Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az Air India Boeing 787 Dreamliner gépe június 12-én zuhant le az indiai Ahmedabad repülőteréről felszállás közben. A London felé tartó járaton 242 ember tartózkodott, közülük mindössze egy ember élte túl a katasztrófát. A becsapódás a földön is követelt áldozatokat: összesen 19 ember halt meg a közeli orvosi egyetem campusán.
A Reuters azt írja, hogy a The Wall Street Journal friss értesülései szerint a balesettel kapcsolatos amerikai nyomozás középpontjába a gép kapitánya, Sumeet Sabharwal került. Ugyanis azt már tudni lehetett, hogy a pilótafülke hangrögzítője alapján a felszállást követően a másodpilóta, Clive Kunder megkérdezte a kapitányt, miért kapcsolta üzemanyag-leállítási állásba a hajtóműveket vezérlő kapcsolókat. Mire Sabharwal válasza az volt, hogy nem ő tette ezt.
Azonban a fülkében zajló jelenetről az amerikai lap most újabb részleteket közölt. Eszerint a hangfelvételekből megállapítható, hogy 3 másodperccel a gép felszállása után a kapitány felemelte a jobb kezét, majd a középső vezérlőpulton két karhoz nyúlt, és gyors egymásutánban megszakította az üzemanyag áramlását először a bal, majd a jobb hajtómű felé.
Ebben a rendkívül érzékeny fázisban, amikor minden figyelem arra irányul, hogy a gép minél hamarabb biztonságos magasságba emelkedjen, a másodpilóta nem tudott mit tenni, mert a kezei a gép irányításával voltak elfoglalva. Ekkor már sejthette, hogy a parancsnok átkapcsolta a kapcsolókat „Run”-ról „Cutoff”-ra, ugyanis a fentről lefelé történő mozdulat által keltett hang összetéveszthetetlen.
Miközben a hajtóművek elkezdtek teljesítményt veszíteni, vitázni kezdtek a pilótafülkében: Kunder, a másodpilóta egyre kétségbeesettebb hangon ismételgette, hogy „miért tetted ezt?”, miközben Sabharwal hosszú másodpercekig próbálta tagadni tettét. A másodpilóta megpróbálta helyrehozni a helyzetet, és 10, illetve 14 másodperc után újraindította a hajtóműveket, de már túl késő volt.
Az indiai Légiközlekedési Baleseteket Vizsgáló Hivatal (AAIB) által kiadott előzetes jelentés szerint a felszállás utáni másodpercekben valóban leállították az üzemanyag-ellátást. Ezzel egy időben automatikusan aktiválódott a gép veszélyhelyzeti áramforrása, ami a hajtóművek teljesítményének elvesztését jelezte. A hajtóműveket a rendszer automatikusan próbálta újraindítani, de a gép ekkor már túl alacsonyan és lassan repült ahhoz, hogy visszanyerje a stabilitását. A repülő előbb fáknak, majd egy kéménynek ütközött, végül egy közeli épületbe csapódott, és tűzgolyóvá vált.
Az Air India vezérigazgatója, Campbell Wilson belső körlevélben arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a gépen semmilyen mechanikai vagy karbantartási hibát nem találtak, és minden előírt karbantartást időben elvégeztek. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) és a Boeing belső vizsgálatuk nyomán azt közölte, hogy a Boeing-gépek üzemanyag-kapcsolói biztonságosak.
Az indiai hatóságok szombaton hozták nyilvánosságra az előzetes vizsgálati jelentésüket, de abból kihagyták az egyik legkritikusabb részletet, vagyis azt, hogy maga a kapitány állíthatta le a hajtóműveket. Bár Sumeet Sabharwalt mindenki megbízható, korrekt emberként ismerte, egy indiai pilóta elárulta, hogy depresszióval küzdött. A baleset újraindította a nemzetközi vitát arról, hogy szükség lenne-e kamerák telepítésére a pilótafülkékbe. Szakértők szerint a mostani eset vizsgálata is jelentősen könnyebb lenne, ha videófelvétel állna rendelkezésre a pilóták mozdulatairól.
Időközben megszólalt az Indiai Pilóták Szövetsége is, élesen bírálva a The Wall Street Journal cikkét, amely szerintük tévesen a pilótákat hibáztatja az üzemanyag-vezérlés kezeléséért. A szervezet szerint a hivatalos vizsgálati jelentés nem állapít meg pilótahibát, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba a lap ellen.
A nyitókép forrása: Handout / CENTRAL INDUSTRIAL SECURITY FORCE (CISF) / AFP
