagy felette.

A következő csoportot a 10-25 milliárd forint közötti értékű társaságok alkotják, ebbe összesen 43 cég került be, köztük vannak olyan ismertebbek, mint az alábbiak:

• Bárdi Autó Zrt.
• Béres Gyógyszergyártó Zrt.
• Hell Energy Magyarország Kft.
• Horváth Rudolf Intertransport Kft.
• Mogyi Kft.
• Sziget Kft.
• Tolnatej Zrt.
• West Hungária Bau Kft.

A 100-as lista maradék részét 5-10 milliárd forintot érő cégek alkotják, az ismertebb vállalkozások ebben a nagyobb csoportban a következők:

• Alpha-Vet Kft.
• Bábolna Brojler Kft.
• Detki Keksz Kft.
• Ingatlan.com Zrt.
• Kometa 99 Zrt.
• Kravtex Kft.
• Mobilbox Kft.
• Poli-Farbe Kft.
• Reál Hungária Kft.
• Univer-Product Kft.
• Urbán és Urbán Kft.
• Vegyépszer Hungária Zrt.
• Via Bérautó Kft.
• Vöröskő Kft.

De miért nincs a listán sehol például a Mészáros és Mészáros Kft., amely üstökösként robbant be a magyar gazdaságba? Nos, a felcsúti polgármester cégének 2015-ös EBITDA-mutatója (még) nem volt acélos, mert a birodalom sok cégből álló hálójában az „anyahajó” a többi kapcsolt cég osztalékából szerezte a bevételét, ez viszont nem számít bele ebbe a számadatba. Mészáros Lőrinc sok kis cégből építette fel a birodalmát, ezek összessége azonban e számítási módszer szerint nem ütötte meg a top 100 szintjét.

Az is kérdéses, hogy mennyit érne valójában a felcsúti polgármester cégcsoportja, ha el akarná adni, hiszen akkor azt is be kellene tudnia árazni a vevőnek, hogy Mészáros Lőrinc kiesésével milyen tényleges üzleti potenciál maradna a társaságban.

Mészárost azért nem kell hiányolni. Az élbolyban végzett a Duna Aszfalt, amelynek tulajdonosa Szijj László, aki több vállalkozásban is a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc üzlettársa, és a céget gyakran emlegetik az új Közgépként, amióta Simicska Lajos cége kiszorult az állami tenderekből.