„Valóban hatósági megtorlásról van szó?” – tette fel a kormánypárti lap újságírója az első nehéz kérdést Rigó Csabának, arra utalva, hogy a GVH néhány napja utóvizsgálatot indított a SPAR ellen, miután a cég beperelte a kormányt az EU bíróságán az árstop miatt, és azt meg is nyerte (pontosabban azért, mert a fogyasztóvédelem többször is, összesen milliárdos összegre bírságolta a SPAR-t, amiért szerinte nem tartott elegendő készletet az ársapkás termékekből).

„Dehogyis” – teszi helyre a kérdést a hivatal elnöke, majd hozzáteszi: nincs közük ahhoz, hogy a lépés egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely „éppenséggel a SPAR egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést”. Siet azonban leszögezni: „az ítélet egyébként megér néhány szót”.

Szerinte az árstop bevezetése „helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta”, viszont csak átmeneti jelleggel, különleges körülmények között volt alkalmazható.

Rigó szerint azzal, hogy az EU bírósága elmarasztalta a kormányt, megalázta a magyar fogyasztókat, sőt, „nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is” – veszi magára az inget a GVH elnöke. Hozzáteszi: Az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez.

Bikkfanyelvű jogászkodás

„Kemény szavak. De nem túlzók?” – óvakodik még állást foglalni az újságíró, azonban Rigó Csaba kitart véleménye mellett: „az ügy egyféleképpen, és pedig így értelmezhető”. Szerinte ahhoz, hogy a kormány megvédje „az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől”, megfelelő eszköz volt az ársapka időszakos alkalmazása.

Az EU bírósága azonban „bikkfanyelvű jogászkodással” kijelentette, hogy „az ellátási lánc fontosabb, mint a fogyasztó, vagyis vészhelyzetben a multik érdeke előrébb való a magyar társadalom létszükségleteinek garantálásánál” – fogalmaz Rigó. Azt is furcsállja, hogy miért küldte ki Luxembourgba az ügyet egy magyar bíróság, és miért nem ítélkezett maga (ezt a szálat korábban is pedzegette már, lásd lejjebb).

Az ítélet után néhány nappal a GVH bejelentette: utóvizsgálatot indít a 2020-ban megállapított, és 2014-15-ös évekre vonatkozó szabályszegések megszüntetésére vonatkozó, összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére. A SPAR vállalta „például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre. Most azt vizsgáljuk, hogy a SPAR maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását” – mondja a GVH elnöke.

Rigó Csaba és a kartell

Beszélt arról is, hogy az NGM utasítására (frissítés: a hivatalnak a HVG-hez eljuttatott levele szerint az NGM csak jelzéssel élt a GVH felé, amely „az ilyenkor szokásos ügymenetnek megfelelően indított panaszeljárást a kérdéses piaci gyakorlat vizsgálata érdekében”) a hivatal vizsgálja, hogy a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak-e végre több alapvető terméknél. Itt szerinte az a kérdés, hogy ezt összehangoltan tették-e. Az újságíró felkapja a fejét: „Kartell nyomait kutatják?”, de erre érdemileg Rigó már nem válaszol, csak annyit, hogy a „kartelleket hivatalból üldözzük”.

Nem ez az első eset, hogy a versenyhivatal elnöke nyíltan a kormány álláspontját képviseli annak SPAR-ral folytatott vitájában. Egy héttel ezelőtt – még magánvéleményeként címkézve szavait – arról beszélt: a szegedi bíróság hibázott, amikor az Európai Bíróságra vitte annak tisztázását, hogy jogszerű volt-e az állami árstoprendelkezés és az az alapján kiszabott bírságok.

„Ha én egy magyar bíró vagyok, el sem mentem volna az uniós bírósághoz ebben az ügyben előzetes döntéshozatali eljárásban” – mondta a 24.hu podcastjában Rigó, szerinte tudható volt, milyen álláspontra fog helyezkedni a bíróság az ügyben, amely nem a fogyasztók érdekeit szolgálja, ellenben a GVH dolga „a magyar emberek védelme”.

Rigó Csaba a mostani interjújában is hasonlókat említ, de immár nem magánvéleményként, így kijelenthető, hogy a GVH elnöke megkérdőjelezi a bírói függetlenséget mind az EU, mind a magyar bíróság vonatkozásában, valamint előbbre tartja a piactorzító intézkedéseket a piaci versennyel szemben.

Aggályos az is, hogy szerinte a GVH feladata a magyarok védelme, hiszen a – kormánytól elvileg teljesen független – versenyhivatalnak nem ez a mandátuma, hanem az, hogy ellenőrizze, betartják-e a szereplők a versenyjogi törvényben foglaltakat, és minden eszközével támogassa a versenyt.

Frissítés: a GVH levélben jelezte, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény preambuluma szerint „a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát”. Ebből a GVH azt vezeti le, hogy feladata a magyar fogyasztók védelme, és Rigó Csaba „ezt szem előtt tartva fogalmazta meg, világos, a tiszta piaci verseny érvényesülését is tiszteletben tartó álláspontját a Magyar Nemzetnek adott interjúban” – írta a hivatal sajtóosztálya a HVG-nek.