Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A kártérítés csekély összegű támogatásnak minősül, az érintettek legfeljebb 115 millió forintot kaphatnak így az államtól.
Társadalmi vitára bocsátott a kormány egy rendelettervezetet, a kiemelt jelentőségű felszámolás alatt álló Ganz-MaVag Invest Zrt. és kapcsolt vállalatai (többek közt a Dunakeszi Járműjavító, Magyar Vagon Dunakeszi vagy Ganz Mavag International), fizetésképtelensége miatt kárt szenvedett, kis- és középvállalkozásnak minősülő cégek rendkívüli állami kárrendezéséről. A cél, hogy a károsultak által teljesített, de ki nem fizetett ellenszolgáltatás méltányossági alapon mielőbb megtérüljön.
Kártérítésre az a kkv jogosult, amely a felszámolás megindulása előtt szerződéses jogviszonyban állt az októberben fizetésképtelenséget bejelentő Ganz-MaVag csoport valamely tagjával, és a ki nem fizetett követelése nyilvántartásba vett követelés a felszámolásban, vagy bejelentett polgári jogi igény büntetőeljárásban, vagy folyamatban lévő polgári per tárgya. A csoporthoz kapcsolt vállalkozásokat, hitelintézeteket és bankokat a rendelettervezet kizárná a rendezésből.
A rendelettervezet leszögezi, hogy a kártérítés csekély összegű, azaz de minimis támogatásnak minősül, és így egy vállalat egy évben legfeljebb 300 ezer euró (körülbelül 115 millió forint) „támogatást” (jelen esetben: kártérítést) kaphat. A kárrendezési kérelmet a Pest megyei kormányhivatalnak kell benyújtani a rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül, a vállalkozásnak igazolnia kell többek közt a szerződéses jogviszony fennállását, be kell nyújtania a teljesítési igazolásokat, valamint a követelésre vonatkozó dokumentumokat. Emellett nyilatkoznia kell arról is, az elmúlt három évben milyen összegben részesült csekély összegű támogatásban.
A hiánytalan kérelem után a kormányhivatal 8 napon belül támogatói okiratot ad ki, a kifizetést a Magyar Államkincstár utalással teljesíti. A kifizetett összeg erejéig a követelés a Magyar Államra száll át, de a károsult a fennmaradó részt továbbra is érvényesítheti a felszámolási eljárás során.
Az adóhatóság minden károsult esetében ellenőrzést végez, és jogtalan kifizetés vagy túlfizetés esetén a pénzt késedelmi kamattal növelten visszafizetteti.
A rendelet hatályba lépését követően a felszámolónak 15 napja van értesíteni az érintett károsultakat a lehetőségről.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?