Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Tüntetnének a kacsatenyésztők a mélykúti Hunent Zrt. előtt, mert a takarmány- és energiaár-robbanás miatt amúgy is egyre nehezebb a helyzetük, és szerintük még a nekik járó állatjóléti támogatásnak is csak töredékét kapták meg, erről a napokban a napi.hu számolt be. Az agrárminiszter erre reagálva azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy az ágazat még pluszpénzt is kapott, a 14,4 milliárd forintos keretet az utolsó fillérig kifizették. Mindenkinek igaza van, és ezt pont az agrártárca világította meg még decemberi közleményében.
A miniszternek abban van igaza, hogy a 14,4 milliárd forintot kifizették a gazdáknak, ám arról mostani nyilatkozatában nem szólt, hogy jóval több a kacsa és a liba után fizették ki a pénzt, ami egyben azt is jelenti, hogy a költségeket tekintve jócskán kisebb támogatás jutott egy-egy vízi szárnyasra. A decemberi közleményben viszont már utalt arra a tárca, hogy a hivatalos adatok szerint kacsából 54,3, libából pedig 28,2 százalékkal többet vágtak tavaly októberig, a támogatási keretet viszont még az előző decemberben határozták meg. Magyarul, ennyivel nagyobb állományt neveltek a termelők, és ennyivel több egyedre kellett osztani a támogatást. Így a gazdák valóban kevesebb pénzhez jutottak.
A takarmányárak már tavaly is az egekben voltak, az energia drágulása jórészt csak mostantól fogja keményebben satuba szorítani a termelőket. Sok termelő már eddig is bajban volt, a támogatások megcsappanása, akármi miatt is legyen az, az utolsó csepp a pohárban, ráadásul, a madárinfluenza miatt is nagy a feszültség.
Bács-Kiskun megyében aligha van most teli ól, ugyanis a madárinfluenza miatt leölték az állomány nagy részét, még azokat a telepeket is ki kellett üríteni, amelyekben nem fertőződtek meg az állatok, csak éppen „lőtávon” belül voltak. Nekik most ki kell várniuk azt a pár hetet, amit a vírus miatt kell kibekkelni a fertőtlenítések után. Molnár Attilának tavaly januárban, és decemberben is úgy kellett az ólakat kiüríteni, hogy nem mutatták ki az állataiban a vírust, így gyakorlatilag hét hónapot tudtak dolgozni 2020-ban. A 12 ezres leölt állomány után tavaly kapott 20 millió forint kártalanítást, de ezt az integrátorcég kapja, ez levonja a tartási költségeket, és a maradékot kapja a termelő, ebből a 3,8 millióból kellett állni a család megélhetését, most pedig lényegében ugyanaz a helyzet. „Nem mehetek el dolgozni máshova, mert ha visszaadom a főállású őstermelői igazolványt, akkor a pályázatomat is bukom, amit a gazdaság fejlesztésére vettem fel” – vázolja a csapdát Molnár, aki két kisgyermekével és feleségével él Kiskunmajsán. „Ha megy minden, mint a karikacsapás, akkor legelőbb májusban lesz a kártalanításából pénz, abból kifizetünk mindent, és megint üres lesz a zsebünk.” Szalóki Szabolcs a napi.hu-nak nyilatkozta, hogy ő már januárban le is húzta a rolót, a cége évente egymillió kacsát vitt be a Hunentnak.
A termelők most aláírást gyűjtenek, Szalóki a hvg.hu-nak azt mondta, hogy már nagyjából 400-an aláírták a petíciót. Pénteken összegyűlnek a Hunent Zrt. mélykúti irodaháza előtt, és tovább követelik, hogy az ágazati érdekvédelmi, szakmai szervezetek egyeztessenek a szaktárcával a kialakult helyzetről. Csorbai Attila, a Baromfitermék Tanács elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy ők jelezték korábban is a tárcának, hogy pluszforrásokra van szükség. A lap szerint a tárca viszont arra kérte a terméktanácsot, hogy tegyenek javaslatot az állatjóléti alapkeret újbóli felosztására a termékpályák között. Csorbai szerint ez újabb feszültséget keltene, szerinte 16-17 milliárd forintra lenne igény az ágazatban.
Képünkön: Orbán Viktor a Hunent víziszárnyas-feldolgozójának átadásán 2019-ben
