Botrányos gyermeküdültetés, leégett kávéház – zseniális híradófelvételek száz évvel ezelőttről (videó)

A kőbányai Kristály tó fürdőzői, Botrányba fulladt gyermeknyaraltatás az Adriánál, A Keleti Vásár megnyitása a városligeti Iparcsarnokban, Tisztavatás a Ludovika Akadémián, A Szent István-napi körmenet a Budai Várban, A margitszigeti kávéház tűzkatasztrófája, Kerékpárverseny a zuglói Millenáris-pályán – ezeket a százéves híreket láthatjuk a „Filmhíradók – 100 éve ezen a héten” sorozat nyitórészben.

Az éppen aktuális héthez kapcsolódó híradók hétről hétre frissülnek majd. Az archívum munkatársai a némafilmtekercseken fennmaradt eseményekhez komoly kutatómunkával külön narrációt is készítenek, hiszen az azóta eltelt idő a riportok zömének történeti hátterét már régen elmosta.

A formabontó vállalkozásnak az ad aktualitást, hogy az 1918 augusztusa és 1919 júniusa közötti csaknem egy esztendő filmhíradótermése az első teljesebben fennmaradt magyar történelmi filmdokumentáció. A páratlan filmes anyag annak köszönheti a túlélését, hogy azok nyomozati anyagként szerepeltek a vörös terror időszaka után.

Még nem ért véget az I. világháború, amikor AZ EST lapok kiadója elhatározta, hogy újságjának népszerűsítésére a moziba viszi lapjának egyfajta mozgóképes mellékletét. Az operatőrök AZ EST FILM riportjai számára azokat az éppen aktuális híreket próbálták meg lekamerázni, amelyekről amúgy is bőségesen cikkeztek az újságokban. Dolgoztak Pesten és vidéken, mindenhol ott voltak, ahol valami érdekes és látványos dolog történt, és persze ahol volt természetes fény, hiszen az érzéketlen negatívok és fényszegény objektívek korában, épületbelsőben akkoriban még nemigen tudtak dolgozni.

1918. szeptember 9-én, hétfőn jelent meg AZ EST HÍRADÓ első száma, amelyet 4 fővárosi és 6 vidéki moziban mutattak be az első napon. Összesen 12 kópia készült belőle, ezeket vetítették később a nagyobb hazai mozikban, sőt még Bécsben is.

A filmhíradó nem volt újdonság a mozikban. A tömegtájékoztatásnak és propagandának ezt az akkoriban páratlanul hatékony eszközét már a világháború első pillanataiban felfedezték. El is öntötték a mozikat különféle rövidebb-hosszabb tudósításokkal, igaz ezek szinte kizárólag német és osztrák híradók magyarul feliratozott változatai voltak. Ennek ellenére nem sokat tudni ezekről a híradókról, hiszen kópiáik csaknem mind elvesztek.

Világszerte ez lett a némafilmek sorsa: a hangosfilm iránti lelkesedés egyszerűen elsöpörte a „némakorszaknak” a filmemlékeit.

Hogy AZ EST és a később megjelenő „VÖRÖS RIPORT FILM” híradói mégis hogyan maradtak fenn, annak külön története van. Mivel az egyéves periódus az úgynevezett őszirózsás forradalmat és a tanácsköztársaságot is magában foglalja, 1919 végén az új rezsim számára fontos bizonyítékul szolgált minden fényképes vagy filmes dokumentáció. A kinagyított képkockák alapján számos bírósági ítélet született, és a film lett a tárgyi bizonyítéka annak, hogy azokban a napokban ki merre járt, hol mit csinált.

Egyszerű nyomozati anyag lett tehát AZ EST FILM és a „VÖRÖS RIPORT FILM” valamennyi tekercse, amely ilyetén módon a bűnügyi levéltár raktárába került. A kétórányi, magyarázó felirat nélküli egyveleg digitalizálása épp most folyik, és a tervek szerint minden kikerül majd a Filmalap Filmarchívum igazgatóságának honlapjára, hátha akad valaki, aki felismer egy helyszínt vagy arcot, s ezzel maga is részt vehet a kutatásban.