szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A megszűnő - népszerű nevén - Lipóton található Pszichiátriai Múzeum gyűjteményében Nemes Lampért József, vagy Gulácsy Lajos művei is ott vannak, éppen úgy, mint Matuska Szilveszteréi, vagy autodidakta alkotókként tevékenykedő ápoltak, illetve terápiás céllal műveket létrehozó betegek munkái. A gyűjteményről annak kezelője beszél.


A kollekciónak egyben kell maradnia - áll ki a művek mellett Plesznivy Edit művészettörténész-muzeológus, aki húsz éve gondozza a megszűnőben lévő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben található anyagot.
 
Az orvosi és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős kollekciót Seilig Árpád elmeorvos alapította az 1910-1920-as években, amikor a "Lipót" másodorvosaként elkezdte gyűjteni saját betegei alkotásait.
 
Plesznivy Edit elmondta, hogy a gyűjteményben egyaránt megtalálhatók nem hivatásos alkotók művei és az intézményben kezelt művészek alkotásai. "Ezer leltárba vett műtárgy, ez a kulturális tárca által védetté nyilvánított anyag" - hangsúlyozta a muzeológus.
 
Tájékoztatása szerint a történeti anyag körülbelül az egyharmadát teszi ki a teljes gyűjteménynek.
 
"Még a háború előtti időből származik, abból a korból, amikor nemigen voltak gyógyszerek, az elmebetegeket csupán bezárták, elkülönítették" - mutatott rá Plesznivy Edit.
 
Hozzátette: az ebből a korból származó jelentős válogatás megdöbbentő erejű képeket tartalmaz. "Az anyag a kutatók számára azért érdekes, mert a klasszikus téboly szabad megnyilvánulása figyelhető meg általa" - összegezte.
 
A nevesebb művészbetegek közül a művészettörténész Gulácsy Lajost emelte, aki nyolc évet töltött a Lipóton. "Sajnos ő már nagyon súlyos állapotban volt, nem nagyon alkotott, de a kórrajza megtalálható a gyűjteményben" - mondta.
 
Nemes Lampért József festőművésztől egy Párizsban készült tusrajz található, Zórád Géza festőművésztől pedig néhány kép.
 
"A többség azonban nem volt művész, hanem mindenféle foglalkozású ember, akik spontán módon, az öngyógyító folyamat részeként alkottak. Az 1960-70-es évektől pedig már a gyógyászat is alkalmazta a művészetterápiát" - mutatott rá Plesznivy Edit.
 
A múzeumban van grafológiai gyűjtemény, megtalálhatók a betegek versei, naplórészletei, novellái, levelei, illetve a képanyaghoz csatlakoztatható kórrajz-anyag. Kuriózumként megemlítette Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyvét.
 
"Matuska Szilveszter teljes sajtóanyagát is összegyűjtötték, de van tőle néhány rajz és festmény. Néhány éve felajánlották megvásárlásra a képeit, illetve a perének a jegyzőkönyvét" - mondta a múzeológus. A gyűjtemény része a Szálasi Ferenc egykori nyilas vezető elmeállapotát vizsgáló törvényszéki elmeorvosi szakvélemény.
 
"A védettség szavatolja, hogy nem semmisül meg, nem szétszedhető a gyűjtemény. Abban lehet bízni, hogy méltó helyre kerül, s tovább tudja vinni azt a sokféle funkciót, amelyet jelenleg betölt. Gyűjti, őrzi ezt a fantasztikusan érdekes történelmi és képanyagot, ugyanakkor a terápia része is volt, hiszen betegcsoportok rendszeresen látogatták. Kutatóhely volt, a laikusokat pedig szembesítette ezekkel a szenvedésekkel és nyitottságra, toleranciára nevelt" - mondta Plesznivy Edit.
 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vélemény

Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú

A Lipótmező felszámolása ahhoz a döntéshez hasonlítható, mintha egy városban, ahol nap mint nap fellángolnak a lángok, lerombolnák a tűzoltólaktanyát”- érvel Gaszner Péter, a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke, a SOTE professzora. Az április elejével bezárt fővárosi kórházak közül a legnagyobb visszhangot az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, köznyelven a Lipótmező felszámolása, betegeinek „szétosztása” okozta. A kritikusok szerint a háttérben nagyszabású ingatlanspekuláció húzódik meg. Gaszner Péter, a nagytekintélyű pszichiáter, tucatnyi szakkönyv szerzője a bezárás következményeit ecseteli.

Itthon

Hogyan született a „Lipót”?

A magyar pszichiátria nyár közepével bezárásra ítélt fellegvára, a "Lipót" 1868-as alapításakor az elmebetegekhez való viszonyulás gyökeresen új - igaz, Nyugaton már évtizedek óta uralkodó - szemléletét vette át.