„Betonszövetből kiszakított zöld oázis” – titkos belvárosi kertekre fókuszál idén a Budapest100

Idén 15. alkalommal rendezi meg a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) a Budapest100 fesztivált. A programsorozat, amely eredetileg a főváros százéves házait volt hivatott bemutatni, 2016-ban váltott irányt. Mivel az első világháború alatt kevés új ház épült, azóta minden évben valamilyen tematika, nem pedig a kor mentén szervezik a fesztivált.

Idén a városi zöldfelületek vannak a fesztivál fókuszában

Cabrera Martin

Idén a szervezők a városban, a közvetlen környezetünkben megtalálható zöldfelületek fontosságára szeretnék ráirányítani a figyelmet, mivel ezek fontos szerepet játszanak a levegőminőség javításában, a hőszigetek negatív hatásainak csökkentésében, illetve a növény-, állat- és rovarvilág sokszínűségének megőrzésében. A nagy közparkok mellett a lakókörnyezetben is szükség van a növénytakaróra, ezért idén elsősorban olyan házak várják a látogatókat május 24-25-én, ahol hangsúlyos a természet megjelenése.

A program előtt a szervezők sajtósétán mutattak be párat a helyszínek közül, így kapott a HVG is betekintést.

„Nem csak fizikai, pszichológiai munka is a társasház zöldítése”

Zuglóban kezdődött a bejárás, az Ilka utca 30. számú házban. Mint a ház lakója, Muhari Rita beszámol róla, nagyjából 10 éve kezdődött a kert zöldítése. Akkor az udvar rossz állapotban volt, a töredezett, megsüllyedt talaj miatt a szuterén szinten áztak a lakások. Egy szakértő megoldásként azt javasolta, hogy betonozzák le az udvart, azonban a lakóközösség sokallta az ehhez szükséges 5 millió forintot, ezért más megoldást kerestek.

Ebben segített a Mol és az Ökotárs Alapítvány közös kertzöldítési pályázata, amelyen a ház félmillió forintot nyert, illetve konzultációs lehetőséget is kaptak egy kerttervező szakemberrel. Ez azonban csak arra volt elég, hogy a lakók saját idejüket, energiájukat áldozva zöldítsék a kertet.

Tíz éve kezdték, mára a vadszőlő jóformán befutotta a ház belsejét

Cabrera Martin

Közel tíz év távlatából Muhari pozitívan értékeli a döntésüket, és az eredmény valóban lenyűgöző. A kertben fák, bokrok és a körfolyosón végig futó vadszőlő zöldell. Ez utóbbi ráadásul a ház nyújtotta védelem miatt egészen decemberig fenntartja a leveleit.

Muhari hangsúlyozza, hogy bár a pályázaton nyert kezdeti összeg nem volt magas, fontos kezdőlökés volt a ház zöldítésének, és a szakemberrel való konzultáció is kiemelten hasznos volt. Emiatt döntöttek például a vadszőlő mellett az idegenhonos növényekkel szemben. Ez fontos a fenntarthatóság szempontjából is: bár a locsolást azért nem ússzák meg, egészen júniusig nem igazán van szükség a kert öntözésére, és a legnagyobb kánikulában is elég csak heti pár alkalommal locsolni.

A térkövezést leszámítva mindent munkát a lakók végeztek

Cabrera Martin

A kert zöldítése teljes összefogással valósult meg. A forrásokat a célbefizetés mellett adományokból, garázsvásárból teremtették meg, a tervezés a közösség bevonásával zajlott, mindenki elmondhatta a véleményét, igényeit, és a munkában is majdnem mindenki részt vett, jöttek még rokonok, barátok is. Aki valami miatt a fizikai munkából nem tudta kivenni a részét, az tárgyi és pénzadományokkal, vagy éppen a nyári kánikulában frissítővel támogatta a többi lakót. A teljes folyamat „nemcsak fizikai, de pszichológiai munkával is járt” – utal Muhari arra, hogy eleinte szinte egyesével kellett győzködnie a lakókat a kert zöldítéséről.

Ma viszont már örül, hogy nem engedte el a témát. Ott jártunkkor elmondja, a kertet azóta a teljes ház a szívébe fogadta, ráadásul a lakások is felértékelődtek a zöld környezet miatt.

„A lakások többsége már airbnb, de az a pár állandó lakó nagy szenvedéllyel gondozza a kertet”

Az Ilka utcai házhoz hasonlóan zöldellő belső kerttel bír a Király utca 28. szám alatti társasház. A mély kapualjon áthaladva valódi dzsungelbe lép a látogató, nagyra nőtt fákkal, bokrokkal és rengeteg cserepes növénnyel.

A Király utca 28. számú ház kertje valódi dzsungel

Cabrera Martin

Ez a társasház más utat járt be, mint az Ilka utca, itt a kezdetektől fogva fontos volt a zöldfelületek gondozása, és a lakók is hozzájárultak a kert fenntartásához. Az udvar közepén magasodó fenyő például egykor az egyik család karácsonyfája volt, amit aztán kiültettek. Ennek már több tíz éve, egyszer félbe is kellett vágni a hatalmasra nőtt fát, de ma újra ez a kert legmagasabbja.

A locsolással itt nem jártak olyan jól, a növények fennmaradása érdekében a lakók heti több órán át öntöznek. A kert is megérzi, hogy a ház a turistáktól nyüzsgő bulinegyedben áll, a gondozása iránt elkötelezett lakók egyre fogynak, a lakások nagy része ma már airbnb. Egy szomorú részletet is megosztottak velünk a ház felmérését végző önkéntesek: az egykor pompázatos rózsabokor mára csak halvány mása önmagának, miután a növényt gondozó lakó elhunyt.

Hiába vágták egyszer félbe, az egykori karácsonyfa ma újra a kert fölé magasodik

Cabrera Martin

Ahol a lakók nem tudnak a földbe ültetni a Király utcai kertben, ott hatalmas cserepekben telepítik meg a növényeket. A ház hátsó udvara jelenleg teljesen le van betonozva, a hátsó szomszédban pedig építkezés zajlik, de a lakók kiharcolták, hogy a munkálatok befejezése után a kivitelező magaságyásokkal járuljon hozzá a kert zöldítéshez a kellemetlenségekért cserébe.

„Betonszövetből kiszakított zöld oázis”

A sajtóséta során ellátogattunk a Kis Diófa utcában lévő közösségi kertbe is. A közösségi kertek a fesztivál életében először képezik részét a koncepciónak, de annyira, hogy mindjárt 16 kert részt vesz a programban.

Kisdiófa Közösségi Kert

Cabrera Martin

Az önkormányzati telken álló kertet Kertész Monika és Pink Edit, a KÉK munkatársai, a közösségikert-projekt vezetői mutatják be. Hangsúlyozzák, hogy egy belvárosi kert nemcsak annak a pár tucat családnak okoz örömet, akik gondozzák, hanem kiválóan alkalmas a szemléletformálásra is. A parcellák száma ugyan véges, és a várólista is hosszú, a projekt vezetői ennek ellenére úgy látják, hogy üzenetük sok helyre eljut.

„Aki itt gazdálkodik, továbbviszi ezt a szemléletet, rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel beszélget róla, edukálja őket” – amire a szervezők meglátása szerint égető szükség is van a mai világban. Egy közösségi kert nyitása nem egyszerű, a KÉK is évekig lobbizott, mire az önkormányzat lehetővé tette, hogy a Kis Diófa utcai üres telken megvalósítsák a projektet.

Közel egy évtizede indult a Kisdiófa közösségi kert

Cabrera Martin

A zöldítés itt is közösségi munka volt, az emberek saját kezűleg tisztították meg a területet és hordták ide a termőföldet. Mára viszont senki nem mondaná meg, hogy nem egy vidéki ház kertjében van, hanem a VII. kerület közepén, egy „betonszövetből kiszakított zöld oázisban”, ahogy a KÉK munkatársai fogalmaznak. A kertészek saját örömükre és fogyasztásukra is termelnek, mindenki a saját elképzelései és a parcellájának adottságai alapján. A kertben szépen mutatnak a virágok is, de a legtöbben saját fogyasztásra termelnek – hagymát, paradicsomot, paprikát.

Művészetre kiterjesztett zöldfelület

Az idei fesztivál témája házak, intézmények széles körének ad lehetőséget a csatlakozásra, erre jó példa a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény. Az egykori iparművész háza és műhelye ma múzeumként működik, és a Budapest100 alkalmából is megnyitja a kapuit.

A szervezők a közösségi kertészkedés, illetve egyéb interaktív programok  – mozaikozás, növényhatározó – mellett épülettörténeti sétára és különböző tematikus, csak a fesztivál idején meghallgatható tárlatvezetésekre várják az érdeklődőket. Ezek közül az egyik Róth Miksa természethez fűződő kapcsolatát mutatja majd be.

A természet Róth Miksa iparművész munkáiban is fontos szerephez jutott

Cabrera Martin

Róth Miksa leginkább festett ablaküvegeiről ismert, azonban amikor nem megrendelésre, hanem saját magának dolgozott, gyakran megjelentek művein a különböző növényi motívumok, ablakokon és mozaikokon egyaránt. Ennek egyik ékes példája az a kandalló (ami egyébként soha nem működött kandallóként), amely egykor a művészhez érkező látogatókat fogadta, és a mai napig megtekinthető.

Május végén közel nyolcvan helyszín várja a látogatókat a Nyitott Házak hétvégéjén. A lakóházak mellett több intézmény és közösségi kert is csatlakozott a programhoz, a látogatható helyszínek teljes listája elérhető a Budapest100 honlapján, ahol hamarosan a teljes részletes programot közzéteszik. A programok egy része szabadon látogatható, de vannak olyanok is, amelyek előzetes regisztrációhoz kötöttek, ezt szintén a Budapest100 honlapján lehet megtenni.