Fenntarthatósági díjat kapott a pilisszentiváni szalmapaplan

Az SSH-System Kft. kapta 2025-ben a Holland Nagykövetségtől az által alapított Tulipán-díjat a fenntarthatóságért, aminek idén a megújuló energia és az energiahatékonyság állt a fókuszában. Az idei díjazott az utóbbit képviselte, az elismerést fő terméke, a szalmapaplan fejlesztéséért és népszerűsítéséért kapta.

A szalmapaplan egy megújuló, környezetbarát energiahatékonysági építészeti megoldás, gyakorlatilag egy homlokzat- és födém-hőszigetelési rendszer. Az elismerést Stverteczky Tímea, a cég pénzügyi igazgatója vette át Hollandia magyarországi nagykövetétől, Willem van Eetől (borítóképünkön az átadó). 

Ez a harmadik alkalom, hogy kiosztották a díjat a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Királyság Nagykövetsége által idén már 8. alkalommal megszervezett Körforgásos gazdaság csúcstalálkozón.

2024-ben a fenntartható mobilitás és intelligens logisztika kategóriájában a Béres Gyógyszergyár Zrt. nyerte el csomagolástechnikája átalakításával, két éve pedig az építészet és építőipar területén díjazták a fenntartható építészetben utazó Equinox Internationalt, illetve különdíjjal a kenderbetonnal foglalkozó Cafe Plusz Kft.-t. A kis és középvállalkozásokra szabott elismerést azzal a céllal alapították, hogy segítse a fenntarthatósági jó gyakorlatok elterjedését.

Az eseményen Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatóját is elismerték, aki a BCSDH Fenntartható jövőért díjat kapra vezető nő kategóriában..

Hollandia különösen nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a körforgásos gazdaság megteremtésére – 2050-re száz százalékban körforgásossá szeretné tenni a gazdaságát –, az ebben elért eredményeit, tudását és jó gyakorlatait pedig szívesen megosztja – mondta bevezetőjében Willem van Ee.

Willem van Ee

BCSDH

Hollandia sokakat inspirál – ismerte el a törekvést a BCSDH elnöke, ifjabb Chikán Attila megnyitó előadásában, aki azonban a 2025-ös Circularity Gap Reportot idézve mindenkit figyelmeztetett, idénre 6,9  százalékra csökkent a globális újrafelhasználási arány, a tavaly mért 7,2 százalékhoz képest, miközben évi 106 milliárd tonnára nőtt az anyagfelhasználás. A csökkenés oka az egyre nagyobb anyagfelhasználás. Az újrahasznosítás növelése – ha teljes megoldást nem is –, de javulást hozhatna számos globális krízisben a klímaválságtól kezdve az ökológiai válságig. Az elnök szerint kulcsfontosságú, hogy ennek érdekében tegyen az üzleti élet is, együttműködéssel, például közös mérőszámok kidolgozásával, ami révén egyértelmű célokat is ki lehet jelölni. 

Nagy érdeklődést váltott ki Jacqueline Cramer, az Utrecht University emeritus professzora, korábbi holland környezetvédelmi miniszter előadása, aki a holland Betonakkoord (betonegyezmény) példáján mutatta be, hogyan lehet összefogással előrelépni a körforgásos gazdaság felé. A betonegyezményt 82-en – kormányzati, iparági szereplők, kutatók – írták alá még 2018-ban azzal a céllal, hogy fenntarthatóbbá tegyék az építőipart és 2030-ig legalább 70 százalékkal csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, és 100 százalékosan körforgásossá tegyék az ágazatot. A professzor szerint már a felskálázási szakaszban tartanak, de rögös volt az út, például hiába találtak innovatív megoldásokat, ez esetenként nem felelt meg az uniós iparági előírásoknak,. Emiatt új megközelítést kezdeményeztek, például ne a beton minimális cementtartalma legyen a fő előírás, hanem az akár ettől eltérő összetétellel készülő anyag teljesítményét nézzék.

Az ING Bank részéről a fenntarthatósági és körforgásos gazdasági igazgató, Joos Van Dunn több, segítségükkel finanszírozott körforgásos projektet mutatott be, az emirátusok állami alumíniumkonglomerátumának újrahasznosítási projektjétől kezdve a műanyaghulladékból pirolízissel nyersolaj-pótlékot előállító startupokig. 

Körforgásos Gazdaság Csúcs

BCSDH

A körforgásos gazdaságbeli innovációkról szóló kerekasztal-beszélgetés során elgondolkodtató konklúzióra jutottak a résztvevők: a XXI. század betonja a fa lehet, az évszázad fontos nyersanyaga pedig az elektronikai hulladék, amiből értékes kritikus nyersanyagok nyerhetők ki megfelelő feldolgozással. Előbbit a korábban Tulipán-díjjal elismert, épületeik fő alkotóelemeként a fát alkalmazó Equinox alapítója, Bakos Noémi állapította meg, utóbbit pedig Simon Anita, az Alteo Group vezérigazgató-helyettese.

A csúcstalákozó része volt, amikor a hallgatóság kisebb csoportokban összedolgozva keresett témákat és irányokat a BCSDH által jövő októberben Budapestre megrendezendő Circular Economy Hotspotok európai találkozójára. Az asztalok körül helyet foglaló kutatók, vállalkozók, kisebb-nagyobb cégek fenntarthatósági szakembereinél visszatérő felvetésként jött elő, hogy miként lehetne intenzívebb és körültekintőbb együttműködésre bírni a döntéshozókat fenntarthatóságra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó szabályozással kapcsolatban.