A József Attila- és Kossuth-díjjal is kitüntetett író hétfőn az MTI-nek elmondta: a tőle vett idézetet bármelyik másik író is mondhatta volna, de azért megtisztelve érzi magát, hogy épp rá esett a választás.
Az idézet annak az interjúnak egy részlete, amely a Heti Válasz 2006. június 15-ei számában jelent meg. Ebben Fogság című regénye kapcsán Spiró György arról beszélt: a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. A baj az - mondta -, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel.
"Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik" - tette hozzá.
Az idei középszintű érettségi vizsga szövegalkotási feladatában a diákoknak 500-1500 szónyi terjedelemben kellett érvelniük Spiró György gondolatai mellett, illetve ellen.
Az író az MTI-nek azt mondta: "megtisztelve" érzi magát, hogy az idén tőle választottak néhány mondatot, de szerinte ezúttal nem maga a szöveg az érdekes, hanem annak a tartalma. Mint hozzátette, az emelt szintű érettségin Csirkefej című drámájával egyszer már szerepelt "tételként".
Spiró szerint a szövegek újraalkotása nem meglepő az irodalomtörténetben. Mint mondta, az irodalom mindig is újra- és átírások folyamata volt, szövegvariációk egész sora jött létre például az orosz irodalomban az Anyeginre. Móricz Zsigmond pedig annyira tisztelte Kemény Zsigmondot, hogy újraírta annak Rajongók című regényét, hogy élvezhetővé tegye a roppant nehéz szöveget.
"Nagy kár, hogy például a Bánk bánra nem írtak a későbbi korok írói szövegvariánsokat. A lengyel irodalomban az effajta újraalkotásnak sokkal nagyobb hagyományai vannak. Az olvasó ugyanis addig élvezi az irodalmi alkotásokat - legyen szó bármilyen, klasszikusnak számító műről - ameddig megtalálja hozzá a kapcsolódási pontokat". Nem akart ugyanakkor véleményt formálni a Klasszikusok újramesélve című, Nógrádi Gergely készítette sorozatról, mondván: az elkészült köteteket nem ismeri. A szerző Jókai Mór, illetve Gárdonyi Géza regényeit rövidítette le és írta át azokban az általa archaikusnak, nehézkesnek vélt kifejezéseket a mai köznyelvnek megfelelőre.
Szerinte minden szövegvariációnál annak a nevét kell elsősorban feltüntetni, aki az átírást végezte, és nem az eredeti szerzőét. Az írónak május 14-én jelenik új regénye Feleségverseny címmel; a kötetet május 22-én 17 órakor mutatják be Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Spiró szerint újra kellene írni bizonyos klasszikusokat
Spiró György megtisztelőnek tartja, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű írásbeli vizsgájának egyik tételeként az idén egy tőle származó, az olvasáskultúra romlásáról szóló idézet mellett, illetve ellen kellett érvelniük a diákoknak.
Unger Anna a Seszták-ügy milliárdjairól: Ennyi pénzt még az Államkincstár sem látott egyben
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A Fidesznek az összeomlás jutott eszébe Unger Anna Seszták-ügyben adott interjújáról
Seszták újratöltve: Nem tudnak leállni a mémgyárosok, az új adag még jobb
Mit jelent ma a vasárnapi ebéd Magyarországon?
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.
„Amikor Nemes László hívott, úgy voltam vele, hogy nem, többé nem”
Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz az Otthon Start Program kivezetése miatt
Ki akarsz mozdulni a komfortzónádból? Ne mosómedvét vegyél, hanem csinálj egy gyereket! – Az én hetem Krusovszky Dénessel
Nem a hőhullámmal kezdődik a menopauza – ezekre a korai jelekre érdemes figyelni
Nemzetközi lapszemle: Akárcsak Orbánnak, Magyar Péternek is megvan az adottsága, hogy nagy politikus legyen
Egy rossz router vágta haza a teljes amerikai légiközlekedést
Csaknem egy óráig keresték a routerrel dolgozó szakembert, mert papíron vezetik a munkanaplót.