szerző:
hvg.hu

Hatvanhárom év után bezárja kapuit a Ferenciek tere és a belváros egyik emblematikus találkozóhelye, a Jégbüfé. A Párizsi Udvar épületét megvásárló cég ötcsillagos apartmanhotelt képzel el a helyszínen, a felújítás miatt pedig mennie kell a népszerű cukrászdának. Most még egyszer utoljára megrohamozhatják a vendégek a gofri- és krémes-lelőhelyet, miközben a személyzet néhány tagja még mindig nem tudja, mi lesz velük a szombati zárás után. Riporterünk és videósunk is ott járt.

Ikonikus, legendás, imádott – megállíthatatlanul röpködnek a jelzők az augusztus 29-én, szombaton bezáró Jégbüfével kapcsolatban, de egy biztos: a központi cukrászda megszűnésével újabb generációs csomópont tűnik el Budapest térképéről. Ahogy az egyik búcsúsütire érkező vendég fogalmazott: "Az, hogy 'Találkozunk a Felszab téren, a Jégbüfénél!', majdnem olyan gyakori volt, mint a Moszkva téri óra alá megbeszélt találkozók".

Hatvanhárom éves működés után végül egy felújítás áldozatául esett a népszerű cukrászda – a Párizsi udvart magába foglaló Brudern-házat tavaly megvásárló Mellow Mood Groupnál ötcsillagos apartmanhotelt, valamint rendezvényhelyszíneket, vendéglátóhelyeket álmodtak meg a helyszínre, a renováció pedig hamarosan meg is kezdődik.

A Jégbüfének sosem kellett igazán megküzdenie a közönség becsalogatásával, a mai Ferenciek terénél központibb helyet nehéz lenne elképzelni – a hetes buszra várakozók, az eső elől menekülők, az Eötvös gimiből hazafelé tartó diákok vagy a Duna-part felől érkező turisták mindig kaphatók voltak egy-egy krémesre, somlóira, adott esetben fagyira. De persze a törzsvendégeire is büszkék az ott dolgozók – akiket az ötvenes-hatvanas években gyerekként vittek el a Jégbüfébe, azok ma a saját gyerekeiket, unokáikat hordják oda sütizni.

"A gofrim még a japán útikönyvekbe is bekerült annak idején. De Új-Zélandról és New Yorkból is vannak visszatérő vendégeim" – mesélte Dér István cukrász, aki 1986 óta szolgálja ki az ablaküvegbe vájt lyukon keresztül a vendégeket, saját recept alapján készülő gofrijával, ami az aranyszínű édesség első Budapesten is kapható verziója volt. A gofri és a krémesek mellett azonban kávéfronton is jól telesített az üzlet, az itt fogyasztó vendégek szerint a belvárosban páratlan ár-érték arányban lehetett feketét kapni a Jégbüfében. 

“Azon vagyunk, hogy ne évekre tűnjön el a Jégbüfé a környékről” – mondta lapunknak Papp Antalné, az egyesek szerint máig legendásan szocreál egység üzletvezetője. A nevéből is kiolvashatóan rendhagyó ”technológiával” működő cukrászdának helyet adó Párizsi Udvart tavaly megvásároló Mellow Mood Group az üzletvezető szerint ígéretet tett arra, hogy a felújítások 2017-re ígért befejezése után visszaköltözhetnek a Ferenciek terére. Kérdés persze, hogy milyen bérleti díj kipengetése mellett? “A Jégbüfé alapjáraton ide kötődik, hiába nyitnánk mondjuk a Blahán, az nem lenne ugyanez, mint ahogy a budai sem ugyanez”.

Az üzletvezető azt egyelőre nem tudta pontosan megmondani, hogy mi lesz a személyzet sorsa. Vannak, akik a Mammut közelében nyílt budai Jégbüféhez pártolnak át, a többiekkel viszont kénytelenek szerződést bontani. Legkönnyebb helyzetben a Jégbüfével hosszú ideje együtt idősödő dolgozók vannak – a gofris Dér István bevallása szerint kissé belefáradt az elmúlt évtizedekbe, úgyhogy jól jön a pihenés, a pénztáros Marikának pedig így több ideje lesz unokázni és kertészkedni.

Egyesek szerint élő múzeumként, kirakatként funkcionáló üvegablaka volt a cukrászda legnagyobb bája – ülőhely ugyanis nem volt, a kihelyezett asztalkák mellett többeknek már csak a Ferenciek terére néző ablaknál lévő pultnál maradt hely a sütizésre. A múzsáit a Jégbüfé vendégségében megtaláló francia fotós, Bruno Bourel szerint "a Jégbüfé pultja olyan, mint egy színház, ahol minden érzelem megjelenik: öröm, bánat, mélabú, szeretet, szerelem, elmélkedés".

Vendégek a Jégbüfében 2015 március 15-én
©

A cég vezetése folyamatosan keresi az édesipari talponálló helyét a környéken az átmeneti időre, “lehet, hogy egy hónap múlva kinyitunk, de az is lehet, hogy csak egy év múlva”. A kirakatszerű ablakra mindenesetre ki van írva: "Várható nyitás: 2017. március". Az üzlet berendezése addig is raktárba kerül, “semmi nem lesz eladva”.

A Jégbüfét üzemeltető céget 1999 elején alapította a környéken számos érdekeltséget is futtató Taverna Szálloda és Étterem Rt. – ma már City Budapest Idegenforgalmi Ingatlanhasznosító Zrt. –, amelynek 2002 november közepéig birtokában is maradt. Ezután szűk egy hónapra az általa (is) alapított vagyonkezelő cég, az Investment és Management Befektető és Vezetésfejlesztő Kft. lett a tulajdonos, amelyet egy magyar magánszemély, a jelenleg is egyszemélyes tulajdonos, Tóth Árpádné követett – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az adatbánya 20 évre visszamenőleg semmiféle más, Tóth Árpádnéhoz köthető érdekeltséget nem mutat. A társaság jegyzett tőkéje most is az alapításkori 3 millió forint. A jelenlegi tulajdonos birtokba lépésének másnapján lett az ügyvezető a cégben Varga Anett, aki azóta is egyedül vezeti a vállalkozást.

A Jégbüféhez a cégtár adatai alapján szorosan kapcsolható a budai Jégbüfé, amelyet a Fény-jég Szolgáltató Kft. visz, ennek ügyvezetője a Ferenciek terén üzletvezető Papp Antalné, tulajdonosa pedig Szabó Zoltán. Szabó e mellett résztulajdonos a napokon belül bezáró Jégbüfétől gyenge 50 méterre – de már nem a Párizsi Udvar épületében – üzemelő ugyancsak emblematikus, az idén 112 éves Apostolok éttermet működtető Johanus-Projekt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben. E cégben tulajdonostársa Tóth Árpád, akinek bejegyzett lakcíme megegyezik a Jégbüfé-tulajdonos Tóth Árpádné lakcímével – feltehetően házastársak.

A Jégbüfé tavaly az utóbbi öt év legnagyobb bevételét hozta össze, a csaknem 180 millió forint mellé valamivel 15 millió forint adózott eredmény is összejött. Ennél nagyobb bevételt a társaság fennállása alatt mindössze egyszer ért el, 2007-ben csaknem 182 millió forintig jutottak, ám akkor az eredmény “csak” 4,49 millió forint volt. A Jégbüfé szocializmus utáni üzletmenetében nincsenek nagy törések, sőt semekkora törések sincsenek, az első – nem teljes – üzleti évében, 1999-ben 87 millió forint bevétel mellett negatív nulla eredményt hoztak össze, majd stabilan 140 és 180 millió forint között legyezett a forgalom.

©

Az eredmény már nagyobb szórást mutatott, hat évben veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni – ebből mondjuk, három 2010 utánra esik –, a legnagyobb veszteség 17 millió forint feletti volt, egyszer pedig nullára jött ki az adózott eredmény. A pozitív eredmények között kiugró a tavalyi, ezt csak 2003-ban sikerült megközelíteni 14,6 milliós adózott nyereséggel.

Bár az utolsó napjait dedikáltan is a retró jegyében lepörgető cukrászkantin erőssége jellemzően mindig is a hagyományos vonal volt, nem vádolhatóak azzal, hogy leragadtak a gyakran az agyra is ható, de a testet mindenképpen hazavágó szénhidrátpörölyöknél. Az utóbbi években nyitottak a könnyebb édességek felé, több “korszerű” édességgel is jelentkeztek, a hagyományos kínálatot kissé megritkították, a Felszabadulás/Ferenciek tere fogyasztói azonban nem engedtek a megszokott kínálatból és egészen a panaszkönyvig mentek, hogy visszaköveteljék például a málnahabos női szeszélyt.

Így készült a parfé a Jégbüfében

A Jégbüfé nevével soha senkinek semmi baja nem volt. Mindenkori rendszer-kompatibilitását az alapító szándéknak köszönhette, mi szerint Budapesten, leginkább az országban elsőként kifejezetten a fagylaltok, jeges nyalatok kínálatára specializálták. S ez azokat sem zavarta, akik főleg a krémesekért, Rákóczi túrósért, aprósüteményekért, sajtos rolókért, pogácsákért szaladgáltak be nap mint nap.

Ez legfőképp a buszmegállók és a közeli egyetem népe volt. Egy generációé, amelyik együtt nőtt fel és öregedett az 1952-ben alapított hellyel. A Ratkó gyerekek – hála a bizonyos Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter 1950-56 közötti  áldásos tevékenysége nyomán kitört bébibummnak – itt kóstoltak például először parfét, ami még a 60-as években is kuriózumnak számított. Nem kellett kiöltözni és beülni hozzá a Gerbeaud-ról akkoriban Vörösmartyra magyarosított, decens méltóságát azonban őrző belvárosi cukrászdába, vagy elzarándokolni a Rákóczi útra a Harrertől szintén átcímzett Erkelbe. Ezeken kívül talán még egy helyen, a Pálmában volt fellehető.

Bori József
©
Nem véletlen, hogy a Vendéglátás – a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főigazgatóságának hivatalos folyóirata – egyenesen Bori Józsefet , a Jégbüfé üzemvezető cukrászát bízta meg, népszerűsítse a parfé készítést a kollegák körében.

Meg is jelent „Készítsünk – Több parfét" frappáns címmel a havilap 1960. augusztusi számában a cikk. Részlet a kordokumentumból:


„A Jégbüfében ez a jégkrém elnevezésű parfé nagyon jól bevált. Ez nem egyéb, mint tejszínnel dúsított fagylalt. Előállítása egyszerű. A tejszínnel dúsított és különböző járulékos anyagokkal ízesített fagylaltkeveréket téglaalakú formákba öntjük (kétféle ízt), majd fagyasztás után deszkalapra borítjuk és szeleteljük. Egy-egy szeletet tányérra teszünk és különféle formában díszítjük. Adhatunk rá csokoládéöntetet, tejszínhabot, csokoládéreszeléket, vagy bevonatot. Ebből a Jégbüfében naponta 600-800 adag fogy. Hasonló mennyiséget visznek el kocka-és téglaalakú dobozokba csomagolva.

A parfét a fent elmondott egyszerű készítési feltételek mellett tömegfogyasztási cikké lehetne tenni. Télen-nyáron keresett cikk. rendkivül tápláló és veszély nélkül fogyaszthatják a hidegre érzékeny gyerekek és felnőttek egyaránt.”


Nekünk az epres–csokis és a vaníliás csokis volt a kedvencünk.

Egy Ratkó-gyerek

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Bevásárlókocsiban tolt ki a fagyba egy hajléktalant a biztonsági őr

Bevásárlókocsiban tolt ki a fagyba egy hajléktalant a biztonsági őr

Úgy tűnik, megvan a világ legszexibb koalája

Úgy tűnik, megvan a világ legszexibb koalája

Parragh szerint előkészítetlen a túlóratörvény, Garancsiék nem használják. De akkor ki kérte?

Parragh szerint előkészítetlen a túlóratörvény, Garancsiék nem használják. De akkor ki kérte?

Új, a Badacsonyra néző kilátó épül a Balatonnál

Új, a Badacsonyra néző kilátó épül a Balatonnál

Jilly Viktor: Nyelvtanulás – téves képzetek

Jilly Viktor: Nyelvtanulás – téves képzetek

Leállíthatják a magyar ernyős keresését, akit egy jégbarlangban temetett el a lavina

Leállíthatják a magyar ernyős keresését, akit egy jégbarlangban temetett el a lavina