2018. január elsejétől a vendéglátásban bizonyos szolgáltatások után 5 százalékos lesz az áfakulcs, a kedvezményezettek körének viszont majdnem ugyanekkora, 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük. Az új jogszabály némileg felemásra sikeredett, és nem egyszerű az alkalmazása sem, mivel bizonyos étteremtípusokat kizártak a kedvezményből, ami ráadásul nem minden típusú szolgáltatásra vonatkozik.

A fő haszonélvezők a klasszikus éttermek lesznek, a vesztesek pedig az utcai életárusok, büfékocsisok, mert az értékesítést követően nem garantálják az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatásokat. A jogszabály egyik furcsasága éppen abban rejlik, hogy a luxuséttermekhez képest kisebb haszonkulccsal dolgozó helyeket zárja ki a kedvezményből. Azok a vendéglátósok, akik kitesznek néhány széket, szalvétát, szemetest, beléphetnek a kedvezményezettek körébe, a büféseknek érdemes tehát minél hamarabb invesztálniuk.

A változások a munkahelyi étkezdéket sem érintik; Tállai András miniszterhelyettes és NAV-elnök Mesterházy Attila kérdésére küldött év eleji válaszleveléből az derült ki, hogy “az áfakulcs-csökkentéssel érintett kör meghatározása során figyelemmel kellett lenni a költségvetési mozgástérre is, amelyből kifolyólag az Országgyűlés döntése alapján kialakított kedvezményes kör további kiterjesztése jelenleg nem várható” – azaz túl nagy lett volna a kieső áfabevétel, ha a teljes vendéglátószektorra kiterjesztik a kedvezményt.
Ráadásul különbség lesz az elvitel és a helyben fogyasztás áfakulcsa között, ami némileg életszerűtlen helyzetet eredményez, hiszen nyilván nem tüntetnek majd fel kétféle árat az étlapon a vendéglátósok.

A fogyasztók várhatóan semmit sem fognak érezni a változásból, mivel a szakmai szervezetek szerint a vendéglátósok a zsebükben maradt összeget a munkaerőhiány által okozott problémák enyhítésére és színvonalemelésre fordítják majd.