Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Folytatódik a nagy múltú hetilap függetlenségének megszüntetése.
Törölte internetes oldaláról korábbi cikkeit a Figyelő. A héten új formában megjelent hetilap a neten is megújult, ám ennek részeként a korábbi cikkek nem érhetők el. Ha valaki egy Facebook-poszt alapján kattint rá egy április 6-a előtt megjelent tartalomra, néhány másodpercre a Figyelő felirat fogadja, aztán pedig a honlap – rajta egy április 8-ára keltezett beköszöntővel Lánczi Tamástól, a lap főszerkesztőjétől, középen pedig a kormány legújabb nemzeti konzultációjának a hirdetése. Az archívum eltüntetését a 444.hu vette észre.
A hetilapot tavaly decemberben vásárolta meg Schmidt Mária, január végén pedig egy szerkesztőbizottság került a lap élére, benne a Századvég elemzőjeként ismert Lánczival, Tallai Gáborral, a Schmidt által vezetett Terror Háza Múzeum programigazgatójával és a fideszes korábbi államtitkárral, L. Simon Lászlóval. Utóbbi egyből azt nyilatkozta, hogy „nem független lapot” akarnak csinálni a Figyelőből. Ekkor felmondott a lap főszerkesztője, Lambert Gábor, és több meghatározó újságíró is távozott.
A Figyelő cikkeit jelenleg a http://archive.org/web/ oldalon lehet elérni. Ezen az archívumon keresztül lehetett olvasni tavaly ősszel a felfüggesztett Népszabadság cikkeit. A napilap internetes archívumát végül a végleges megszüntetés bejelentése után újra elérhetővé tette a Mediaworks.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.