Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Sikerrel zárult le az MKB átalakítása, az EU által felügyelt folyamat lezárásáról Balog Ádám, a bank elnök-vezérigazgatója és Nyemcsok János EU-vállalásokért felelős vezérigazgató-helyettes számolt be. A restrukturálás egy szanálási program volt, amely még 2014-ben kezdődött, azt követően, hogy az állam megvásárolta a súlyosan veszteséges bankot. A szanálást a Magyar Nemzeti Bank indította el, ennek keretében 20 százalékos költségcsökkentés mellett egyes eszközöket értékesítettek, egyes eszközök leválasztásáról döntöttek. Az Európai Bizottság ennél a pontnál került a képbe, a bank számára komoly terhet jelentő (az akkori mérlegfőösszeg harmadát kitevő, 600 milliárd forintot meghaladó értékű) ingatlanportfólió elidegenítésénél ugyanis a valós piaci értéknél magasabb összeg került a bankhoz (pontosabban ennyivel csökkent a rossz állomány) – ez a 32 milliárd forint körüli összeg pedig állami támogatásnak minősült.
A reorganizációs tervet 2015. december közepén fogadták el, aminek azért volt jelentősége, mivel 2016 januárjától egy, a korábbinál szigorúbb, az állami (vagy uniós) támogatások előtt a tulajdonosok bevonását elváró szanálási rendszer lépett életbe az Európai Unióban.
"Amíg az újságírókat más foglalkoztatta az MKB-val kapcsolatban, addig minket ez a program kötött inkább le" – emelte ki Balog Ádám a sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy a sajtónak komoly témát adott a bank – szintén a reorganizációs terv keretében történt – privatizációja. Ami a tervet illeti, a bank vezetői – illetve a szanálást elindító MNB – 17 vállalást tettek egy 2019. december 31-én lejáró időszakra. Az állam kiszállásán túl ilyen volt a létszámcsökkentéssel és fiókok bezárásával is járó költségcsökkentés, a marketingköltségek visszafogása, illetve a mérlegfőösszeg kb. 2100 milliárdról 1830 milliárd forintra történő csökkentése is. Mindez azért jelentett kihívást a bank számára, mivel az ágazat eközben felívelőben volt, úgy kellett a – jellemzően nagyvállalati vagy privátbanki – ügyfelek bizalmát fenntartani, hogy közben karcsúsítani kellett a bankot.
Az MKB-t már 2016-ra sikerült nyereségessé tenni, a tavalyi évet pedig rekordprofittal zárta. A szoros felügyelet mellett végrehajtott átszervezés pedig ahhoz is hozzásegítette a társaságot, hogy a koronavírus-járvány idejére válságállóvá váljon a bank, amelyre annak idején a legnagyobb csapást az mérte, hogy a 2008 utáni válság idején rosszul teljesítővé vált kereskedelmiingatlan-portfóliója. Azt egyelőre még nem lehet felmérni a hitelfizetési moratórium miatt, hogy a mostani krízis hogyan érinti majd a bankot, mondta el Balog Ádám, aki annyit azért hozzátett: ez a hatás „lényeges” lehet. Ennek ellenére úgy látja, pozitív tud maradni az éves eredmény 2020-ban is.
Az offshore-tól Mészárosig
A magyar állam 2014. július végén vásárolta meg az MKB Bankot a Bayerische Landesbanktól (BayernLB). A kormány 55 millió eurót fizetett a bankért, a BayernLB ugyanakkor tőkerendezés keretében elengedte az MKB-val szemben fennálló 270 millió euró követelését. Az MNB ennek az évnek a végén vette át az MKB irányítását, ekkor indult el a leányvállalatokra is kiterjedő átszervezés, amelynek alapja a 2014-ben elfogadott szanálási törvény volt. Ezzel kapcsolatban Balog Ádám most köszönetet mondott a két akkori alelnöknek, Windisch Lászlónak és a nemrég hirtelen távozó Nagy Mártonnak, mint fogalmazott, hőstettet hajtottak végre.
A bankot 2016 közepén adta el az állam, első körben ismeretlen offshore hátterű cégeknek, majd hamarosan kormányközeli üzletemberek tulajdonába került. Jelenleg a többségi tulajdonrész Mészáros Lőrinchez köthető. A reorganizáció során tett vállalás volt az is, hogy a bankot tőzsdére viszik, ez meg is történt egy évvel ezelőtt. Azzal kapcsolatban, hogy ez miért nem jelentette egyben a közkézhányad növelését is, Balog Ádám annyit mondott: nehéz úgy érdeklődést támasztani a részvények iránt, hogy közben még nem zárult le a szanálás, a motivációkat azonban átalakíthatja, hogy az MKB is részese egy alakuló bankholdingnak. A holdingról, amelynek az MKB-n kívül a Takarék és a Budapest Bank is részese lehet, egyelőre nem lehet sokat tudni, csupán annyit, a megalakulásra vonatkozó engedélyeket már benyújtották az MNB felé.
