Egy erotikus és szenvedélyes kapcsolat beteges megszállottsággá válásának ábrázolása mellett Tomás Eloy Martínez legújabb műve képet nyújt a politikai hatalom és az élet minden területére kiterjedő korrupció világáról is - jellemezte az argentin író díjazott regényét 2002 márciusában a rangos irodalmi kitüntetés, az Alfaguara-díj zsűrije, melynek elnöke ez évben a Párizsban élő spanyol író, Jorge Semprun volt. A Méhkirálynő röpte című könyv most magyarul is megjelent.
A magyar-cigány-zsidó zenét ötvöző Kiss Ferenc életműve választ ad a magyar szellemi életben még létező "népi vagy urbánus?" szembeállításra: megszünteti magát a kérdést. A zenészről szóló, KilencKissFerenc című filmet a november 12-ig tartó Héttorony fesztiválon mutatták be.
Bertolt Brecht, aki Svejk figuráját a második világháborúra aktualizálva maga is írt egy színpadra szánt folytatást Jaroslav Hasek művéhez, egy ízben azt mondta: "Ha meg kellene neveznem három művet, amelyek századunkban a világirodalmat alakítják, az egyik ezek közül a Svejk lenne". Az író korai halála miatt befejezetlenül maradt, népszerű és jelentős mű továbbírására Karel Vanek, Hasek barátja tett kísérletet. Bár az eredeti írás hangulatának felidézéséhez az alapmű illusztrátora, Josef Lada is hozzájárult, a magyarul most először megjelent regény - Svejk az orosz fronton - meg sem közelíti az eredetit.
Október 3-án, a tekintélyes Harvard Egyetem dísztermében osztották ki az idei, úgynevezett IgNobel-díjakat, amelyeket szórakoztató, ám kevéssé fontos találmányokkal és eredményekkel előálló kutatók kapnak meg. A matematikai elismerést két indiai tudós nyerte el, szenzációs új módszerük kifejlesztéséért, amelynek segítségével minden eddiginél pontosabban lehet megbecsülni egy elefánt felületének nagyságát.
Az automatizáció már itt van: robotok dolgoznak a kézikocsik helyett, szoftverek kezelik az adatokat a papírmappák helyett.
Magától frissülő újság, hátra szerelhető repülőszerkezet, hangfegyver: a legújabb amerikai sci-fi filmek technikai eszközök sorát mutatják be, amelyek korántsem rugaszkodtak olyan messze a valóságtól, mint azt a néző gondolná. Sőt, sokszor épp a tudományos vagy az üzleti élet merít ötleteket a hollywoodi rendezők fantazmagóriáiból. James Bond legfantasztikusabb tárgyaiból októberben még kiállítást is rendeznek Londonban.
A színházi szakma talán bízhatott volna valamiben, amikor Görgey Gábor miniszter úgy határozott: megpályáztatja a Nemzeti Színház igazgatói posztját. Azt gondolhatták, az épület rossz, az akarnok politika emlékműve, de ha a színháziak egyszer majd birtokukba veszik, falait és mozdíthatatlan belső terét nem, de szellemét lassan átformálhatják. Ehhez képest a mostani pályáztatás tulajdonképpen a szakma távollétében zajlik.
A 94 éves korában elhunyt író-szerkesztő, William Phillips halálával végleg a múlté lett az általa szerkesztett legendás New York-i folyóirat, a Partisan Review is. Az 1934-ben virtigli kommunista lapként induló szemle, amelyben eleinte trockisták és sztálinisták vitatták az eszme lehetséges útjait, később maga rántotta le a leplet a sztálinizmus igazi arcáról, filozófusok, publicisták, esszéisták vitáinak szabad és izgalmas terepe lett, s a huszadik század nagy amerikai íróit indította el pályájukon. A Partisan Review az a folyóirat volt, amelyben egy esszé még forradalmat csinált.
A Megáll az idő jubileumi vetítésén - ahogy a vendégként meghívott rendező, Gothár Péter fogalmazott - a Rocky Horror Picture Showéhoz hasonló jelenségekkel találkozott, többen kívülről tudták és előre mondták a szövegeket, ismerték a filmzene minden egyes hangját. A legenda mégsem intézményesült: a bemutató huszadik évfordulójára rendezett est szeptember 16-án a budapesti Toldi Moziban informális esemény maradt. Nézőtér, vászon és színpad között azonban pillanatokra megjelent az a cinkosság, ami 1982-ben, a bemutató évében.
Oszama bin Laden terrorszervezetének neve állítólag megegyezik Isaac Asimov klasszikus sci-fi regényének arab címével, a szervezet tevékenysége és a könyv cselekménye között pedig további izgalmas hasonlóságokat fedezhet fel, aki ilyesmire fogékony. Hogy a New York elleni tavalyi támadást a tudományos-fantasztikus irodalom inspirálta volna, az legalábbis kétséges, de az al-Kaida körüli rejtélyek illetve más tömeggyilkosok bizonyított rajongása Asimov iránt arra intenek, hogy ez a lehetőség sem kizárható.
Csúnyán megtréfálta a New Times LA újságírója saját lapját: hírt adott egy készülő reality show-ról, melyben szexuális bűncselekményekért elítélt rabokat eresztenek össze megerőszakolt tinédzserlányokkal. Hogy a szerkesztők nem ellenőrizték a hírt, az súlyos hiba, az olvasókat azonban nem lehet túlzott hiszékenységgel vádolni: a fiktív Survive This! alig tesz túl a valódi show-kon.
A Magyar Nemzet, úgy tűnik, konok harcot indított a kortárs magyar irodalom egyes irányzatai ellen. Legalábbis valami olyasmi ellen, amelyet ott irányzatnak vélnek. Az augusztus 26-ai lapszámban Barna T. Attila írt Nemzet és fiatal irodalom címmel jegyzetet. Az első mondat kijelöli a csapásirányt: "A fiatal költők, írók nagy része semmiféle közösséget nem vállal a nemzeti oldallal, ami magában hordja annak a veszélyét, hogy nem születik meg az új, egészséges nemzeti irodalom."
Az USA-beli Georgia állam második legnagyobb tankerülete, Cobb County olyan szabályozást fogadott el, amely szerint a világegyetem és az élet keletkezéséről egyfajta "teóriaegyensúly" szerint kell tanítani a megye általános iskolásait. Egyaránt helyet adva az evolúciós, darwinista, illetve a bibliai, kreacionista magyarázatnak.
A kérdés nem az, Catherine Millet azonos-e Catherine M.-mel, vagyis a szerző könyve hősnőjével. Azzal a nővel (inkább lénnyel), aki minden létező és kipróbálható módon keresi a gyönyört, a beteljesülést és közben a kiteljesedést; hogy eggyé olvadjon megszámlálhatatlan férfipartnerével és a legbizarrabb terekkel, ahol szeretkezéseit végzi. A kérdés az, a világszerte többszázezer példányban elkelt mű szerzője mire jut azzal, hogy szexuális életét aprólékosan feltárja? És mire jut vele az olvasó?
A Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum Budapest Box című kiállítása azokra a budapesti helyszínekre kalauzol, ahol az elmúlt tíz évben a hivatalos művészeti intézményrendszeren kívül kiállítottak, találkozó- és alkotóhelyet, agórát tartottak fenn művészek. Pontosabban azokat kalauzolja, akik iránytű nélkül is otthonosan mozognak a pesti színtéren. Ám akik nem itt élnek, nem ismerték sem a hivatalos, sem a félhivatalos kortárs művészeti szcénát, kissé reményvesztetten bolyonganak a kiállítás terében.
Mose (Mózes) Zang a Kína keleti részén fekvő, Henan tartománybeli Kaifeng városában lévő Zsidó Történeti Múzeum tárlatvezetője. Csak kínaiul beszél. Csupán annyiban különbözik a város többi kínai lakójától, hogy azok közé tartozik, "akik nem esznek disznóhúst" - és akiknek elődei építették fel Kaifeng mára romba dőlt, pagoda formájú zsinagógáját.
A könyvhétre jelent meg magyarul Borisz Akunyin Azazel című bűnügyi regénye, a szerző okosan és szellemesen megírt krimisorozatának első darabja. Akunyinban a kritikusok egy része új Agatha Christie-t vél felfedezni, aminek az álnéven alkotó szerző minden bizonnyal örül, és jókat mosolyog méretes bajusza alatt.
A képzőművészet végérvényesen behatolt a sajtó, az irodalom és a film felségterületére. Kihívja és olykor megszégyeníti a másik hármat: majd én, ha ti nem tesztek semmit! Tetszés szerint használja eszközeiket. Kesztyűt dob nekik, pedig önmagával elégedetlen: kevés, hogy megmutathassa, mi zajlik a világban, követeli a jogot, hogy bele is avatkozzék. Ez a németországi Kassel kortárs művészeti kiállítása, a szeptember 15-ig látható Documenta tanulsága.
Görgey Gábor kultuszminiszter a Nemzeti Színház ügyével - a pályáztatás nélküli igazgatói kinevezéssel - kapcsolatban őt ért támadásokra azzal válaszolt: életével, életművével, írásaival ő már bizonyította, hogy meggyőződéses demokrata. Ezt két legutóbbi interjújának címe - a minisztertől vett idézet - is hangsúlyozza. Csakhogy.
A valaha volt talán legfurcsább szerzői jogi vitáról ad hírt az Independent. A jogvita a Planets lemezén található 60 másodperces felvétel körül zajlik. Igaz, a felvétel szó itt nem pontos. A - nevezzük így - szám címe One Minute's Silence, és éppen erről is szól.
Megpróbáltuk kiszámolni, mennyibe kerülhet egy ilyen téli vakáció. Van benne repülőjegy, szállás ötcsillagos hotelben, körutazás, és városnézés is.
Három opció volt: előrehozott idén, rendes 2026-ban, és a majd egyszer.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
