szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Műemléki védettséget jelző táblát kapott a Dob utca 19, jelezve, hogy az egész Belső-Erzsébetváros értékeit védeni szándékszik az önkorményzat és a kultuszminisztérium.

Műemléki védettséget jelző táblát avatott Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára a műemléki világnap alkalmából szerdán Budapesten.

A táblát a régi pesti zsidónegyed egyik újonnan védettséget kapott épületén, a Dob utca 19. számú ház falán helyezték el.

A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy vasárnap, a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából a régi pesti zsidónegyeden keresztül vonult az Élet Menete, emlékezve az egykor ott lakókra, akik a vészkorszak idején, elhurcolásuk után nem tértek vissza.

"Ez a tábla nem csak az épületet, a műemléket jelöli meg, hanem emléket állít a városrész szellemiségének, lakóinak is - tette hozzá Schneider Márta, aki reményét fejezte ki, hogy a jelzés az egész Belső-Erzsébetváros értékeit védi majd.

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke elmondta: ebben az évben összesen több mint kétszáz, műemléki védettséget mutató táblát helyeznek el fővárosi és vidéki épületeken, elsősorban a régi pesti zsidónegyedben és a budai Vár "köpenyén". Az eseményen részt vett Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere is.

A Dob utca és a Síp utca sarkán álló, egyemeletes klasszicista lakóház a környék egyik karakteres épülete. Mai formáját Hild József építész tervezte.

A ház az utca egyik legrégibb eredetű épülete, mai formájában 1836-ban épült fel, s kivételes épségben maradt fenn. Történeti értékén túl egyrészt egyedi építészeti részletei (igényes alakítású homlokzata, különleges lépcsőkorlátja, boltozott pincéje, hangulatos belső udvara), másrészt a településképben játszott kiemelkedő szerepe teszik érdemessé a védelemre. A szerdai eseményre közzé tett összegzés szerint az épület történeti és építészeti értékeit a szakemberek már régebben felismerték, de a ház műemléki védelmet ennek ellenére nem kapott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vélemény

Király utca: a nem létező zsidónegyed főutcája

Sárközi Mátyás pompás kis irodalmi bedekkert (A Király utcán végestelen-végig) írt a Király utcáról, mely körül az utóbbi években magasra csaptak a viták. Miért terelődött a figyelem erre a patinás utcára? Nyilvánvalóan azért, mert Budapestnek a harmadik évezred elején fontossá vált, hogy merre fejlődik tovább, milyen lesz az identitása, márpedig e nagyfontosságú kérdésekre adott válasz messzemenően kötődik a Teréz- és az Erzsébetváros határát képező utcához, és körülötte elterülő, rekonstrukció alatt álló, sokak szerint felismerhetetlenné csúfított városnegyedhez.

MTI Itthon

Mégis bontják a Király utca 40-et

A rendőrség szakította félbe több civil szervezetnek a Király utcai 40-es számú ház lerombolása ellen szervezett sajtótájékoztatóját pénteken. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eközben közleményben szögezi le: jogszabálysértő a bontási határozat.