„50 éve kértem, hogy maradjanak velem. Egészen hihetetlen, hogy most is itt vannak” – udvarolt a Müpa közönségének hétfőn Marianne Faithfull. De az az igazán hihetetlen, hogy ő itt van, és túlélte ezt a fél évszád rock and rollt. Megindító, felrázó koncertet adott hétfőn zenekarával.
Már többször írtunk róla, hogy a - pályáját 1964-ben a Mick Jagger és Keith Richards által írt As Tears Go By című dallal kezdő – énekesnő nemcsak alakította időnként azt a bizonyos mocskos rock and rollt, hanem alaposan meg is élte. És ez életveszélyes: többen bele is haltak, ugye. Ez Faithfullnak is majdnem sikerült, de újra és újra kikecmergett a súlyos örvényből, ezt onnan tudhattuk, hogy ilyenkor piacra dobott egy-egy - általában kiváló - lemezt.
Mindezt csak azért elevenítjük föl, mert a koncerten nem csak az idén megjelent – a kritikusok által életműve egyik legerősebb albumának mondott - Give My Love To London című albumát mutatta be, hanem ezt az egész 50 évet. Két számot a 60-as évekből (naná, hogy a Tears Go By-t is – méghozzá kifejezetten felgyorsított verzióban), és az összes nagy slágerét – többek között a The Ballad Of Lucy Jordant, a Sister Morphine-t, a Broken English-t - a másik négy évtizedből, no meg ezt a vadiúj albumot természetesen.
Az este majdnem pontosan kezdődött, kijött a zenekar, majd lassan, botra támaszkodva a sokat megélt Faithfull. Égre emelte kezét, és botját és mosolygott – így köszöntötte harmadszor a budapestieket.
Semmi show-elem: a legnagyobb történés a színpadon látszólag az volt, hogy időnként leült, máskor felállt Faithtfull. Ebben egyébként segítségre szorult, mint megtudtuk egy bizonyos Claudio segítette beállítani a kottaállványt, vagy vette fel az e-cigit, amikor az elgurult. (Mert azt is büszkén bejelentette az énekesnő, hogy már csak ezt szívja.) Esetleg fel- vagy levette a szemüvegét. A dalok között pedig sztorizgatott azok keletkezéséről (szerzőtársainak névsora szintén maga a rocktörténelem Jaggeréktől, mondjuk Nick Cave-ig), vagy arról, hogy nem így képzelete az életét kislány korában.
„Az öregedés nehéz dolog. Fizikailag megvisel, ahogy mindenki mást is. Emellett viszont számos pozitív hozadéka van: a bölcsesség, ami a korral jár, csodálatos” – mondta korábban. És ez látszott rajta végig. Magát adta.
Faithfull varázslatos személyiség, ami nagymamás mesélésében (na jó, mondjuk ritkán mesél egy nagymama arról, hogy úgy berúgott Damon Albarnnal, hogy nem emlékeztek, mit zenélgettek össze az este – még jó hogy valaki felvette, mert ebből lett a Green Fields című sláger) éppúgy átjött, mint a dalokban. Hangja lehet, hogy itt-ott megcsuklott, de minden számban olyan erő volt, amit csak kevesek tudnak kisugározni magukból. Igazi karizmatikus előadó tehát, és ezért nagyon hálás volt a Müpát megtöltő közönség.
A rock and roll kábé 60-70 éves. Meg kell szoknunk: vannak ilyen korú túlélői is. De csak néhányan közülük tudják ma is sugározni azt az erőt, szabadságot, amiért annak idején elkezdődött ez az egész.
Marianne Faithfull ilyen. Hosszan tartó vastapssal köszöntre meg neki a közönség.
Mi járhat Donald Trump fejében? Az USA és az EU mire juthat Kínával? Szijjártó Péter hozta Debrecenbe a kínai CATL-t vagy a német BMW? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, és Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a HVG Címlapsztori vendége. Videó.
Látványosan megszaporodtak a fideszes körökön belüli kibeszélések, egymásnak címzett beszólások.
Új helyzet van.
A felvételt egy az Emirátusok fölött repülő gép fedélzetéről készítették.
