Nem világos, milyen alapon bírságolták meg a Ryanairt, a légitársaság fellebbez

Haladéktalanul fellebbezést nyújt be a Ryanair minden olyan alaptalan bírság miatt, amelyet a magyar fogyasztóvédelmi hatóság szab ki rá

– közölte a hvg.hu-val a légitársaság. Válaszukból ugyanakkor kiderül az is, hogy a büntetésről, amelyről Varga Judit igazságügy-miniszter számolt be hétfő reggel Facebook-oldalán, hivatalos értesítést még nem kaptak.

„Mint azzal a magyar kormány is tökéletesen tisztában van, az 1008/2008 számú uniós rendelet lehetővé teszi az uniós légitársaságok számára, hogy szabadon határozzák meg az EU-n belüli szolgáltatásaik tarifáit, a nemzeti kormányoknak vagy azok fogyasztóvédelmi hatóságainak ebbe nem lehet beleszólásuk. Az említett uniós jogszabály tiltja meg a magyar kormánynak, hogy visszamenőlegesen utazási illetéket szabjon ki, miközben törvénytelenül próbálja korlátozni a légitársaságok jogát, hogy az ilyen jogalap nélküli adót az utasokra hárítsa tovább” – írta lapunknak a Ryanair.

A társaság azt is világossá tette: ha szükséges, az ügyben az EU bíróságaihoz fordul jogorvoslatért.

A Ryanairrel szemben június 10-én indított hatósági eljárás eredményéről Varga Judit a fogyasztóvédelmi hatóságot felügyelő miniszterként számolt be Facebook-oldalán. A poszt szerint a június 10-én, az extraprofitadó áthárítása miatt indított vizsgálat során „a fogyasztóvédelmi hatóság a mai napon jogsértést állapított meg, ugyanis a légitársaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat. A fogyasztóvédelmi bírság összege: 300 millió forint.”

Varga Judit igazságügyi miniszter

Facebook / Varga Judit oldala

A posztból az nem derül ki, hogy pontosan mi alapján állapították meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot – az extraprofit-különadóról szóló jogszabályban nem szerepel az annak áthárítását tiltó rendelkezés. Ennek ellenére Varga posztja így folytatódik: „Ahogy a kormány megígérte, meg fogjuk védeni a magyar embereket és az extraprofit-különadó áthárítása esetén minden esetben fogyasztóvédelmi vizsgálatot fogunk indítani.”

Az is kérdéses, hogy a megtévesztés megáll-e, hiszen maga a társaság közölte utasaival egy levélben, hogy a rendelet júliusi hatályba lépése előtt megvásárolt, de az az utánra szóló jegyek esetében utólag felszámolja az európai járatok esetében légi utasonként 3000 forintos díjat, ha pedig ez a fogyasztóknak nem tetszik, elállhatnak a vásárlástól, a korábban megvásárolt jegy árát maradéktalanul visszakapják. Az is kiderült, hogy a különadó áthárítása nem új dolog a Ryanairnél: az arra vonatkozó rendelkezés szerepel a cég ÁSZF-jében, amit vásárláskor minden vevő elfogad.

Jól jelzi a kormány kommunikációját, hogy a Magyar Nemzet a vizsgálat elindulása után – mindenfajta forrásmegjelölés nélkül – arról írt, hogy az utasok 60 százaléka mondta vissza a jegyét. A Ryanair erre úgy reagált: az utasok mindössze 3 százaléka állt el a „kamu és idióta extraprofitadó” miatt.

A megfogalmazás jellemzi a Ryanair és a kormány között hetekig tartó pengeváltás nyelvezetét – ennek alapját az az interjú adta meg, amelyet Michael O’Leary, az ír ultradiszkont légitársaság vezérigazgatója a hvg.hu-nak adott, és amelyikben többször leidiótázta Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert. Az adok-kapok nem csak a sajtóban zajlott: a Ryanair fogyasztóinak is levelet írt Nagy "idióta adójáról".

A trágárság mögött komoly vita húzódik meg: O’Leary azt tette szóvá, hogy a légitársaságok a Covid miatt súlyos veszteségeket szenvedtek el, amit megerősít a Ryanair legutóbbi gyorsjelentése is: a cég a március-júniusi időszakban 170 millió eurós veszteséget szenvedett el. Erre nem lehet extraprofitadót kivetni – magyarázta az ír üzletember.

A kormány válasza erre természetesen az, hogy az adó alanya valójában nem a légitársaság, hanem az annak földi kiszolgálását biztosító társaság, más kérdés, hogy azzal Nagy Márton is tisztában van, hogy utóbbiak egy az egyben érvényesítik ezt a költséget a légitársaságok felé.

Ennek fényében is érdekes, hogy a most bejelentett bírságnál mennyire lehet az adó áthárításáról beszélni. Egy a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértő ugyanakkor azt is kiemelte: ha a mostani döntés kiállja valamennyi fellebbezési kör próbáját, az sem világos, hogy a fogyasztók végső soron milyen módon és milyen alapon juthatnak hozzá a kártérítéshez.

Természetesen az is kérdéses, ez mikor történhet meg: a Ryanair jelezte, hogy kész minden létező fórumon megfellebbezni az intézkedést, márpedig ennek a végső pontja az Európai Unió Bírósága. Vagyis a megfellebbezhetetlen döntésig akár 3 év is eltelhet.

A hvg.hu az Igazságügyi Minisztériumnál próbált választ találni azokra a kérdésekre, amelyekre a válasz sem a nyúlfarknyi Facebook-posztból, sem a kormányzat korábbi közléseiből, sem a Kormányhivatal kora délután kiadott közleményből nem derült ki. Megkérdeztük azt:

• Pontosan mi alapján állapított meg a hatóság jogsértést? Miben jelenik meg a fogyasztók megtévesztése?
• Mi alapján állapították meg a 300 millió forintos összeget?
• Hogyan kívánják elérni, hogy a fogyasztók megkárosításának összegét a fogyasztók visszaszerezzék? Kártérítés kiszabása várható vagy a 3000 forintos áthárított illeték visszafizetésére kívánják kötelezni a légitársaságot?

És azt is megkérdeztük, mi alapján állítja Varga Judit azt, hogy „minden esetben fogyasztóvédelmi vizsgálatot fogunk indítani”, ha egy cég áthárítja a különadót? Ennek azért is jelentősége van, hiszen a Ryanair azon kevés cégek egyike volt, amelyik ezt nyíltan vállalta, ennek ellenére azt nagyjából borítékolni lehet, hogy a közterhet több szolgáltatás vagy termék árába beépítik az érintett cégek, legyen szó a kiskereskedelemről, a banki szolgáltatásokról, energiaszolgáltatásról a légi közlekedésen túl.

Ha választ kapunk a tárcától frissítjük cikkünket.