Megállíthatatlanul épül a gazdasági kétharmad

Igazán nagy fogása volt az utóbbi hetekben Mészáros Lőrinc egyik cégének. Az R-Kord Építőipari Kft. – a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel és az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó V-Híd Kft.-vel konzorciumban – elnyerte a dél-balatoni vasútfelújítás újabb szakaszára kiírt közbeszerzést. Ráadásul az eredetileg tervezett ár csaknem másfélszeresét, 55,5 milliárd helyett 72,3 milliárd forintot alkudott ki a csapat.

A Swietelsky jó ideje stabil nyertesnek számít a magyar nagyberuházásokért folyó küzdelemben – igaz, korábban gyakran a Közgép oldalán mutatkozott –, az Orbán Viktor kegyeltjének számító felcsúti polgármester viszont újonc. Az R-Kord Kft. például 2013-ban került Mészáros tulajdonába, és egy év alatt 822 millióról máris 1,27 milliárd forintra tudta növelni árbevételét. Ez azonban csak a kezdet volt: tavaly 6,56 milliárdot kasszírozott a társaság, és hogy fut majd a szekér idén is, jól mutatja, hogy novemberben – ugyancsak a Swietelsky-céggel közösen – egy 13,3 milliárdos tendert is elnyert a Szombathely–Zalaszentiván közötti vasútvonal villamosítására.

Mészáros igen rövid idő alatt vált megkerülhetetlen szereplővé, ráadásul egyszerre több területen is. Klímaberendezésekkel foglalkozó két cége, a CLH Klímaszervíz és a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. is bővülni tudott: együttes árbevételük 7,8 milliárdról 9,1 milliárdra nőtt tavaly. Ennek nagy része szinte azonnal ki is ment a cégekből, így profitról – közgazdasági értelemben – nem igazán lehet beszélni. Építőipari cégénél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél annál inkább. A vállalat tavaly duplázott: 2015-öt 20,7 milliárdos árbevétellel búcsúztatta, szemben az egy évvel korábbi 9,8 milliárddal. Ugyanezen időszak alatt 1,4 milliárdról 7 milliárd forintra nőtt az általa elnyert közbeszerzések értéke. A profit is impozáns, amit szinte teljes egészében kivettek: 2014-ben 1,8 milliárd forintot, tavaly pedig 3,5 milliárdot.

Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia / Takács József

A pénz a felcsúti polgármester egyéb cégeibe vándorolhat, legyen szó a március végén alapított Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-ről vagy a szintén tavasszal részben megvásárolt Event-Immo Kft.-ről, amelyen keresztül Mészáros érdekeltségi körébe kerül az egerszalóki Saliris Hotel (HVG, 2015. május 5.). De idetartozik az egyre bővülő élelmiszeripari csoport is, amelynek zászlóshajója a Búzakalász 66 Kft. A felcsúti tsz helyén alapított vállalat a 2011-ben felvásárolt, pénzt azonban csak tavaly termelő Bakony Hús Kft.-vel együttesen 3 milliárd forint feletti árbevétellel büszkélkedhetett 2015-ben, amit jórészt a cégekre fordítottak. A legtöbb pénz Mészáros sertéstelepébe ment, amely a korábban finoman szólva sem prosperáló ágazatban igyekszik felfutni – tavaly ez 200 millió forint körüli profittal sikerült is neki.

Az, hogy Mészáros sertésekre költ, s ehhez – mellékesen családján keresztül is – vásárol földeket, aligha annak köszönhető, hogy meggyőzte a kormány állattenyésztési stratégiájában lefektetett fényes jövőkép. Sokkal inkább lehet szó arról, hogy kormányzati segítséggel remek exportlehetőségeket tud megszerezni (legutóbb Chilébe).

A Mészárosék terjeszkedésére szánt pénzalap a következő években is az építőipar lehet, a kormány pedig ehhez segítő kezet nyújt. Nemcsak azzal, hogy gyorsított tempóban igyekszik kiírni a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pénzeivel támogatott nagyberuházások pályázatait, de jelentős állami forrásokat is rendelkezésre bocsát az EU által nem támogatott fejlesztésekre. A 2016-os költségvetésben 121,7 milliárd forint, a jövő éviben ennek már csaknem a tízszerese, 1164 milliárd szerepel ilyen beruházásokra, amiből a legnagyobb tétel az az útépítési program, amelyre 2017–2019 között 579 milliárdot szán az állam. Itt nemcsak Mészárosék járhatnak jól, de a másik kormányzati kedvenc, a Duna Aszfalt is, amely már tavaly is szárnyalt: a 2014-es 86,5 milliárdról tavaly 124,6 milliárd forintra tudta feltornázni árbevételét. Az igencsak profitáló cégből az előző évi 5,6 milliárd után 4,1 milliárdot vettek ki a tulajdonosai, köztük Szijj László – amit vélhetően a felcsúti polgármestertől sem független építőipari cégcsoport kiépítésére fordítottak. A tavaly ősszel bejelentett dupla fúzió után ide kötődik a Tief Terra, a Körösaszfalt tulajdonába került Magyar Építő és a West Hungária Bau Kft. Utóbbi tulajdonosa, Paár Attila tavaly vette át a korábban Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz tartozó céget, az Elios Innovatív Zrt.-t. A világítástechnikai társaság tavaly az előző évi bevételének több mint dupláját tudta megszerezni – a nyereséget, ami szintén megkétszereződött, ki is talicskázták.

Az építőipari cégek másik nagy biznisze lehet a Budapestre tervezett olimpia, amelynek a megrendezéséről csak jövőre születhet egyáltalán döntés, ám már idén és jövőre is 35,9 milliárdot szánnak a kapcsolódó beruházások állami támogatására. Ebből egy másik Fidesz-közeli üzletember, Garancsi István Videoton FC-tulajdonos is profitálhat. A hozzá köthető Market Építő Zrt. stabilan őrzi pozícióját: ötvenmilliárd forint körüli árbevételt hozott az utóbbi két évben. Az igazi nagy üzlet azonban a szemünk előtt készül: a cég tavaly májusban alapított leányvállalata, a Property Market Kft. – 16,5 milliárd forintos eximbanki hitellel és egy katari befektetővel – a Kopaszi-gáton a főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztését indította el május végén. A Market élvezi a kormány támogatását, hiszen kiemelt beruházássá nyilvánították a több száz milliárdos fejlesztést, amely a remélt olimpiai létesítményeken túl egyébként irodákat és lakóingatlanokat is magába foglal majd.

A formálódó gazdasági érdekkör jó eséllyel veheti át Simicska Lajos és céghálójának privilegizált szerepét. Ez az Orbán köréből bő egy éve kiesett üzletember építőipari vállalkozásánál, a Közgépnél is érezhető már. A céghez tavaly 10 milliárd forinttal kevesebb pénz folyt be, mint egy évvel korábban, ám az így is meghaladta még a 100 milliárd forintot. Igaz, ez többnyire a korábban elnyert – 2013-ban 300 milliárdot meghaladó –, jobbára uniós közbeszerzéseknek köszönhető.

A jövő azonban távolról sem fényes a közbeszerzésekből három évre kizárt Közgép számára, és ez a beszámolójából is kitűnik: a cég 2014. évi eredményéből 11 milliárd forintos osztalékot vettek ki, a tavalyi után pedig 5 milliárdot, miközben a céltartalékot csaknem 6 milliárd forintra emelték. A pénz kiszívása jellemzi az üzleti kör médiacégeit is: az Advenióból az adózás utáni eredmény dupláját vették ki, 716 millió forintot felhasználva az eredménytartalékból is, s lényegében kiürítve a céget az eladás előtt. Simicska ugyanis a Fidesz-közeli médiabirodalom kiépítéséért folyó háborúban is vesztésre áll.

Közben a másik oldal nehézfegyverzetet vetett be: Andy Vajna például a kaszinós cégeiből származó nyereségeit dobta be, hogy médiamágnássá avanzsáljon. A filmügyi kormánybiztos a Las Vegas Casino Kft.-ből 6,2 milliárdot vett ki, ez alig kevesebb, mint a legnagyobb falat, a Tv2 megszerzéséhez az Eximbanktól kapott 6,72 milliárd forintos hitel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Vajna elhappolhassa a csatornát Simicska orra elől. Akinek a Metropol című ingyenes újságja is eladósorba került. Nem függetlenül attól, hogy ma már a Habony Árpád kormányzati tanácsadó és Győri Tibor, a Miniszterelnökség korábbi államtitkára által tavaly alapított Modern Media Group által kiadott Lokál című újsághoz folynak be a több száz milliós bevételű állami hirdetések.