Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Többszáz milliárd forint kifizetését időzítette decemberre a kormány, volt olyan tétel, amit a 2025-ös költségvetés tervezetébe még bele sem mertek írni.
Több olyan költségvetési kiadás is 2025 végére koncentrálódott, amelyek kifizetése nem közérdeket, hanem a kormánnyal jó viszonyt ápoló üzletemberek finanszírozását szolgálta – írja a Népszava a Magyar Államkincstár adatait elemezve. Ilyen a lap szerint az Energiaügyi Minisztérium 79,5 milliárd forintos támogatása „zöld beruházásokra”, noha az első 11 hónapban erre nem volt kifizetés, és nem is szerepelt tervezetten a 2025-ös költségvetésben.
A lap szerint az egyik legfelháborítóbb kiadás a „háborús költségnövekménnyel érintett közúti projektekre” kifizetett 40 milliárd forint, ami a Népszava szerint a NER-es közútépítő cégek túlárazásainak kifizetéséről szól. Ezt a kormány bele se merte írni a 2025-ös költségvetés tervezetébe, az előirányzatot tavaly augusztusban tették a költségvetési törvénybe egy kormányrendelettel. Az összegből a kalocsai Duna-híd, az M4-es és M44-es autópályát építő cégek, azaz a Szíjj László-féle Duna Aszfalt csoport vállalatai kaptak pluszjuttatást
Kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációra decemberben 23 milliárd forintot fizettek ki, ami a teljes, 54 milliárdos büdzsé 43 százaléka – ennek fő haszonélvezői Balásy Gyula reklámos cégei. Az Építési és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatti cégekben 84 milliárd forintos tőkeemelés történt, ami az éves kiadások 85 százaléka.
https://hvg.hu/itthon/20260209_kozpenz-nemzeti-konzultacio-fidesz-propaganda-koltes
Az év végére jutott a Budapest–Belgrád vasútvonal egy nagyobb számlájának kiegyenlítése is: a MÁK adatai szerint csak decemberben 44 milliárd ment erre a célra, a vitatható (főként Kínának előnyös) vasúti beruházás csak tavaly 244 milliárd forintjába került az adófizetőknek, a vasútvonalat egy kínai–magyar konzorcium építi, amelyben a magyar részt Mészáros Lőrinc érdekeltségei képviselik – írja a Népszava.
Hozzáteszik: a 300 milliárdba kerülő mohácsi Duna-híd létjogosultsága is vitatható (a hatástanulmány napi 600-1000 autót vár), mindenesetre a Duna Aszfaltnak decemberben 83,5 milliárd forintot fizettek ki.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?