szerző:
hvg.hu

Valljuk be, legtöbbünk emlékeiben az él, hogy a karácsony nem igazi karácsonyi vita nélkül. A téma bármi lehet, ebben a feszülten ünnepi időszakban tulajdonképpen a vita szikrája legalább olyan könnyen kipattan, mint a csillagszóróé. Miért ne adhatná meg ezt a szikrát egy könyv? Összeállítottuk a karácsonyi listánkat, lehet válogatni!

Karácsony 2018
Belevágtunk ismét, karácsonyra készülünk. Nem is nagyon tehetünk mást, hiszen közeledik, érkezik, mi pedig várjuk. Még akkor is, ha tudjuk, mennyit rohangálunk majd előtte, hányszor szeretnénk túl lenni rajta. De közben szeretjük, és ez a lényeg. A magunk részéről úgy döntöttünk, elkísérjük olvasóinkat vásárolni, ott leszünk, ha főz, ajándékot csomagol, beleszólunk, tippeket adunk. Fogadjanak el útitársnak!
Friss cikkek a témában

Lichter Péter: 52 kultfilm – A Szárnyas fejvadásztól a Feltörő színekig

©

Hunyja be a szemét, és gondoljon egy kultfilmre! Melyik lenne az?

Mindenki tud mondani legalább egy olyan filmet, amely az ő számára több egy szimplán nagyon jó filmnél, párbeszédeit a haverokkal kívülről fújja, megtekintése pedig felér egy rituális beavatással, még akkor is, ha huszadjára „avatódik be”. Kultfilmeket mindannyian ismerünk – vagy legalábbis azt hisszük, hogy ismerünk –, ezért mindenkinek ajánlott könyv Lichter Péter filmesztéta, filmrendező kötete.

Lichter közérthetően, filmenként nagyjából három oldalban, filmtörténeti és az adott rendező munkásságának kontextusába helyezve tudja elmagyarázni, hogy az 52 darab kultfilm közé miért azokat választotta, amiket. Ugyanakkor a várakozásainkkal ellentétben a könyv a legfontosabb kérdésre nem ad választ, nevezetesen arra, hogy mi a kultfilm receptje. Feltehetőleg nincs is ilyen. Nem tudjuk meg a listából, hogy mi minden kell ahhoz, hogy egy mozifilm körül kultusz alakuljon ki, definíciót sem kapunk Lichtertől. A lista is vitatható: egy részével talán a legtöbben egyetértünk (2001: Űrodüsszeia, Oldboy, Pi), egy része ellen azonban a Ponyvaregényt vagy A Nagy Lebowskit kultfilmnek tartó rajongók felháborodva kikelnének, mert ez a két film például nincs benne a könyvben. Vannak azonban helyettük mások, egészen friss, a 2010-es években készült alkotások is, úgy mint a Spring Breakers vagy Scarlett Johansson főszereplésével A felszín alatt (Under the skin).

A könyvnek talán pont az a vonzereje, hogy a felvonultatott filmes ligával szívesen vitatkozunk. Nincs is jobb a karácsonyi ebéd utáni petyhüdtségben agysejtjeink oxigénellátását a nagy mozis, filmes élményeinket megvitatva újraindítani. (Scolar Kiadó, 2999 forint)

Cs. H.

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél

©

Van a szavainknak súlya, ha ismerkedésről, udvarlásról van szó? Az biztos, hogy a Messenger-üzenetek vagy az SMS-ek az azonnali reakcióról szólnak, a vágyat pedig, mint tudjuk, nehezen tartja életben, ha a másik „mindig kéznél van”. Mennyire más lehetett régen, amikor egy levélre napokat, heteket kellett várni! Alaposan át kellett gondolni a mondanivalót, energiát kellett fektetni egy-egy levél megírásába. Nyáry Krisztián már két könyvben is feldolgozta, hogyan szerettek, rajongtak, veszekedtek, vagy éppen szakítottak irodalmi nagyjaink, most pedig szerelmes leveleikből készített gyűjteményes kötetet. Bár Nyáry egy interjúban kifejtette, hogy ezek a levelek egyszerre őszinték és őszintétlenek, „hatást gyakorolni akaró művek egy egyfős közönségnek”, bizonyos, hogy a hatás az olvasó fejében sem marad el: a könyvben szereplő 125 szerelmes levél és történet egyszerre pimasz, félénk és szenvedélyes, helyenként pedig egyenesen borsódzik tőle a hátunk. (Corvina Kiadó, 4500 Ft)

Cz. F.

Gárdos Péter: Hét mocskos nap

©

A szülei történetét feldolgozó – és elképesztő világsikert arató – Hajnali láz után újabb regénnyel jelentkezett Gárdos Péter. Az íróvá lett rendező azt is, ezt is eredetileg filmnek szánta (előbbiből ő maga végül rendezett is filmet 2014-ben), és ez szerencsére rá is nyomja bélyegét a szövegre. Pontosan, filmjelenetszerűen látjuk a regénybeli három családdal történteket olvasás közben, onnantól, hogy egy nagytiszteletű orvos a fiát – miután azt rajtakapja közös szeretőjükkel – Berlinbe „száműzi” tanulni, aki ott véletlenek folytán összejön egy orosz család mindkét lányával, odáig, hogy e történetszálból eredően később a Kremlben készült aktfotó tönkreteszi egy budapesti fiú életét, aki időskorában már meg sem tudja bosszulni az iskolai árulást. Egyébként a regényt akár e perverz aktfotók sztorijaként is leírhatnánk. Azok készítésének hátterében eleve egy súlyos tragédia lappang, és fel-felbukkanása újabb tragédiákat vetít előre.

Közben végigfutunk a 20. századon, feltűnik többek között a nőket elrabló Berija, egy pár hétig praktizáló nyilas, aki később zsidó családot ment, egy pesti rőfös boltos, aki Brazíliába szakadt rokonától várja az élete jobbra fordulását, bejárjuk Budapestet, Berlint, Párizst, Moszkvát, a Kazahsztánt.

„A könyvben nincs feloldozás, mert a 20. század történelemi traumái generációkon öröklődnek át” – mondta regényéről az író, aki a Hét mocskos napot a kiszolgáltatottság regényének tartja. „Noha nálunk politikai okokból szerencsére már nem gyilkolnak embereket, nemegyszer mi is kiszolgáltatottak vagyunk a hatalmi arroganciának, gyűlöletkeltésnek. És sokszor kiszolgáltatottak vagyunk önmagunknak is: ösztöneinknek, gyengeségeinknek. És lassan elvész belőlünk az egymás iránti megbocsátó együttérzés” – képezi le a fordulatos, olvasmányos regény tanulságait a jelenre Gárdos. (Libri Könyvkiadó, 3699 Ft)

B. I.

Hilary Mantel: Margaret Thatcher meggyilkolása – és más történetek

©

Nem, ez nem egy horrorantológia, hanem a kétszeres Booker-díjas Hilary Mantel novelláskötete, amelyet még annak is érdemes elolvasnia, aki az író Tudor-kori Angliában játszódó regényeit (Farkasbőrben, Holtaknak menete) nem ismeri. Némi sötétség persze előkúszik a sorok közül, de ennek forrásai a mindennapi életünkben tapasztalható élethelyzetek. Testvérféltékenység, amelyben az egyik fél anorexiás; egy bevándorló takarítónő első napja az új házban; egy idegenbe szakadt félénk feleség küzdelme a migrénnel és egy nemkívánatos udvarlóval; egy idősödő házaspár szezonon kívüli nyaralása.

Mantel egyik legnagyobb erőssége minden novellában átütő: karakterábrázolásai a legjobb tusrajzokra emlékeztetnek. Csupán néhány jól megragadott részlettel, vonással képes komplex személyiségeket lefesteni. És persze az az írói képesség, hogy bár van a stílusában valami letisztult, sallangmentes távolságtartás, ami kicsit hűvössé teszi a történeteket, mégsem érezzük egy pillanatra sem, hogy ne azonosulna a figuráival. Ez a belső feszültség, ahogy egyszerre lírai és szikár, teszi olyan emlékezetessé Mantel novelláit, amelyek akár egy kávé mellett vagy pár megálló közt is elolvashatóak. (Libri Könyvkiadó, 3299)

S. A.

Ryder Carroll: A Bullet Journal módszer

©

Ez az a könyv, amelyről sokan a YouTube-ról vagy az Instagramról hallottak – az utóbbin jelenleg közel hárommillió posztot találunk a #bulletjournal hashtag alatt –, a népszerűség tehát szinte kiáltott azért, hogy a Ryder Carroll nevéhez fűződő módszer könyv formáját is öltse, mint ilyen pedig tökéletes ajándék azoknak, akik az év végét a nagy zabálások mellett számvetéssel és tervezéssel is töltik. A Bullet Journal – röviden és bennfentesen csak BuJo – ugyanis egy naplózási módszer, amely, mint a könyv alcíme is világosan tudtunkra adja, egyszerre segít abban, hogy kövessük a múltat, rendezzük a jelent és tervezzük a jövőt. És mindezt – ami digitális korunkban igazán forradalminak mondható – papír alapon teszi. Egyszerre tervező, napló, jegyzetfüzet, teendőlista és notesz, és segít abban is, hogy átlássuk, mit miért csinálunk – ami nem elhanyagolható szempont az életben.

A módszer tulajdonképpen Carroll gyerekkori figyelemhiányos zavarából született, szüksége volt egy olyan kapaszkodóra, amelynek segítségével rendet teremthetett az elméjében. Így alakította ki magának a naplózási technikát, amelynek aztán a Bullet Journal nevet adta. A módszer egyfajta gyógyír a digitális kor egyik népbetegségére: az öntudatosság hiányára. A célja pedig, hogy segítsen annak felismerésében, hogy hogyan bánunk életünk két legfontosabb erőforrásával: az időnkkel és az energiánkkal. Carroll azt ígéri, hogy így közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és azokhoz a dolgokhoz, amelyek fontosak számunkra. Kell ennél több? (Édesvíz Kiadó, 3990 Ft)

V. É.

Daniel H. Pink: Mikor

©

Ha fizetésemelést szeretne, akkor reggel hozza elő a főnökének, és még véletlenül se délután háromkor. Ha már ezt az információt hasznosítani tudja Daniel H. Pink könyvéből, már megérte belelapozni. A Mikor megint egy olyan könyv, amely segíthet rendbe szedni az életünket, vagy legalábbis megérteni, hogy az időzítésnek sokkal nagyobb hatása van a mindennapjaink alakulására, mint azt gondolnánk. Pink abból indul ki, hogy kultúrától vagy napi rituáléktól függetlenül a hangulatunk egy bizonyos mintázatot követ, ebből következően pedig a döntéseink minőségét jelentősen befolyásolja az időzítésük. A közhelyből, hogy minden időzítés kérdése, a szerző egy tudományosan körbebástyázott sorvezetőt kínál arra, hogy a legjobbat hozzuk ki az időnkből – mégpedig azzal, hogy segít a mikor meghatározásában.

Mindenkinek van egy belső ritmusa, Daniel H. Pink pedig segíthet, hogy ráérezzünk erre. Különösen, hogy a napi rutinunk tervezése és a körültekintő időzítése mélyen meghatározza azt, hogy hogy érezzük magunkat. És persze megnyugtató, ha valaki leírja, hogy a délutáni szundikálás és a mindennapi séta nemhogy luxus, hanem létszükséglet. (HVG Könyvek, 3900 Ft)

V. É.

Rachel Kushner: A Mars Klub

©

„Megannyi tiszta erőből bevitt gyomros” – írta Margaret Atwood A Mars Klubról a Twitteren. És milyen igaza van: a női börtönben játszódó könyvet lehetetlen letenni. A huszonkilenc éves Romy Hall, aki – ha engedélyezik neki – harminchét év múlva megkezdheti második életfogytiglani büntetésének letöltését, mintha mellettünk ülne a hideg cellában, és végeláthatatlanul mesélné korábbi, San Francisco-beli kábítószeres, szexmunkás múltját. Romyt amúgy egyetlen dolog tartja életben, a kint lévő kisfia. És míg Jacksonról mesél, a szomszéd cellában házi készítésű fojtózsinórról és Jóbarátok-ismétlésekről folyik a diskurzus – fájóan közömbös mindenki, a lakók hol dühösen, hol fásultan igyekeznek betartani a gyakran teljesen agyament szabályokat és előírásokat a börtön falain belül, tűrni a vetkőzéses motozás brutalitását, vagy az őrök mindennapos üvöltözését. Aki szerette az Orange is The New Black című sorozatot, Kushner Man Booker-díjra jelölt regényét, amelyet egyébként családi vállalkozásban fordított Müller Péter Sziámi és két fia, egyenesen imádni fogja. (Athenaeum Kiadó, 3999)

Cz. F.

Naomi Novik: Ezüstfonás

©

Litvászban nem akar vége szakadni a télnek, és félő, hogy lassan mindenki éhen hal. Mirjem, a pénzkölcsönző lánya óvatlanul azzal dicsekszik, hogy az ő kezében arannyá válik az ezüst, ami felkelti a mohó téltündérek, a sztarikok királyának figyelmét, és szörnyű alkuba kényszeríti a lányt. Mirjemnek egy mélyszegénységben élő parasztlány segít, aki erőszakos apja elől menekül a zsidó család szolgálatába. A városban eközben szemet vet a herceg lányára a kegyetlen cár, aki a tűznek adta magát, és talán veszélyesebb a birodalomra, mint az örök telet igéző sztarikok.

A litván-lengyel származású amerikai író, Naomi Novik új regénye ismét a szláv népmesék magyarként egyszerre ismerős és különös világába kalauzol. Ahogy a két évvel ezelőtti Rengetegben, Novik hősnői ez alkalommal is józan és fejlődőképes alakok, akik a maguk erejéből jutnak előre, illetve küzdenek meg a rájuk váró megpróbáltatásokkal. Az ellenfelek sem papírmasé figurák, hanem az események előrehaladtával egyre gazdagabban bontakoznak ki. Kifejezetten üdítő, hogy a fantasy kliséket meghaladva Novik tündérábrázolása képes bemutatni egy, az emberitől idegen gondolkodást és morált, és drámaian ütköztetni ezeket a halandó, emberi érdekekkel és szempontokkal. A népmesei elemek ellenére az Ezüsfonás nem lesz mesés, hiszen érzékletesen megmutatja a feudális paraszti sors kiszolgáltatottságát és a megtűrt/megvetett litván zsidóság mindennapjait is. A lassan építkező könyv fejezetről fejezetre fonja egymásba a különböző szereplők nézőpontjait, és épít különös hangulatú és sokrétű, igazi téli történetet. (Gabo Kiadó, 4990)

S. A.

Dr. Devorah Heitner: Képernyőtudatos család

©

Álljunk fel! Legyünk mentorok! Ez a mi feladatunk” – foglalja össze a szerző az elsősorban szülőknek és tanároknak szóló kötetét. Ma minden szülő egyik legfontosabb élménye, problémaforrása, aggodalma, hogy a gyereke le sem teszi a kezéből a mobiltelefont, tabletet, fel sem áll a géptől, a digitális eszközök mellett szinte semmivel nem foglalkozik. Tehetetlennek érezzük magunkat, mert nemigen jut eszünkbe elsőre semmi, csak a kémkedés vagy a folytonos zsörtölődés, ami csak árt a kapcsolatoknak. Az amerikai ifjúság- és médiaszakértő viszont azt állítja, nagyon is van mit tennünk a gyermekeink tudatosabb médiahasználata terén.

Ehhez viszont nem szabad magukra hagyni őket, amikor belépnek a digitális világba, még akkor sem, ha az eszközökről, a technikai, vagy a szoftveres újdonságokról mit sem tudunk. Heitner arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális bennszülött gyermekünk egyszersmind „digitálisan naiv” is lehet. Attól, hogy pillanatok alatt hozzászokik az új online alkalmazások használatához, még nem feltétlenül képes mindent átlátni. Ezért nagyon is szüksége van a szüleitől kapott iránymutatásra. A gyakorlati példákban bővelkedő, a legfrissebb kutatási eredményeket összegző kötet arra próbálja ráébreszteni a szülőket, tanárokat, hogy az analóg világban szerzett élettapasztalatunk, példánk ma, a digitális térben is érvényes és nélkülözhetetlen.

„Az igazi képernyőtudatos szemlélet lényege a kapcsolatokban rejlik. Az egymással kialakított kapcsolataink minőségében. E szemlélet alapja pedig a bizalom – és az egyensúly” – írja a szerző, aki azt állítja, hogy egyfajta mentorszerepben kell a gyerekeket terelgetni a digitális világban. A mentorok pedig nem az ellenőrzésben, hanem az együttműködésben hisznek. (Azért arra is szolgál jó tanáccsal a könyv, mi van, ha mégis ellenőriznünk kell.) Ja, és azt sem titkolja el, hogy ahhoz, hogy jó mentorrá váljunk, nekünk magunknak is meg kell tanulnunk egy sor dolgot – de ez nem lehetetlen. (HVG Könyvek, 3500 Ft)

B. I.

Yutaka Yazawa: Hogyan éljünk japánul

©

Igazi képes könyv, de az a fajta, amelyik tömve van információkkal. Yutaka Yazawa japánként vállalkozik arra, hogy bemutassa Japánt, de ezt a kívülálló perspektívájával is teszi. Nem ígér elfogulatlanságot, hiszen Japánban nőtt fel, 19 éves koráig Tokióban él. Viszont képes a visszatérő távolságtartásával szemlélni a hazáját, lévén, hogy felnőttként nagyrészt külföldön élt, és ebben benne van a kritikus nézőpont is.

A velünk élő japán szavak – szamuráj, ikigai, haradzsuku, kabuki, Nintendo – kapnak némi mélységet – persze hallottuk már őket, de vajon tényleg tudjuk, hogy mit jelentenek? Yazawa a lehető legrealisztikusabb képet próbálja megfesteni Japánról, és bár 200 valahány oldalon szinte lehetetlen teljesen átadni, hogy milyen is egy ország és a benne élők, Yazawa könyve az adott keretek között nagyon közel hozza Japánt. Kultúra, filozófia, ünnepek, hétköznapok, ételek italok, helyek, emberek – a maga szabálytalan rendszerében nagyon sok minden belefért ebbe a könyvbe. Jó nézni és jó olvasni, és annak, aki a kanapé kényelméből szereti megismerni a világot, tökéletes választás. (Scolar Kiadó, 5995 Ft)

V. É.

Holch Gábor: Ez a város egy távoli bolygó

©

Ezt a könyvet inspirációs fröccsként a jelenleg éppen elvágyódóknak, és még inkább az olyan tétovázó elvágyódóknak ajánljuk, akik nem tudják hová, miért, mi célból, de mennének. A könyv szerzője, a Kínában 2002-ben megtelepedett – és egyébként rengeteget utazó –, interkulturális vezetési tanácsadóként dolgozó Holch Gábor azt mondja, a mehetnék egy sokakban, de nem mindenkiben jelentkező ösztön, olyan, mint az étvágy. A szerző a zsigereiben érezte, hogy egyszer útra kell kelnie. Már fiatalon rájött: nem elég neki a rendszerváltás utáni Magyarország szűkössége, amibe előbb-utóbb csak beleunni lehet. Így aztán minden erejével azon volt, hogy egyre szorosabb szálak kössék őt a külföldhöz; a Bécsi Diplomáciai Akadémia befejezése után az EBESZ demokratizációs tisztje lett Boszniában, és innen vezetett az útja Kínába.

Hogy miként került oda és mit csinál ott, az mind kiderül a könyvéből, amelyben elmesél egy rakás elképesztő dolgot – és a potenciális Ázsia-utazóknak akár létfontosságú információt is – a különféle ázsiai kultúrákról. Kezdve a húszmilliós észveszejtő Sanghajtól a kambodzsai Pol Pot-korszak egyik volt haláltáborán át az észak-koreai Phenjanig. Mindezek ellenére Holch Gábor könyve elsősorban nem útikönyv, hanem egy „soklaki” életet élő, magát teljes joggal világpolgárnak nevező ember olyan belső, pszichológiai megfigyeléseinek naplója, amilyet egy helyben ülve talán képtelenség is lenne megírni, és amelynek bizonyos kérdéseire valóban csak egy kozmopolita adhatja meg a választ. Hogyan alakítsuk a honvágyat kreatív energiává? Hogyan ismerjük meg önmagunkat ott, ahol még a környezetünket sem ismerjük eléggé? Válaszok a könyvben. (Athenaeum Kiadó, 3699 forint)

Cs. H.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fájdaloműzés gyógyszer nélkül?

Fájdaloműzés gyógyszer nélkül?

Hogyan fejlődjünk folyamatosan? Mi az egyéni fejlődés titka?

Hogyan fejlődjünk folyamatosan? Mi az egyéni fejlődés titka?

Késhegyig menő harc a marihuána 150 milliárd dolláros világpiacán

Késhegyig menő harc a marihuána 150 milliárd dolláros világpiacán

Rengeteg metánt találtak a Mars légkörében, az élet jelenlétére utalhat

Rengeteg metánt találtak a Mars légkörében, az élet jelenlétére utalhat

Bagaméri is megirigyelné: villanyautó, amiből fagyit árulnak

Bagaméri is megirigyelné: villanyautó, amiből fagyit árulnak

Figyelmetlen autós csorog szemben a forgalommal a Dózsa György úton – videó

Figyelmetlen autós csorog szemben a forgalommal a Dózsa György úton – videó