Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
„Ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne, a Mol növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, és a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna”
– olvasható a Mol pénteken kiadott pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztatóban.
Frissítés: a Mol cikkünk megjelenése után tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy a vállalat álláspontja az Adria-vezetékkel kapcsolatban a fenti szöveg ellenére nem változott. Mint írják: „Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget”.
Ezek a mondatok különösen annak fényében érdekesek, hogy október eleje óta intenzív szájkarate zajlik az Adria-vezetéket üzemeltető Janaf és a Mol-csoport között. A két cég még februárban szerződött arról, hogy az év végéig 2,1 millió tonna nyersolajat szállít a horvát cég. A nagy egymásnak ugrás szeptember végén történt: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az Adria-vezetéken nem tudnak elegendő kőolajat szállítani, a Mol pedig arról számolt be, hogy csökkentett kapacitással jött csak az olaj. A Janaf erre úgy reagált, hogy a kapacitásteszten a Mol kérésére csökkentették az olajmennyiséget, októberben pedig a Mol-csoporthoz tartozó szlovák Slovnaft vádolta meg azzal a Janafot, hogy az visszatartott 90 ezer tonna kőolajat, amit a horvát cég valótlan és alaptalan állításnak nevezett. November 6-án a Slovnaft ismételten azt állította: nem kaptak meg határidőre 58 ezer tonna Arab Light-típusú kőolajat, amit a Janaf ismételten megalapozatlan és valótlan állításnak nevezett – erre utalt a Mol a fenti közleményében.
A Janaf ezeket a vádakat következetesen tagadja, de ez nem gátolta meg Szijjártót abban, hogy erre hivatkozva megbízhatatlan partnernek titulálja (a háttérben eközben a Mol megpróbálta bevásárolni magát a Janafba). A horvát szállítóvállalat saját számításai szerint súrlódást csökkentő adalékokkal a maximális átfolyás akár 15 millió tonnára is növelhető éves szinten, ami bőven ellátná a két finomítót nyersolajjal, és azt is közölte: nagy mennyiségű szállítás esetén jóval kedvezőbb árat tudnának kínálni a Molnak.
Augusztusban Hernádi Zsolt Mol-vezér – aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik a kormánydelegációval együtt – arról beszélt: kell diverzifikálni és alternatív rendszereket kiépíteni, és 2026-2027-re képesek is lesznek arra, hogy ha valamilyen okból nem lenne orosz olaj, akkor más választáshoz tudjanak nyúlni. Kijelentette azt is, hogy az orosz olaj alternatívájára csak haváriahelyzetben lehet szükség, és nem azért, mert máshonnan importálnánk – igaz, ez a Lukoil és Rosznyefty ellen október 23-án meghozott amerikai szankciók után azonnal égető problémává vált. Hernádi az ATV-nek megjegyezte: képessé kell még tenni a százhalombattai finomítót is, hogy ne csak az orosz kőolajat tudja feldolgozni. A beruházás költségét 200 milliárd forintra taksálta.
Kérdéses, hogy a részvényesi tájékoztatóban szereplő mondatokat hogyan kell érteni: 2026-2027-től lenne képes a Mol ellátni magát az Adrián keresztül, vagy akár már most is – ebben az esetben viszont a Dunai Finomító már most is alkalmas nem orosz kőolaj feldolgozására.
Mindenesetre a kijelentés érdekes időpontban érkezett, hiszen Orbán Viktor és csapata épp azért utazott Washingtonba, hogy kikönyörögje az orosz olajcégekre kivetett amerikai szankciók alóli mentességet. Tény, hogy a Horvátországon keresztül érkező olaj vélhetően többe kerülne a Molnak, mint az ársapkás orosz kőolaj, és valahol az is érthető, ha a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az orosz szállítás folytatódhasson, hiszen a Mol rengeteget keres a nyugati és az orosz olaj közti árkülönbségen.
Tény marad azonban, hogy miközben minden európai ország elkezdett leválni az orosz kőolajról, Magyarország 2021–2025 között 60-ról 92 százalékra emelte az orosz forrásból származó kőolajimport arányát.
Nyitókép forrása: HVG / Fülöp Máté
