Rendszám nélküli, hiányos, illetve Volánbusz-sárga Modulo 168d csuklós buszokról készült fényképeket osztott meg Facebook-oldalán az Omnibusz buszos szakblog a BKV kelenföldi telephelyéről. A típust a 2018-ban csődbe ment Ikarus Egyedi gyártotta, amely jelenleg felszámolás alatt áll. A BKV-nál tíz ilyen jármű teljesít szolgálatot, de a képeken olyan buszok láthatók, amelyeket nem állítottak forgalomba – hiszen nincs rendszámuk, burkolati elemek, légkondicionáló berendezés hiányoznak róluk, arról nem beszélve, hogy a BKV színe a kék, nem pedig a sárga.

A BKV megvenné, de nincs miből

„Valóban kilátásba helyeztük a szóban forgó autóbuszok beszerzését, de jelenleg azokra nincs folyamatban eljárás” – közölte némileg rejtélyesen a közlekedési társaság a hvg.hu-val. Majd ezt annyival egészítették ki, hogy a buszok „egyelőre kizárólag tárolás céljából állnak” a telephelyen.

Az biztos, hogy az Ikarus Egyedi felszámolója 2019 közepe óta próbál megszabadulni 11 darab „különböző készültségi fokú” Modulótól, illetve további buszok „gyártásához rendelkezésre álló” készlettől – vagyis alkatrészektől. A gyártáshoz szükséges tervek nem voltak eladóak. A 11 félkész busz értékét bruttó 962,7 millió forintra taksálták, az alkatrészekét 1,94 milliárd forintra, az egészet egy csomagban akarták eladni. Ez többszöri nekifutásra sem sikerült, legutóbb 2020 áprilisában hirdették meg a 2,9 milliárd forint értékű pakkot egymilliárd forintos minimáláron. Ajánlatokat május 5-ig lehetett tenni.

A felszámoló a folyamatban lévő eljárásról nem adhat tájékoztatást, a hvg.hu iparági forrásoktól úgy értesült, a csomagot a H1 Systems Kft. vette meg, amely korábban az államnak készített egészségügyi szűrőbuszokat Modulo-alapra. (A szűrőbuszoké külön érdekes történet, mivel az Egyedi csődje miatt azok sem készültek el időre.) Állítólag a BKV szeretné megvenni a 11 félkész buszt és az alkatrészeket, majd maga befejezni az összeszerelést, csak épp a közlekedési vállalatnak jelenleg nincs forrása erre. A félkész járműveket a hírek szerint a H1 Systems is szívesen továbbadná a BKV-nak – ha a BKV ki tudná fizetni azokat.

A kormány stadionra ad pénzt, buszra nem

A közlekedési vállalatnak emberemlékezet óta sosincs elég pénze buszt venni. Ennek eredményeképp járműparkja elöregedett, illetve szedett-vedett, sok gyártó sok típusából áll össze, mivel jellemzően egy-egy alkalommal csak néhány darab járművet tudnak venni. Jellemzően használtan, külföldi nagyvárosokból.

Nem látszik, hogy ez mitől változna, a fővárosi tömegközlekedésben az utasszám a töredékére esett a járvány miatt, a kormány pedig (ahogy eddig) nem kíván pénzt adni a fejlesztésekre. Fürjes Balázs Budapest-államtitkár május közepén írt levelet Karácsony Gergely főpolgármesternek, amelyben azt „javasolta”, hogy a főváros a járványhelyzet miatt ne idén, hanem jövőre kapja meg a buszbeszerzésre beígért 3,2 milliárd forintot. Mondjuk a járványhelyzet abban nem akadályozta meg a kormányt, hogy Fürjes levele után pár nappal még kétmilliárd forinttal tolja meg a majdani atlétikai stadion helyének bontási munkálatait, és a kézilabda-szövetség támogatására is akadt 1,4 milliárd.

A Fidesznek amúgy régóta heppje a buszágazat, a kormány nagyon szeretett volna és szeretne nagy, erős magyar buszgyártót látni. Az egyik kiszemelt az Ikarus Egyedi volt, amely minden elképzelhető állami segítséget megkapott a nagy megrendelésektől kezdve az ad hoc jogszabálymódosításig, amikor erre hivatkozva csúszhatott a rendelt mennyiség leszállításával – amíg csúfos körülmények közt csődbe nem ment. A kormány most épp a magyar települések tömegközlekedésének környezetbaráttá tételét, a villanybuszosítást, illetve a magyar villanybuszgyártás felfuttatását tűzte zászlajára. Utóbbi elektromos buszt sorozatgyártani képes magyar cég híján egyelőre nem reális. Előbbiből Budapestet aligha lehet kihagyni. A kormány elvileg nem is akarja, de azért beszédes, hogy az innovációs minisztérium által május 12-én, a „városi közlekedés zöldítésében érdekelt vállalatok és intézmények vezetőivel” tartott egyeztetésen se a fővárosi önkormányzat, se a fővárosi közlekedés szervezője, a BKK, se a legnagyobb fővárosi közlekedési cég, a BKV képviselője nem vett részt. Ott volt viszont Vitézy Dávid, az agglomerációs közlekedésért felelős állami cég vezetője.

Leginkább a BKV tud mit kezdeni a Modulo-pakkal

A BKV részéről nem lenne irracionális döntés megvenni a csomagot egymilliárd forintért, vagy akár többért. A cég már üzemelteti a típust, vagyis a szerelőknek, sofőröknek van vele tapasztalatuk. A pakkban 11 félkész busz van – a BKV anno 86 milliós darabáron vette a nála most működő járműveket. A sok alkatrészből pedig biztosan kijön jópár darab, de ezeket még össze kellene szerelni, ráadásul a tervek nélkül. Azért ez valószínűleg megoldható, hiszen a BKV-nak van tapasztalata a típussal. Az alkatrészek egy részét nyilván lenne hova tenni, a működő példányokat lehetne velük szervizelni.

A helyzetet nyilván megkönnyítené, ha a csomagban a tervek is benne lennének – még a csődeljárás kezdetekor úgy értesültünk, Mészáros Csaba tulajdonos, volt cégvezető akkor és korábban rengeteg vagyonelemet kiszervezett a vállalatból, beleértve a szellemi tulajdonjogokat. Mivel ezek nincsenek a felszámolás alatt álló vállalat birtokában, a felszámoló elárverezni sem tudja őket, így jelentősen csökken az eladásra kínált vas értéke. A BKV értelmezhető mennyiségben üzemelteti a típust, képes buszokat összeszerelni, vagyis praktikusan ők tudnának legjobban élni a Modulo-csomaggal.

Pocsék konstrukció, de most akciós

A Modulók ellen szól, hogy pocsék konstrukcióról van szó – ezt állítják még a BKV-s sofőrök is. Egy magánszemély 2018 közepén tett feljelentést a rendőrségen a buszok miatt. A feljelentő azt vélelmezte, hogy a járművek konstrukcióhibásak, nem biztonságosak, és meg kellene vizsgálni, hogyan kaphattak egyáltalán típusengedélyt. Az Egyedi ugyanis a prototípushoz képest (ami eredetileg megkapta az engedélyt) rövidebbre vette a szériagyártott járműveket és egyéb változtatásokat hajtott végre, ezáltal drasztikusan megváltoztak a menettulajdonságaik. Szakmabeli forrásaink szerint kisebb változtatások is az engedélyezési eljárás újbóli lefolytatását szokták maguk után vonni.

A rendőrség a feljelentést lepasszolta a – már az ITM-en belül működő – közlekedési hatóságnak, ami az engedélyezési eljárásért alapból felelt. Így a feljelentés gyakorlatilag a közlekedési hatóság önellenőrzésévé lényegült át, az eredménye pedig ez lett: „A típus-jóváhagyási eljárás mindenben az előírásoknak megfelelően, jogszerűen folyt le, az autóbuszok biztonságával kapcsolatban aggály nem merült fel.”

A BKV-nál mindenesetre a náluk üzemelő darabok csuklója fölé egy légrugós csillagkapcsolást építettek be, hogy az tompítsa a függőleges irányú kilengést (a busz hullámzását). De valószínűleg nem a Modulo lenne a cégvezetés első választása, ha minőségi alapon tudnának buszt vásárolni, nem pedig az lenne a legfontosabb tényező, hogy mire futja.

Az Egyedi sok-sok milliárddal tartozik

Ami az Ikarus Egyedi felszámolását illeti, a csuklós Modulók csomagja volt a legnagyobb tétel. A felszámoló még 4 félkész elektromos midibuszt kínált eladásra, alkatrészekkel csomagban végül már 227 millió forintos minimáláron (a becsérték 70 százalékáért). A BKV ezt a típust is üzemelteti, de úgy tudjuk, nem ők vették meg a csomagot, hanem Mészáros Csaba egy másik érdekeltsége. Az biztos, hogy a felszámoló ezt a pakkot 2020 áprilisában már nem kínálta megvételre. Ahogy azt a 108 millió forintra taksált egyéb eszközt sem, aminek a minimálára végül már 75 millió forint volt.

Úgy tudjuk, vannak még értékesítésre váró, kisebb vagyonelemek, de az nem látszik, hogy a befolyt összegből ki lehetne fizetni az Egyedi összes tartozását. A cég legnagyobb hitelezője az MKB bank a maga 5,9 milliárdos követelésével – ennek értékében zálogjoga volt a Modulo-csomagon.

Az Egyedi bedőlését elsősorban az okozta, hogy a Volánbusz rendelt tőle 150-et a csuklós Modulókból (ezért maradhattak még a felszámolásra Volán-sárga buszok, amik a BKV telephelyére kerültek), a BKV pedig 30-at. Az Egyedi azonban nem teljesített időben, csak a BKV kapott pár darabot, jórészt késve. Amint a szerződés lehetővé tette, mindkét cég elállt a megrendeléstől. A szerződések alapján kalkulálva a Volán nagyjából 2,6 milliárd forint nemteljesítési kötbért követelhet, a BKV 344 millió forintot. Mészáros Csaba a két cég követelését nem ismerte el, így azok nem szavazhattak a csődegyezségi tárgyaláson. Az MKB mindenesetre nem fogadta el az Egyedi ajánlatát, így a csődeljárás végül felszámolásba fordult, a Volánbusz és a BKV pedig jogi útra terelte a kérdést.

„BKV Zrt. által indított eljárások befejeződtek, az eljárások társaságunkra nézve kedvezően alakultak” – közölte most a BKV a hvg.hu-val. A felszámolás alatt álló cégtől 370 millió forintot követelnek.