szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Spiró György megtisztelőnek tartja, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű írásbeli vizsgájának egyik tételeként az idén egy tőle származó, az olvasáskultúra romlásáról szóló idézet mellett, illetve ellen kellett érvelniük a diákoknak.

A József Attila- és Kossuth-díjjal is kitüntetett író hétfőn az MTI-nek elmondta: a tőle vett idézetet bármelyik másik író is mondhatta volna, de azért megtisztelve érzi magát, hogy épp rá esett a választás.
    
Az idézet annak az interjúnak egy részlete, amely a Heti Válasz 2006. június 15-ei számában jelent meg. Ebben Fogság című regénye kapcsán Spiró György arról beszélt: a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. A baj az - mondta -, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel.
    
"Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik" - tette hozzá.
    
Az idei középszintű érettségi vizsga szövegalkotási feladatában a diákoknak 500-1500 szónyi terjedelemben kellett érvelniük Spiró György gondolatai mellett, illetve ellen. 
    
Az író az MTI-nek azt mondta: "megtisztelve" érzi magát, hogy az idén tőle választottak néhány mondatot, de szerinte ezúttal nem maga a szöveg az érdekes, hanem annak a tartalma. Mint hozzátette, az emelt szintű érettségin Csirkefej című drámájával egyszer már szerepelt "tételként". 
    
Spiró szerint a szövegek újraalkotása nem meglepő az irodalomtörténetben. Mint mondta, az irodalom mindig is újra- és átírások folyamata volt, szövegvariációk egész sora jött létre például az orosz irodalomban az Anyeginre. Móricz Zsigmond pedig annyira tisztelte Kemény Zsigmondot, hogy újraírta annak Rajongók című regényét, hogy élvezhetővé tegye a roppant nehéz szöveget. 
    
"Nagy kár, hogy például a Bánk bánra nem írtak a későbbi korok írói szövegvariánsokat. A lengyel irodalomban az effajta újraalkotásnak sokkal nagyobb hagyományai vannak. Az olvasó ugyanis addig élvezi az irodalmi alkotásokat - legyen szó bármilyen, klasszikusnak számító műről - ameddig megtalálja hozzá a kapcsolódási pontokat". Nem akart ugyanakkor véleményt formálni a Klasszikusok újramesélve című, Nógrádi Gergely készítette sorozatról, mondván: az elkészült köteteket nem ismeri. A szerző Jókai Mór, illetve Gárdonyi Géza regényeit rövidítette le és írta át azokban az általa archaikusnak, nehézkesnek vélt kifejezéseket a mai köznyelvnek megfelelőre.
    
Szerinte minden szövegvariációnál annak a nevét kell elsősorban feltüntetni, aki az átírást végezte, és nem az eredeti szerzőét. Az írónak május 14-én jelenik új regénye Feleségverseny címmel; a kötetet május 22-én 17 órakor mutatják be Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!