Kiderült, hogy mennyi pénzt tapsolt el a kormány 2011 óta nemzeti konzultációkra
Az adatokból jól látszik, hogy az utóbbi években rengeteg pénzt fordítottak magára a reklámozásra is.
Többszáz milliárd forint kifizetését időzítette decemberre a kormány, volt olyan tétel, amit a 2025-ös költségvetés tervezetébe még bele sem mertek írni.
Több olyan költségvetési kiadás is 2025 végére koncentrálódott, amelyek kifizetése nem közérdeket, hanem a kormánnyal jó viszonyt ápoló üzletemberek finanszírozását szolgálta – írja a Népszava a Magyar Államkincstár adatait elemezve. Ilyen a lap szerint az Energiaügyi Minisztérium 79,5 milliárd forintos támogatása „zöld beruházásokra”, noha az első 11 hónapban erre nem volt kifizetés, és nem is szerepelt tervezetten a 2025-ös költségvetésben.
A lap szerint az egyik legfelháborítóbb kiadás a „háborús költségnövekménnyel érintett közúti projektekre” kifizetett 40 milliárd forint, ami a Népszava szerint a NER-es közútépítő cégek túlárazásainak kifizetéséről szól. Ezt a kormány bele se merte írni a 2025-ös költségvetés tervezetébe, az előirányzatot tavaly augusztusban tették a költségvetési törvénybe egy kormányrendelettel. Az összegből a kalocsai Duna-híd, az M4-es és M44-es autópályát építő cégek, azaz a Szíjj László-féle Duna Aszfalt csoport vállalatai kaptak pluszjuttatást
Kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációra decemberben 23 milliárd forintot fizettek ki, ami a teljes, 54 milliárdos büdzsé 43 százaléka – ennek fő haszonélvezői Balásy Gyula reklámos cégei. Az Építési és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatti cégekben 84 milliárd forintos tőkeemelés történt, ami az éves kiadások 85 százaléka.
Az adatokból jól látszik, hogy az utóbbi években rengeteg pénzt fordítottak magára a reklámozásra is.
Az év végére jutott a Budapest–Belgrád vasútvonal egy nagyobb számlájának kiegyenlítése is: a MÁK adatai szerint csak decemberben 44 milliárd ment erre a célra, a vitatható (főként Kínának előnyös) vasúti beruházás csak tavaly 244 milliárd forintjába került az adófizetőknek, a vasútvonalat egy kínai–magyar konzorcium építi, amelyben a magyar részt Mészáros Lőrinc érdekeltségei képviselik – írja a Népszava.
Hozzáteszik: a 300 milliárdba kerülő mohácsi Duna-híd létjogosultsága is vitatható (a hatástanulmány napi 600-1000 autót vár), mindenesetre a Duna Aszfaltnak decemberben 83,5 milliárd forintot fizettek ki.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.