Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban megígérte Donald Trump amerikai elnöknek, Lantos Csaba energiaminiszter máris beterjesztette az Országgyűlés elé a kis méretű moduláris nukleáris reaktorok (SMR-ek) hazai alkalmazását lehetővé tevő jogszabály-módosítást.
Az amerikai–magyar megállapodás része, hogy Magyarország a jövőben akár tíz darab amerikai SMR-t is működésbe állítana, akár 20 milliárd dolláros értékben. Ez az elköteleződés nagyon feltételes módban értendő, a technológia ugyanis még fejlesztés alatt áll. A magyar delegáció konkrét vállalása ezzel kapcsolatban a szükséges jogalkotás elkezdése volt.
A tervezet az atomenergiáról szóló törvényt módosítaná, bevezetve az SMR-ek fogalmát a jogszabályba – a technológia annyira új, hogy a hazai jogi környezet nem is ismeri.
https://hvg.hu/360/20250718_hvg-modularis-reaktor-smr-atomeromu
A tervezet ezenfelül lefekteti az ilyen berendezésekkel, létesítményekkel kapcsolatos hatósági jogkörök és engedélyezési eljárások alapjait. Az engedélyezési eljárások könnyebbek volnának, mint a hagyományos erőművekéi, létezne típusengedélyezés is – annak megfelelően, hogy az SMR-ek (elméletben) szabványosított, moduláris berendezések, ezzel szemben a hagyományos nagyerőművek mind egyediek.
Trump és Orbán
AFP
A módosításcsomagban csak részben kapcsolódik az SMR-ekhez, hogy az atomenergia-felügyeleti szervnél, az Országos Atomenergia-hivatalnál (OAH) bevezetnék a szakmai konzultáció és az előzetes vélemény jogintézményét. Utóbbi csak az SMR-ek vonatkozásában volna kérhető, előbbivel kapcsolatban nincs ilyen korlátozás.
Az indoklás szerint „az atomenergia alkalmazóinál az elmúlt években egyre erősebb igény jelentkezett, hogy az ügyek jobb előkészítettsége miatt az atomenergia-felügyeleti szervtől közvetlenül, a különböző ügytípusok tekintetében hasznos információkat, gyakorlati tanácsokat kapjanak. […] A szakmai konzultációs lehetőség biztosítása mindkét fél (ügyfél, hatóság) munkájának jobb megszervezését segíti elő, és így segíti a hatékonyságnövelési folyamatok érvényesülését is”.
A paksi építkezés
AFP / Kisbenedek Attila
Az indoklás nem utal expliciten a paksi bővítésre, de nyilvánvaló, hogy „az elmúlt évekből” ez volt a legproblémásabb eljárás az OAH-nál. Sokáig csak pletyka volt, hogy az orosz fővállalkozó küszködik a szigorú engedélyezési eljárással, az uniós normáknak és szabványoknak való megfeleléssel. A problémák aztán napvilágra kerültek, amikor az OAH előbb feltételes módban, majd végleges formában kiadta az erőmű legfontosabb, létesítési engedélyét.
A helyzetet jól illusztrálja, hogy az engedélykérelmet 2019-ben nyújtották be, és az OAH tavaly év végén adta ki a végleges engedélyt, vagyis öt évbe telt az alapesetben egyéves eljárás lezárása. A feltételes létesítési engedély 2022-es kiadása után a frissített dokumentációt a Paks II. 2022 novemberében terjesztette be, ám
a hivatal a valószínűsített fordítási problémákra visszavezethető pontatlanságok feloldása érdekében kérte az angol nyelvű változatot is.
Ezt követően az OAH észrevételei nyomán a Paks II. egyes részeket felülvizsgált és újra benyújtott.
A most bevezetendő szakmai konzultáció és előzetes véleménykérés alighanem segítene elejét venni a Paks II. engedélyezése során előállt bakik legalább egy részének.
Az eljárások díjkötelesek volnának, előzetesen egyeztetni kellene az OAH-val, hogy mennyi időt és erőforrást tudnak egy-egy konzultációra vagy véleménykérésre fordítani. És egyik sem helyettesítene semmiféle engedélyezési eljárást, és nem is mentesítenék semmiféle felelősség alól az engedélykérőket.
https://hvg.hu/kkv/20241203_A-Paks-II-ot-ev-utan-megkapta-a-legfontosabb-engedelyet-forditasi-problemak-is-akadtak
