Miért pucérok az antik görög szobrok?

A meztelenség eszköz volt az ókori görög szobrászok számára a férfiak által betöltött szerepek ábrázolására – állítja egy amerikai tanulmány.

  • MTI MTI
Miért pucérok az antik görög szobrok?

Az antik meztelen szobrok a mai kor emberében azt a képzetet keltik, hogy az ókori görögök sohasem viseltek ruházatot - olvasható a LiveScience című angol nyelvű hírportálon. „A görög férfiak nem járkáltak ruhátlanul a városban, s nem lovagoltak meztelenül, ahogy nem vonultak hadba sem fedetlen testtel. A legtöbb helyzetben a ruhátlanság fel sem merült, mint lehetőség, a csatában pedig a meztelenség az öngyilkossággal volt egyenlő" – vélekedik Jeffrey Hurwit, a University of Oregon kutatója, aki tanulmányát az American Journal of Archaelogy című tudományos folyóiratban publikálta.

Az amerikai tudós szerint azonban az antik görögök igenis időnként megszabadultak tógáiktól. A férfiak leplezetlenül mulatoztak a szimpozionnak nevezett lakomákon, s a meztelenség általános volt az atlétikai pályán, valamint az ókori olimpiai játékokon is.

Az antik görög képzőművészetben a meztelenség számtalan formája különböztethető meg, amelyek mást és mást jelentettek. A harcosokat gyakran, bár nem mindig, fedetlen testtel ábrázolták a művészek, akik ezzel jelenítették meg azt a fizikai erőt és bátorságot, amelynek révén a hősök győzedelmeskedhettek ellenségeik felett.

Az antik szobrászok ugyancsak meztelenül ábrázolták a legyőzötteket, a haldoklókat és az elesetteket – ebben az esetben a ruhátlanság a sebezhetőség, esendőség kifejezésére szolgált. Gyakorta ábrázolták fedetlenül a rabszolgákat is, kiknek verítékező teste, megfeszített izmaik a nehéz fizikai munkát volt hivatott megjeleníteni.

Istenek és magas rangú személyek esetében a meztelenséggel néha az ábrázolt személy társadalmi helyzetére utaltak az alkotók.

Heves szócsata a Pride-ról, főigazgatói lemondás-lebegtetés, heves vita az új költségvetésről és a jövőről – élőben a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Heves szócsata a Pride-ról, főigazgatói lemondás-lebegtetés, heves vita az új költségvetésről és a jövőről – élőben a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.