A Scope Ratings „B+”-ra rontotta a Duna Aszfalt Zrt. kibocsátói hitelminősítését a korábbi „BB-„ szintről, ezzel egyidejűleg a fedezetlen, előresorolt (senior unsecured) adósságállományának besorolását hasonló mértékben csökkentette. A minősítést továbbra is felülvizsgálat alatt tartják egy esetleges újabb leminősítés lehetősége miatt – számolt be az MTI.
A leminősítést elsősorban a Duna Aszfalt működési környezetével, nagyprojektjeivel és jövőbeni megrendelésállományával kapcsolatos bizonytalanság növekedésével indokolta a hitelminősítő.
Az áprilisi kormányváltást követően több nagy infrastrukturális projektet felülvizsgáltak, módosítottak vagy részben felfüggesztettek, miközben a közberuházási prioritások változása miatt bizonytalanabbá vált a jövőbeni megrendelések alakulása
– közölték. A Scope szerint a Duna Aszfalt üzleti ellenálló képességét elsősorban a korlátozott diverzifikáció gyengíti. Bár a társaság az elmúlt években Lengyelországban, Romániában és Csehországban is terjeszkedett, tavalyi árbevételének mintegy 80 százaléka továbbra is Magyarországról származott, így jelentősen kitett a hazai közbeszerzések és infrastrukturális beruházások alakulásának.
A társaság a magyar út- és mélyépítési piacon piacvezető, ezt azonban ellensúlyozza a jövőbeni állami megrendelésekkel és az infrastrukturális beruházások prioritásaival kapcsolatos bizonytalanság. A vállalat rendelésállománya néhány nagy projektre koncentrálódik, köztük a kormány által felülvizsgált mohácsi híd beruházásra – mutatott rá a hitelminősítő.
A Scope azzal számol, hogy a nagyobb beruházások, mint a mohácsi híd és a Paks II. jelentősebb fennakadások nélkül folytatódhatnak, ugyanakkor a projektek végrehajtásának, időzítésének és jövedelmezőségének megítélése a korábbinál bizonytalanabb.
A Duna Aszfalt Zrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján azzal reagált, hogy a Scope Ratings minősítése elsősorban a magyarországi beruházások körüli bizonytalanság miatt került felülvizsgálatra, „ami igazolja a vállalat földrajzi diverzifikációs stratégiájának helyességét”. Azt írták, hogy a cégcsoport likviditása és az operatív működése továbbra is szilárd alapokon áll.
Több évtizede van tervben az, hogy híd vezessen át Mohácsnál a Dunán, majd 2023-ban engedélyezte Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy kiírják a tendert a sok szempontból kulcsfontosságú infrastrukturális beruházásra, noha úgy tűnt, az ehhez szükséges uniós források még hiányoznak. A nyertes ajánlatot a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt adta, a cég 294,9 milliárd forintért vállalta, hogy megépíti a hidat és a szükséges úthálózatot. Idén április 9-én további bruttó 76 milliárd forinttal növelte egy kormányhatározat a Duna-híd-projekt költségvetését.
Június elején közölte Vitézy Dávid, hogy a kormány pár nappal a választások előtt utalt ki 94,3 milliárd forint előleget a projektre, ami több sebből vérzik. Hozzátette: mérlegelik a feljelentés lehetőségét is. Két nappal később a kormány határozatot hozott arról, hogy az új Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat 2×2 sávos kialakítása közlekedéspolitikailag nem volt alátámasztott, ezért szükségesnek tartják a beruházás műszaki tartalmának és az eddig meghozott döntéseknek a teljes körű felülvizsgálatát.
Szeptember elején a közlekedési és beruházási miniszter közölte: a hídépítést már nem lehet visszafordítani, de a balparti kapcsolódó utat szűkebbre veszik, amivel 74-76 milliárd forintot spórolhatnak.
Nyitókép: Az épülő mohácsi Duna-híd 2026. április 2-án. Fotó: MTI / Kacsúr Tamás
