Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A vártnál egy picit jobb a most kiadott április–júniusi GDP-adat, de a közelében sem vagyunk a repülőrajtnak – így értékelik az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss számait. A magyar GDP 0,2 százalékkal nőtt a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, míg egy negyedév alatt 0,4 százalékos volt a növekedés. Az első félévben összességében 0,1 százalékkal visszaesett a magyar gazdaság.
Kedvező, hogy a tényadat enyhén jobb lett a vártnál, illetve az is, hogy elkerültük a technikai recessziót, azaz nem csökkent két egymást követő negyedévben a gazdaság, a stagnálást mutató nagy kép azonban egyelőre nem javult – véli Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Az Erste most 0,8 százalékos átlagos növekedést vár az év egészére, de a második félévben jobb teljesítményre lenne szükség ahhoz, hogy ez elérhető legyen. A kockázatok – példáuél a vámháború hatásai, vagy a lazuló munkapiac – azonban továbbra is inkább lefelé mutatnak. Az előttünk álló időszak nagy kérdése, hogy a kormányzati célzott intézkedések mennyire lesznek képesek ezeket a kockázatokat ellensúlyozni – tette hozzá.
A nehezén túljuthatott a gazdaság, ám a repülőrajtra késleltetett formában sem lehet számítani a jelenlegi hazai és nemzetközi folyamatok alapján – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ő úgy számol, hogy az év második felében a szolgáltatások további lassú bővülése mellé pozitív tényezőként csatlakozhat az építőipar, és a friss német és európai konjunktúraadatok alapján arra is van némi esély, hogy a feldolgozóipar magára talál.
Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: meglepte, hogy a szolgáltató szektorból az információ, kommunikáció ágazatot emelte ki a KSH húzóerőként, mert eddig arra lehetett számítani, hogy inkább a lakossági fogyasztáshoz köthető szolgáltatások lesznek erősebbek, a cégek pedig spórolnak. Az is váratlan, hogy a KSH nem említette a pozitív teljesítmények között az építőipart. Az ING szerint a legjobb esetben 1, a legrosszabb forgatókönyv szerint 0,5 százalékkal nőhet a gazdaság az év egészében, az igazán nagy kérdés az, hogy amikor több pénz érkezik sokakhoz a kormányzati osztogatás hatására, akkor ebből mennyit költenek el, ezzel pörgetve a gazdaságot és mennyit tesznek inkább félre a nagyobb inflációtól tartva.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint 0,5 százalékos növekedés lehet a reális az év egészére. Az építőiparban ő lát kedvező jeleket, és úgy tűnik, hogy az autó-, valamint az akkumulátorgyártás is túljutott a mélypontján, az elmúlt hetek időjárása pedig segítheti a mezőgazdaságot. Kockázatot jelent viszont az, hogy a reálkeresetek egyre lassabb ütemben nőnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy kommentálta a számokat: amíg tart a háború, ez a realitás.
