Kártérítési pereket indíthatnak a kiskerláncok a SPAR árstopos győzelme után

„– A disznó mennyit fog fialni?
– Mennyi a terv, elvtárs?
– 14!
– Ezt megmondták a disznónak is?”

– élcelődött egy képzeletbeli párbeszéddel Hofi Géza a szocialista tervgazdálkodás abszurditásán a rendszerváltás előtt. Az Európai Bíróság azonban nem tréfált, amikor a magyarországi élelmiszerárstoppal (élt: 2022–2023) kapcsolatban kimondta: nem pusztán a józan ésszel, hanem az uniós joggal is ellentétes, ha egy kormány tervgazdálkodásra kötelezi a kiskereskedőket.

Az osztrák tulajdonú SPAR és a fogyasztóvédelmi hatóságként a céget bírságoló kormányhivatal vitájában a Szegedi Törvényszék kérte az Európai Bíróság állásfoglalását. A kiskerlánc nyakába nem azért varrt fogyasztóvédelmi bírságot a hivatal, mert túl drágán – az eredeti hat termékcsoport esetében a 2021. októberi állapothoz fixált hatósági árnál drágábban – árult termékeket, hanem mert az ellenőrzés nem talált elégséges – a napi szintben, később annak a duplájában meghatározott – készletet. A készletezésre vonatkozó előírásokat a kereskedők a kezdetektől kritizálták.

A boltokban mindig volt az ellátáshoz elégséges készlet, előfordult, hogy akár további 10-20 napra is – közölte a SPAR a HVG-vel. A cég szerint

úgy kaptak összességében közel milliárdos bírságot, hogy a vevők a hatósági áras termékekhez mindig hozzá tudtak jutni.

A vállalat az ítélet nyomán még több száz, „készlethiány” megállapítása miatt kiszabott bírsághatározat bírósági felülvizsgálatát kérte.

Az ítélet után a kormány nevében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az „árdrágító és profithajhász” multikra, s az őket támogató „Brüsszelre” mutogatott – nagyvonalúan felülemelkedve azon, hogy a vita alapja a készletezési kötelezettség volt, nem pedig az árképzés. A tárcavezető szerint a kötelezettséget azért vezették be, hogy „ne alakuljon ki mesterségesen gerjesztett hiány miatt további indokolatlan áremelkedés”.

Nem világos, mire gondolhatott a miniszter, hiszen a szóban forgó termékekre a kormány úgynevezett árstopot vezetett be, a kereskedők akkor sem emelhették az árakat a szabott szint fölé, ha egy termékből hiány alakult ki. A politikus – sokadjára – „nem hatékony működéssel” vádolta a SPAR-t, ezúttal hozzátéve: „a bírósággal próbálja beszedetni elmaradt, tisztességtelen profitját”.

Valójában a Szegedi Törvényszéken zajló eljárásban egy fogyasztóvédelmi bírság jogszerűsége a kérdés. Igaz, a miniszter saját értelmezése szerint az ügy túllépett a jogi kereteken. Pár nappal az ítélet után immár azt nyilatkozta: a SPAR egyebek mellett azzal, hogy bíróságon is fel merészelt lépni a magyar kormány ellen, „politizálni” kezdett, „és ebben a térben mások a szabályok”.