A magyar miniszterelnök számára a reális célkitűzés, hogy Magyarország felmentést, de minimum májusig, az országgyűlési választások utánig tartó haladékot kapjon az orosz energiahordozók, elsősorban a kőolaj vásárlását érintő szankciók alól. Cserébe Magyarország amerikai fegyvereket, cseppfolyósított földgázt (LNG-t) és nukleáris technológiát (elsősorban fűtőelemeket) vásárolhat – írtuk a washingtoni Orbán-Trump találkozó esélyeit latolgató cikkünkben.
A fenti paraméterek alapján
Orbán Viktornak az amerikai elnökkel folytatott tárgyalása sikeresnek minősül.
A most kialkudott deal így fest:
- Az amerikai szankciókat nem fogják alkalmazni a Barátság kőolajvezetékre és a Török Áramlat gázvezetékre. Praktikusan Magyarország (és Szlovákia), technikailag az állami MVM és a magyar irányítású Mol amerikai szankcióktól nem zavartatva folytathatja az orosz olaj és gáz importját.
- Magyarország amerikai fegyvereket vásárol. Egyelőre nem tudni milyen fegyvereket, a budapesti amerikai követség tájékoztatása szerint 700 millió dollár értékben. Orbán Viktor a „legkorszerűbb védelmi fegyverzetekről” beszélt, amelyek magyar exportjához az előző amerikai kormány nem járult volna hozzá.
- Magyarország nukleáris fűtőelemeket vásárol az amerikai Westinghouse-tól. A cég gyárt kazettákat a Pakson üzemelő szovjet VVER-440-es reaktorokhoz, a megállapodás biztosan vonatkozik, a követségi közlés szerint 114 millió dollár értékben. Potenciálisan Magyarország az épülő Paks II-höz is vásárolhat amerikai kazettákat – a Westinghouse a VVER-1200-as reaktorokhoz még nem képes kazettákat gyártani, de az erőmű elkészültére, vagy nem sokkal későbbre képessé válhat erre.
- Magyarország a kiégett fűtőelemek hatástalanítását lehetővé tevő technológiát is megvásárolja.
- A Paks II megépítését akadályozó – jelenleg csak felfüggesztett – amerikai szankciókat teljesen eltörlik. Ez arra utal, hogy a magyar kormány legalábbis elköteleződött amellett, hogy a majdani erőművet amerikai kazettákkal üzemeltessék.
- A magyar kormány elköteleződött amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) vásárlása mellett, a szerződések értéke – az amerikai közlés szerint – 600 millió dollár lehet.
- Magyarország beszáll az amerikai kisméretű moduláris nukleáris erőművek (SMR) fejlesztésébe, terjesztésébe, illetve lehetővé teszi azok alkalmazását, ennek érdekében jogszabályokat is módosítanak. Adva, hogy a technológia még fejlesztés alatt áll, ez rövid távon inkább szimbolikus lépésnek tekinthető. Mindenesetre a követség szerint Magyarország akár tíz darab SMR-t telepíthet, akár 20 milliárd dollár értékben. (Ezt azonban egyelőre tényleg érdemes nagyon feltételes módban kezelni.)
- Megállapodás született a Voyager Technologies céggel, hogy magyar űripari vállalatok is hozzájárulnak az új kereskedelmi űrállomás felépítéséhez. Ez praktikusan a Fidesz-közeli 4iG-t takarja. Az amerikai cég ehhez Magyarországon beruházást hajt végre.
- Magyarország, illetve a Fidesz számára az egyetlen kudarcosnak értékelhető pont, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötéséről nem született megállapodás, a kérdés „tárgyalás alatt áll”. Az egyezmény újrakötése különösen Magyarországnak fontos volna, az egyezmény hiánya bonyolult és bizonytalan környezetet jelent az itt működő amerikai entitások számára, ami egyértelműen visszafogja az amerikai beruházásokat. Az egyezményt az előző amerikai kormány bontotta fel, egyrészt politikai okokból, másrészt mert annak feltételrendszere nem felelt már meg az amerikai érdekeknek. A jelek szerint a Trump-kormányzat sem kész olyan egyezményt kötni, ami ne volna az USA számára kedvező – bármennyire is jó barátja Orbán Viktor az elnöknek.
A deal Orbán Viktor és a Fidesz számára egyértelmű győzelem, sikerült elérni a reális célt, az előzetesen várható ár megfizetése mellett. Ami az eddig számszerűsített tételek (fegyverek, LNG, fűtőelemek) alapján 1,4 milliárd dollár, vagyis jelenlegi árfolyamon mintegy 466 milliárd forint.
Mit is jelent pontosan a szankciómentesség?
Az ördög azonban a részletekben rejlik. Egyelőre kérdés, hogy az orosz energiahordozók importját érintő amerikai szankciók alól Magyarország pontosan meddig élvezhet mentességet, illetve milyen vállalásokat kellett tenni a jövőbeli leválásra.
A nyilatkozatok alapján Orbán Viktor – ismét –
sikeresen vezette meg Donald Trumpot azzal a faék egyszerűségű érveléssel, hogy elővett egy térképet, és rámutatott Magyarországra, amelynek látványosan nincsenek tengerpartjai.
Az érvelés azonban minimum félrevezető. A földgáz esetében az ország ellátása szinte biztosan gond nélkül biztosítható lenne orosz import nélkül. Ami pedig az olajat illeti, minden finomító vezetéken kapja a nyersanyagot, legyen bármilyen közel vagy távol egy tengerparthoz – a százhalombattai és a pozsonyi finomítók helyzete nem különleges. Egyelőre kérdés, hogy a horvát Janaf által üzemeltetett Adria-vezeték mennyire képes ellátni a két finomító igényeit. Katasztrófától a Barátság és az orosz import teljes kiesése esetén sem kellene tartani.
360 Gazdaság 40 HVG 2025 LEVÁLÁS AZ OROSZ OLAJRÓL | VITA AZ ADRIÁRÓL | DIPLOMÁCIA MAGYAR MÓDRA | Különleges iszony – Barátság kőolajvezeték
Veres Viktor
Bár Trump – ismét – megengedőnek mutatkozott, az alatta dolgozó adminisztrációt korántsem olyan könnyű megvezetni. A korábbi nyilatkozatok alapján
az ideiglenes szankciómentességért cserébe a minimumelvárás, hogy Magyarország (a kormány és az érintett entitások, a Mol és az MVM) előálljanak egy reális leválási tervvel és aktív lépéseket tegyen ennek végrehajtására.
Kérdés, hogy a szankciómentesség mennyire puha vagy kemény – a megállapodás magában foglal-e konkrét határidőket, vagy csak arról van szó, hogy Washington – azaz Trump – türelmet mutat. Utóbbi esetben a türelem bármikor elfogyhat.
Pénz beszél, de titkolják, mit mond
A szankciómentesség Magyarország – vagy legalábbis a Fidesz – számára a nyereség a dealben. Azon túl, hogy az orosz energiahordozók importja hosszabb távon nem fenntartható (ha másért nem , hát az életbe lépő uniós szankciók miatt), és kérdés, hogy már most valóban feltétlenül szükséges-e, fontos volna tudni, hogy Magyarország milyen árat fizet ezért a mindenképpen korlátos kedvezményért.
Kérdés tehát: milyen fegyvereket vesz az ország? Milyen forrásból lesz(nek) ez(ek) a beszerzés(ek) finanszírozva? Hazai költségvetési forrásból, vagy esetleg az uniós fegyverkezési hitelkeretből (SAFE)? Valóban ezekre a fegyverekre van szüksége Magyarországnak, és megérik a kifizetendő árat?
Himars rakétaindítás
AFP/JUNI KRISWANTO
A Westinghouse-szal kötendő megállapodás mindenképpen örvendetes: bár a kormány ezt is igyekszik elmismásolni, komoly orosz függést jelent, hogy a paksi erőmű az orosz TVEL vállalattól veszi a fűtőelemeket. Illetve 2027-től a francia Framatome-tól is, amely legalábbis az első időszakban orosz licenc alapján gyártja majd a kazettákat, minthogy saját, engedélyezett fejlesztéssel nem rendelkezik.
Egyelőre se a kormány, se a Paksi Atomerőmű nem árulta el, pontosan hogyan is fog kinézni az erőmű üzemanyag-ellátása 2027-től, amit a Westinghouse bevonása csak tovább bonyolít.
Fog-e az erőmű a TVEL-től is vásárolni? Vagy csak a Framatome-tól – illetve immár a Westinghouse-tól is? Érinti-e a Westinghouse-megállapodás a Framatome-mal életben lévő szerződést? Technológiailag mivel jár ha két vagy három különböző beszállítótól érkeznek kazetták?
