Levontuk a tanulságokat az elmúlt évek folyamataiból, ezért a változó kamatozás felől a fix kamatozású lakossági állampapírok felé való terelés került előtérbe, amely célja a fokozottabb kiszámíthatóság és az állami kamatkiadások nagyobb stabilitása – mondta a Portfoliónak adott interjúban Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.
Hoffmann – aki az után került az ÁKK élére, hogy Kurali Zoltán követte a jegybankba Varga Mihályt – arra utalt, hogy az államkasszát még idén is hatalmas kamatfizetések terhelték, elsősorban az inflációkövető lakossági állampapírok extrém magas infláció utáni hozamai miatt. Ezeket a kifizetéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium és Nagy Márton tárcavezető persze igyekeztek pozitívumként feltüntetni („pénzeső hull a lakosságra”). Valójában nagyon megterhelték az amúgy is gyenge lábakon álló költségvetéseket.

Hoffmann elmondása szerint a fix és a változó kamatozású papírok aránya az elmúlt 2-3 évben nagyon eltolódott a változó irányba. Tegyük hozzá: érthető módon, adva, hogy az inflációkövető papírok milyen hozamokkal kecsegtettek.
Arra a felvetésre, hogy az infláció csökkent és relatíve alacsony szinten (bár a jegybanki cél fölött) stabilizálódott az államkassza szempontjából inkább a kiadásokat növeli, ha az ÁKK magasabb fix hozamú papírokba igyekszik átterelni a befektetőket Hoffmann a kiszámíthatóság növelését, a kockázatok csökkentését emlegette. A vezérigazgató szerint az infláció most ugyan mérsékelt, de a kiszámíthatatlan inflációs környezet bizonytalanná teszi a kamatkiadások alakulását.
Hosszú távon elméletileg mindig lehet egy olyan év, amikor egy külső sokk hatására váratlanul megugrik az infláció
– mondta.
Az ÁKK értékelése szerint a papírok közti átrendeződésből fakadó költségemelkedés „elfogadható ár azért, hogy csökkenteni tudjuk azt a kamatkockázatot, ami az elmúlt években velünk volt”.