© MTV |
Mezőnyéken született 1927-ben. 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanult, de 1948-ban "osztályidegenként" kitették. 1951-ben a Nemzeti Színházhoz került díszletfestőnek, a rajzfilmgyártásba 1951-től kapcsolódott be. 1954-ig gyakornokként, 1954-től rajzfilmtervezőként, 1957-től rajzfilmrendezőként tevékenykedett a Pannónia Filmstúdióban.
Bár első önálló munkája, a hatvanas évek változásainak mintegy előfutára, a
Ne hagyd magad, emberke
(1958) karikaturisztikus elemeivel, filozofikus gondolataival a felnőtteknek készült, szinte egész alkotói pályáján a gyermekekhez szólt. 1963-ban készült a
Dióbél királyfi
, 1970-ben a
Rendhagyó történetek
. Az 1967-es
Variációk egy sárkányra
című alkotását a felnőttek élvezhették, említésre méltók a
Hajrá mozdony
(1972), a
Három nyúl
(1973), a
Visszajelzés
(1977) című filmjei.
Dargay Attila rajzfilm orozatai 1960-61-ben az
Arthur, az angyal
lal kezdődtek. A Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel készített számtalan Gusztáv-epizód (1965-1968) rendezőjeként a maga munkáját a főhős körül lábatlankodó valamilyen kis állattal tete felismerhetővé. Francia megrendelésre készített egy aktualizált
La Fontaine meséi
(1969-1970) sorozatot. További sorozatai a
Vili és Bütyök
(1969-1970), a
Pom-Pom meséi
(1978-1982) és
A nagy ho-ho-horgász
(1982).
Hallatlan népszerűségét több gyermekgenerációban olyan egész estés rajzfilmjeivel érte el, mint a
Lúdas Matyi
(1976), amelynek Matyival egyenrangú, fontos főszereplője a csalafinta, gazdáját segítő liba, és még inkább az előbb részekként készült, majd egész estés filmmé összeállított
Vuk
(1981). A rajzfilm páratlan sikere a bevezető dal és az élelmes kis rókát megörökítő játékfigurák népszerűségében is megmutatkozott. További egész estés filmjei a
Szaffi
(1984) és
Az erdő kapitánya
(1987), keze nyomát őrzik a
Dörmögő Dömötör
gyermekújság, illetve mesekönyvek illusztrációi is.
Dargay Attilát munkássága elismeréséül 1968-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. Az Ifjúsági Díjat 1981-ben, a Gyermekekért Díjat 1987-ben kapta meg, 1998-ban MSZOSZ-díjjal jutalmazták. Filmjeivel is számos díjat elhozott a különböző fesztiválokról: ilyen volt a cannes-i I. díj (1957), a magyar díjak közül a Rövidfilmfesztivál I. díja (1961), a Játékfilmszemle rendezői (1982) és a Játékfilmszemle közönségdíja (1986). 2006-ban a Magyar Filmszemle Életmű-díjával tüntették ki.
