Éljen az élet!
Coldplay, Bp. Sportaréna

A Viva La Vida! című lemezét promotáló brit csapat Budapesten lép fel.  A szegény ember U2-ja? Nem éppen...

A Coldplay a XXI. század egyik legsikeresebb és bizonyos értelemben egyik legfontosabb bandája. Több mint 30 millió albumot adtak el és olyan slágerek fűződnek a nevükhöz, mint a Yellow, a Speed Of Sound vagy a Grammy-nyertes Clocks.

A zenekar 1997-ben alakult, miután a tagok közel egy évet lógtak együtt a University College London falain belül. Chris Martin énekes-zongorista-gitáros, Jonny Buckland gitáros, Guy Berryman basszusgitáros és Will Champion dobos először csak saját szórakoztatásukra kezdett együtt zenélni, de miután az ismerőseiket lenyűgözték, rájöttek, hogy érdemes komolyabban venni csapatukat.

Két év múlva már a Glastonbury Fesztiválon játszhattak és öt lemezre szóló szerződés lapult a zsebükben. A Parachutes névre keresztelt első korong rögtön az angol lista fő helyén nyitott megjelenésekor, majd kilépve az országból nemcsak Európában, de még Észak-Amerikában is sikereket ért el, sőt rögtön nyert egy Grammy díjat is.

Második lemezük 2002-ben jelent meg A Rush Of Blood To The Head címmel, és túlszárnyalta a debütáló album sikerét is, több, mint egy éves világkörüli turné, díjak és címek kísérték a zenekar útját.

2005-ben jelentették meg legendássá vált X&Y című korongjukat, amely 22 országban volt listavezető és az év legnagyobb példányszámában fogyó albuma lett.

A kor kihívásainak megfelelően az új anyagnál az első kislemezdalt ingyen letölthetővé tették a nagyközönség számára, majd mindjárt két videóklipet is készítettek hozzá. Az új lemeznek nem akárki, mint a legendásnak túlzás nélkül is nevezhető Brian Eno a producere, így a Viva la Vida Or Death And All His Friends az év egyik legjobban várt megjelenése.

A CD-hez csatlakozó turné június 23-án indul a Madison Square Gardenben egy ingyenes, csak rajongói bejutást biztosító koncerttel, hogy 2008. szeptember 23-án végre Budapestet is elérje.




...egy közeli galaxisban...
Star Wars: A klónok háborúja

Ebből sosem elég. Vannak örök mítoszok, a Star Wars ilyenné vált. Talán még az animációs megvalósítás sem tudja elrontani, a kissé ijesztő fejű, bár szerethetőnek szánt főszereplőkkel.

 

A klónok háborúja végigsöpör az egész Galaxison: a jedi lovagok képtelenek fenntartani a békét. Hátrálni kénytelenek, és egyre több világ kerül a Sötét oldal uralma alá. A Köztársaságot sosem látott veszélybe sodorja a szeparatisták végtelen droidhadserege. Anakin Skywalker és ifjú padawánja, Ahsoka veszélyes feladat végrehajtására kap megbízást: ha Jabbával folytatott tárgyalásaik sikeresek, talán új szövetségesre találnak. Dooku gróf és megbízottjai épp ezért mindent elkövetnek, hogy Anakinék kudarcot valljanak. Ezalatt a háborús frontvonalon Obi-Wan Kenobi és Yoda mester új csatába vezeti a klónokat, hogy megállítsák a sötétség terjeszkedését. A Csillagok Háborúja folytatódik…

Star Wars: The Clone Wars; amerikai animációs film, 2008; r.: Dave Filoni


Cine-java
CineFest; Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja

A nyomozó Gigor Attila filmje is a programban

Szeptember 21-ig még látogatható az öt évvel ezelőtt kitalált, s mára beérett filmes esmény!

A cél az volt kezdetben, hogy bemutatkozási lehetőséget és versenyt rendezzenek olyan fiatal filmesek részére, akik még pályájuk elején járnak, de a jövő ígéretes tehetségei. Így született meg a CineFest - Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiváljának ötlete, s a célok maradtak is. Ám az esemény azóta bővüét és profibb lett!

Az idei évben a speciális kategória a nők társadalmi szerepével foglalkozik, „NŐK A KÉPBEN” címmel.Az évek során a CineFest repertoárja egyre bővült: 2006-ban az 1956-os eseményeket különböző szemszögből követhettük nyomon a dokumentumfilmesek jóvoltából; 2007-ben az esélyegyenlőség jegyében „ROMA-Kép” kategóriában is értékelésre kerültek a nevezések. Minden évben betekintést nyerhetnek a látogatók a partner fesztiválok (többek között cseh, lengyel, német, magyar) díjnyertes filmjeibe. Hagyományossá váltak a kerekasztal beszélgetések, amelyek során a filmes szakemberek – producerek, rendezők, kritikusok – párbeszéde, vitája zajlik egymással, az alkotókkal és a nézőkkel. A Celluloid Workshopnak köszönhetően az érdeklődők nemcsak nézhetik, hanem akár el is készíthetik saját filmjeiket.

Részletes program itt!

Sík sikk
La Shica

Reneszánsz jeligére idén bármi eladható. Na jó, ne legyünk rosszmájúak, itt a Rennaisance Me eseménysorozat keretében nem "bármi" lesz, hanem egy olyan produkció, amely az egyik legfinomabb fúzióját játssza a közel ezer éves (andalúz) flamencónak. Amiről tudjuk, hogy formáját a mór behatás és a klasszikus gitárdarabok keresztezésével megénekelt történetek adják. A zenekart a klasszikus flamenco megújítójaként tartják számon Spanyolországban, lévén a hozzáadott zenei elemek tovább színesítik az egyébként rögzített szabályok alapján játszható zenét.

A flamencót és hiphopot ötvöző zenekar tavalyi bemutatkozása olyan jól sikerült, hogy 50000 példányban kiadott első lemezüket néhány hónap alatt elkapkodták a boltokból, a megjelenést követő womexes fellépésük pedig hatalmas szakmai sikert aratott, amelynek hatására a legkomolyabb fesztiválokra kaptak meghívást. Azonnal „istállójába” kerültek a Carlinhos Brown, Khaled és temérdek egyéb gigasztárral foglalkozó menedzsmentnek.

szeptember 19., Bp. Millenáris

 
Garageland
Első Dunaújvárosi Garázsfesztivál

A projekt ötletgazdái a Tehnica Schweiz, vagyis László Gergely és Rákosi Péter fotóművészek. Az alkotók a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet meghívására kezdtek el foglalkozni a város legnagyobb garázstelepével, a Volán Garázsszövetkezettel, melynek garázssorait a 70-es években építették a Vasmű dolgozói számára. Dunaújváros tervszerűségéhez hasonlóan a települést körülhatároló „garázsvárosok" is szigorúan megtervezett struktúrában épültek, a blokkokat itt is utcák választják el és minden blokk teljesen egyforma külsőleg.

Ma a telep elsősorban férfiak találkozóhelye, amolyan hétvégi menekülési hely, ezért a garázsok privát és titkos terek. Mindegyik más-más hobbit, szakmát és múltat rejteget, a rengeteg garázsajtó életutak sokaságát tartja zárva.

A projekt első felében László Gergely és Rákosi Péter igyekezett minél több garázsba betekintést nyerni, felhasználásuk sokaságát és belsőépítészeti sokszínűségüket felfedezni, fotókkal dokumentálni. A második fázisban egy bérelt garázsban építettek és építenek fel újabb és újabb képzőművészek, reklámszakemberek, filmesek által elképzelt enteriőröket. Néhány példa ezek közül: egy zongorista garázsa, láma-ól, női fürdőszoba, Microsoft garázs (ahogy a Microsoft kezdte), negyven kínai.

Ezen fázisok tetőpontja a most megrendezendő Első Dunaújvárosi Garázsfesztivál, melynek helyszíne a Béke téri garázssor. A programokat a helyszín és a garázs-élet sajátosságai szerint alakították ki. Így a következőknek adnak helyet a kibérelt garázsok: garázskoncertek (főképp a garázssoron próbáló helyi zenekarok előadásában, de fellép a szintén innen indult Galapagos is), garázsbüfé, garázsmúzeum, mely a garázsépítés folyamatait, a garázsélet momentumait mutatja be a tulajdonosoktól gyűjtött tárgyakon keresztül, garázskiállítás a művészek elmúlt egy évben a garázsokban készített fotóinak válogatásából, fesztiválrádió a a gödöllői Szent István Egyetem rádiójának jóvoltából.

szeptember 26-28., Dunaújváros

 

Szépen vagyunk
Szépség és szörnyeteg / Beauty and the beast
Szépfalvi Ágnes kiállítása

A szépség és a szörnyeteg mítosz egészen az ókorig tekint vissza, ahol a ligetek képzeletben a bennük futkározó és évődő szatírokkal és nimfákkal népesültek be. Egy rajzon és egy rokokó palotában készült önarckép háttérének falképén fel is tűnik ez a félig állat, félig ember kulcsfigura, aki leválaszthatatlan ellentétpárjaként egészíti ki a szépségként idealizált nőt.

 Az idillikus jelenetekben a gyönyörű fiatal nők mellett mindenhol feltűnik egy-egy szimbólumként odahelyezett állatalak, tigris, ló, vagy éppen maga King Kong egy korai rémfilmből.

A Szépfalvitól megszokott mesélőkedv, a storyboard-szerű előadásmód új műveire is jellemző − ugyan nem fűződnek szorosan egy történetté, de ugyanarról beszélnek. A festmények és rajzok ezúttal is mediális merítések, saját és talált fotók, családtagok és színésznők képmásai.

Október 3-ig; Bp. INDA Galéria

 

Él a város, él a ház is
MOL Jazz fesztivál

Egri János © PLT

Budapest jazzfőváros, már alig múlig el hónap jazz fesztivál nélkül. Márpedig ha egy műfajba ennyi energiát (és pénzt) fektetnek, az hosszú távon is gyökeret ereszhet és nagyra nőhet. Jazzfőváros leszünk? Keleten mindenképp.

A 2008-ban hatodik évébe lép a nagy olajcégről elnevezett feszt. A franzstadti eseménysorozat legfontosabb helyszíne a Közraktárnál lévő nagysátor és a Nehru-partnál horgonyzó jazzhajó, a nyitó- és a zárókoncert pedig a Művészetek Palotájában zajlik.

Aztán ott a Ráday utca (Fotocella; Jaffa; Paris, Texas; iF; Fecske), valamint a Pinceszínház, a Sanyi és Aranka Színház és a Hotel Ibis; ilyen módon kapcsolva egybe a nagy helyszíneket a kis klubokkal. Él a város, él a ház is...

Részletes program itt!

szeptember 17-21., Bp., Ferencváros

Csak ne nagyon egzotizálj...
Kelet-Nyugati Átjáró Balkán Világzenei Fesztivál és Konferencia
 

A "world music" címkét a lemezkiadók találták ki anno, s körülbelül annyi jelentéstartalom van mögötte, mint a britpop kifejezés mögött, vagy amennyit a rockabilly takar. Ám a semmitmondó elnevezés mögött népek, világok és világfelfogások zenéje húzódik meg, s hiába írnak-beszélnek a "világzene" hullám végéről, a hullám csak nem csitul. Ami jó, az jó. Még ha Boban Markovics fúvós-mulatósa a könyökünkön jön is ki. Csapda van azért itt, ha nem vigyázunk. A világzene, s főként annak kelet-európai válfajai - ha nem is akarják - hozzájárulnak ahhoz, hogy "rgozikusak" és "érdekesek" legyünk a nyugat szemében.  Egyfajta gettóba zár ez is. Ám például a Muzsikás, a tudatosan művelt folkjával, vagy a hazai népzenei underground rácáfol erre; világ-kontextusba képes helyezni a lokális muzsikát.

Most itt van hely és idő, hogy mindenzt meg- és kibeszélhessük.

Már második alkalommal kerül megrendezésre Pécsett a Kelet-Nyugati Átjáró. A Balkán kapuit nyitogató esemény világzenei fesztivált és interdiszciplináris konferenciát takar, melynek keretén belül mindenki megtalálhatja a kedvére való programot.

Részletes program itt!

Szeptember 18-21.; Pécs


Hadd szóljon!
Indul a zenei évad a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán a szeptember nemcsak a tanévkezdés, hanem a város kulturális életét színesítő hangversenyek, zenei nagyrendezvények ideje is egyben. Idén immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a Nagyerdei Ősz Művészeti Napokat, a Konzervatóriumi Esték Mecénás hangversenysorozatát és az Ifjúsági Hangversenyeket.

A Nagyerdei Ősz Művészeti Napok szeptember 17. és október 4. között két tematikusan szerkesztett sorozat köré szerveződik. Az „Orgona ünnepe” három hangversenyének a Református Nagytemplom ad otthont, ahol nemzetközileg is ismert orgonaművészek mellett a Debreceni Szimfonikus Zenekar művészeiből és a Zeneművészeti Kar kiemelkedő tehetségű hallgatóiból és művésztanáraiból alakult DEbreceni Vonósok Kamarazenekart is megismerheti a közönség.

A Liszt teremben rendezett „Mini ütőfesztivál – V4 Percussion’s Evenings” négy hangversenye különböző nemzetiségű együtteseknek ad bemutatkozási lehetőséget. A Debreceni Egyetem növendékeiből alakult Sonus ütőegyüttes mellett cseh, lengyel és szlovák együttes is koncertezik a fesztiválon. Az eddigi hagyományokat folytatva fellépnek az intézmény volt és jelenlegi diákjai, így az elmúlt év zenei versenyein – negyvennégy – eredményt elért hallgatók gálakoncertjére kerül sor szeptember 25-én. Októüber 4 után a debrecei egyetemi sorozat újabb koncertekkel folytatódik...de mindenről a mag idejében..!

szeptember 17. és október 4. között

Tragikomikusan ellentmondásos
Kiáramlás és delej - 1968 hatása a kortárs magyar képzőművészetre

Haraszty István: Mint a madár (1972-73) © Mű-Terem

Idén csontig rágtuk 1968-at; politikai történéseit, örökségét, szellemét. Képzőművészetéről nemigen esett szó. A világ művészetének magyarországi hatásáról talán még kevesebb. A Centrális Galéria most erről beszél.

Az október 5-ig még látható képzőművészeti kiállítás azt kívánja bemutatni, milyen hatással voltak a 68-as események nyomán teret nyert eszmék és irányzatok a korszak magyar képzőművészetére.

Részletek a kurátor, Hajdu István szövegéből:

"A helyzet tragikomikusan ellentmondásos volt. 1969-ben egy szuperkiállítással „hazatalált” a Műcsarnokba Victor Vasarely, nem sokkal később hatalmas tárlatot rendeztek ugyanott Henry Moore-nak, reprezentatív bemutatón szerepeltek Budapesten a külföldön élő magyar művészek (akik közül nem egy fontos szerepet játszott a nemzetközi avantgarde-ban), s a hivatalos áhítat magasra csapott. A tiltás kényszere – befelé – ugyanakkor nem lazult, sőt, olykor még a rendőrség segítségét is igénybe vették, mint azt a balatonboglári kápolna bezáratása példázza. Az évtizedforduló kiállításain egymás mellett sorakoztak az informel, a hard edge és a kinetizmus szellemében készült munkák, és megjelentek a legaktuálisabb áramlatok, a minimal art, a concept art, az arte povera és a hyperralizmus magyar képviselőinek művei is.

A művek többsége érzékeny, őszinte és autentikus választ adott a kor internacionális kérdéseire. A politika által működtetett kritika azonban mindezt nem mérlegelte. Olykor érzéketlenül és durván ideologizálva, máskor fontoskodva-matatva a filológiai morzsa-halmok között, mindenesetre ugyanazzal a szándékkal, az elutasítás akaratával igyekezett leírni és kiiktatni az új tendenciákat. Nem is egészen hatás nélkül: 1970 és ‘75 között számos avantgarde művész emigrált, sokan pedig felhagytak – jó néhányan végleg – az alkotómunkával. Ugyanakkor az állam által támogatott képzőművészek közül többen kezdték alkalmazni-devalválni – „büntetlenül”, mert megszolgálták – az avantgarde stiláris jegyeit, manírjait, fogyaszthatóvá oldva-hivatalosítva a sokszorosan megbélyegzett törekvéseket. Az állandó és terméketlen félreértésektől kísért magyar avantgarde a hetvenes évek elején-közepén zavarba került. Zavarát fokozta a concept art egyszerre felszabadító, egyszersmind elbizonytalanító hatása, a magyar avantgarde önmagára ismerése, az önismeret fájdalma, egyben mazochisztikus öröme. S körülötte a „befoglaló forma”, a környezet sivársága; a művészet folytonos változása, benne a concept art kihívó tárgy-ellenessége és nagyvonalúsága egy végtelenül kicsinyes világban, nos mindez kínzóan hatott."

 A művészek, akiknek munkái a Centráli Galériában láthatók: Altorjai Sándor, Altorjay Gábor, Attalai Gábor, Bak Imre, Balogh István Vilmos, Berczeller Rezső, Birkás Ákos, Csáji Attila, Ducki Krzysztof, ef Zámbó István, Erdély Miklós, Ficzek Ferenc, Frey Krisztián, Galántai György, Gáyor Tibor, Gellér B. István, Gulyás Gyula, Gyémánt László, Halász Károly, Haraszty István, Haris László, Hencze Tamás, Karátson Gábor, Kemény György, Keserű Ilona, Kondor Béla, Konkoly Gyula, Lakner László, Lossonczy Tamás, Maurer Dóra, Nádler István, Paizs László, Pálfalusi Attila, Pauer Gyula, Pinczehelyi Sándor, Sáros András Miklós, Siskov Ludmil, Szentjóby Tamás, Tót Endre, Tóth Gábor, Türk Péter, Veszely Ferenc

okt.5-ig, Bp. Centrális Galéria