A biztosítók többsége egyelőre kivár és óvatos az e-rollerek júliustól bevezetendő kötelező felelősségbiztosításával kapcsolatban. A járművekre meghatározott nettó tömeg és tervezési sebesség fölött július 16-tól kell kötelezőt kötni, hogy melyekre, arról a Magyar Biztosítók Szövetsége tett közzé tájékoztató ábrát. A cégek a törvényben előírtaknak megfelelően június elején közzé is tették az erre a járműkategóriára vonatkozó díjszabásukat, amiről röviden már a hvg.hu-n is írtunk.

A díjszabásokat alaposabban megvizsgálva jól látszik, mely piaci szereplők vették komolyan a kérdést és számítanak a rolleres ügyfelekre, és melyek köszönik, de inkább nem kockáztatnak velük. Ez utóbbiak eleget tesznek ugyan az előírásnak, de kiárazással veszik el az érdeklődők kedvét arról, hogy náluk kössenek ilyen biztosítást. Legalábbis nehéz másként értelmezni azt, hogy akad olyan biztosító, amelynél már a havi alapdíjként meghatározott összeg is többszörösen felülmúlja egy másik cég éves díját. 

Ebben a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Bank jár az élen. Éves szinten – ezt a fajta biztosítást csak határozott időtartamra, egy évre lehet megkötni, alapdíjként pedig 468 000 forintot állapítottak meg az egyéb gépjárművek elnevezésű kategóriára. Vastagon fogott a Posta Biztosító és az Alfa ceruzája is, előbbi 420 ezer utóbbi 360 ezer forintos éves díjjal tántorítja el a potenciális rolleres ügyfeleket.

A biztosítók másik csoportja nem bonyolította túl a kérdést: a kategóriához leginkább hasonlítható segédmotoros kerékpárok díja alapján számoltak – néhány esetben egy kalap alá is vették a kettőt.

Képünk illusztráció!

Reviczky Zsolt

A harmadik csoport több energiát fektetett az ügybe: úgy tűnik leginkább ezek számítanak a potenciálisan több tízezres ügyfélkörre. Náluk differenciálás is van – leginkább életkor és lakóhely alapján – ennél fogva a fiatalabb, Budapest belvárosi rolleresek az idősebb vidéki rolleresek díjának akár 2-3-szorosát is fizethetik. A megosztókra gondolva kínálnak flottás árakat is. Az éves alapdíjak a fenti, a szélsőségesen kiugró példáktól eltérően jellemzően 5000 és 36 000 forint között szóródnak. 

Azért ekkorák különbségek, mert nehéz belőni a kockázatokat. Ennél a járműkategóriánál nemcsak a részletes és hosszabb távra visszamenő statisztikák hiányoznak, de a közúti közlekedésük feltételei, szabályai sem ismertek még. A néhány velük kapcsolatos statisztika sem fest túl szép képet: tíz esetből kilencben személyi-, zömében fejsérüléssel járnak a mikromobilitási eszközökkel történt balesetek, a használók ráadásul jellemzően nem viselnek védőfelszerelést – mondta a hvg.hu-nak Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja.

Rendezetlen helyzet

A gépjármű szakágban nagy tapasztalattal rendelkező szakember szerint a biztosítók óvatosságát a járművek rendezetlen törvényi helyzete indokolja, amit a kötelező biztosításra vonatkozó új szabályok sem tisztáznak. Így nem világos, hogy 

• milyen közlekedési előírások vonatkoznak majd rájuk (például hol lehet majd velük közlekedni),
• mennyivel mehetnek, 
• milyen védőfelszerelést kell viselniük a vezetőknek, 
• hogyan oldják meg a járművek azonosítását – ami alapján károkozás esetén felelősségre lenne vonható a használójuk, és egyáltalán, 
• hány éves kortól lesznek vezethetők?

Az utóbbi komoly nyitott kérdés: jelenleg kiskorúak is vezethetnek rollert, biztosítást azonban nem köthetnek. Így akár az is előfordulhat, hogy valaki szabálykövető állampolgárként köt biztosítást a rollerére, amit a kiskorú gyereke is rendszeresen használ. Ha azonban az új közlekedési szabályok kizárják majd a kiskorúakat a használók köréből, hiába lesz biztosítás a rolleren, ha 18 év alatti vezeti, és kárt okoz, a biztosító mentesülhet a kárfizetés alól.

Egyelőre tehát számos kockázat beárazhatatlan: ha az e-rollerekkel a járdán lehetne közlekedni, a gyalogosok lennének nagy veszélyben, ha a közúton, akkor viszont a járművek felhasználói. 

A kicsi kerekek és a rossz útburkolat végzetes kombinációt jelenthet 

– figyelmeztet a szakember.

A jellemző balesetek sem feltétlenül ütközések, hanem (rá)esések:, amikor a rolleres úthibára fut és nekiesik egy autónak, összetörve magát és kárt okozva a másik járműben. Ráadásul a kategóriába eső járművek – elektromos monociklik, segway-ek és a leginkább elterjedt villanyrollerek – komoly értéket képviselhetnek, az áruk elérheti akár a másfélmillió forintot is.

A biztosítók számára ugyanakkor a külföldi példák sem mutatnak egyértelmű irányt, az európai gyakorlat nagyon eltérő. Van, ahonnan mindenestül kitiltották őket, van, ahol 18 éves kor felett és bukósisakban használhatók, illetve ahol kiskorúak csak szülői felügyelet mellett használhatnak legfeljebb 25 kilométer per órás sebességre képes eszközöket – sorolta Cselovszki Zsolt. A használók sok esetben ráadásul nem is tulajdonosok és hiányzik a gyakorlatuk: a szakember szerint hazai 80-100 ezer ebbe a kategóriába eső jármű közül 30-35 ezer darab a rollermegosztók flottájában működik.

Ezt a helyzetet részben tükrözi az új szabályozás is: a törvény kimondja, hogy az ilyen eszközöknél minden esetben a felhasználót (és nem a tulajdonost) terheli a felelősség, még az is a felhasználó dolga, hogy meggyőződjön arról, rendelkezik-e a jármű kötelező felelősségbiztosítással. 

Ez nyilván kevésbé probléma, ha saját tulajdonú a roller, de a bérrollereknél felvetődhet, hogyan tud az ügyfél – aki sok esetben külföldi, akár harmadik országbeli állampolgár, ami a kárrendezésnél még tovább bonyolíthatja a dolgot – meggyőződni a biztosítottságról, és milyen megoldással teszik ezt lehetővé a megosztással foglalkozó cégek. „Ez még okozhat furcsa helyzeteket” – mondja Cselovszki Zsolt. 

A kötelező mellé nem árt a balesetbiztosítás sem

Az érintett rollereseknek az FBAMSZ szakértője addig is azt tanácsolja, hogy a kötelező biztosítás mellett – hiszen az csak az okozott kárt téríti – mindenképp viseljenek védőfelszerelést (például sisakot), és kössenek balesetbiztosítást is. Az ilyen eszközökkel ugyanis fokozott egészségi kockázatot vállalnak a forgalomban közlekedve, és saját hibából is szenvedhetnek súlyos sérüléseket – például az úthibák miatt. A szakember arra számít, hogy a biztosítók kínálni fognak speciálisan villanyrolleresekre szabott balesetbiztosítási szolgáltatásokat is, ha meglesz a szabályozás. 

A felhasználók szempontjából kulcskérdés lehet az ellenőrzés is. A szakember erre azt mondta, egyelőre az sem világos, a hatóságok hogyan tudják megállapítani, hogy az adott eszköznek mi a tervezett sebessége, és hogy valóban akkora-e a tömege, amekkora a papírjain szerepel.

A nyitott kérdések rendezése a KRESZ évek óta napirenden lévő módosításától várható, ami nagymértékben befolyásolhatja még a díjakat, viszont legkorábban jövőre tavasszal: az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szerint 2025. március 31-ig készül el a javaslat (a tárcát vezető Lázár János korábban még 2026-ról is beszélt).

Az KRESZ-módosítás ügye évek óta húzódik látható eredmény nélkül, annak ellenére is, hogy – mint egy korábbi interjúnkból kiderült –, a kormányzat és az érintett szakmai és civil szervezetek között 2021-ben már egyszer lezárult, sőt a tárcaközi egyeztetésen is átesett a közlekedési szabályok módosítása. Törvény évekig nem lett belőle, Lázár János pedig tavaly ősszel az egészet visszaküldte a startvonalra. Hogy ennek a késlekedésnek mi állhatott a háttérben arról Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója beszélt korábban lapunknak: