A történeti alkotmányról csak elvont módon szól a preambulum
Az új alkotmány a nemzet történelmi alkotmányát helyreállító alaptörvényként jeleníti meg önmagát. Bár e „történelmi alkotmány” az új berendezkedés egyik legfontosabb jogforrása, jelentéséről csak elvont módon szól a preambulum - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Az alaptörvény szerint a politikai közösség egyrészt tiszteletben tartja „történeti alkotmányunk vívmányait”, másrészt nem ismeri el az idegen, azaz az 1944. március 19-i német, illetve a második világháború következményeképpen történő szovjet megszállás miatt bekövetkezett felfüggesztését. A „Nemzeti hitvallás”, az új alkotmány preambuluma úgy tesz, mintha létezne-létezett volna valamiféle örök érvényű, Szent Istvántól 1944-ig fennálló törvényi keret, melynek érvénye csupán időlegesen, 1944. március 19. és 2011. április 25. között szűnt volna meg.
A „történelmi” vagy „történeti alkotmány” kifejezést a jogtörténet a kormányzás rendjét, az állam nemzetközi státuszát, valamint állam és állampolgárai viszonyát meghatározó olyan alapvető törvények együttesére használja, melyek hosszabb, akár több évszázados jogfejlődés során jöttek létre, és ebből következően egységes dokumentumban való kodifikálásukra soha nem került sor. Ami azt illeti, a fogalom szinte kizárólag a különleges brit (angol) jogfejlődés értelmezésére, illetve annak a ténynek a magyarázatára szolgál, hogy a parlamentáris rendszerek mintájaként tekintett brit jogrendszer, Európában egyedülállóan nem rögzítette alaptörvényeit egyetlen egységes dokumentumban - írja a cikk szerzője. A teljes cikket megtalálja a Szuverén.hu-n.
Szuverén: Mit akar a kormány az Alkotmánybírósággal?
A hatáskörszűkítő szabályok ellenére egy független, bátor és átláthatóan működő alkotmánybíróság érdemi jogvédelmet biztosíthatna. Azonban láthatóan ez az, amit a kormányzó többség mindenképpen el akar kerülni - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
A kormány intézkedései jelentősen csökkentik a jóléti állam korábbi szolgáltatásait
A program sikerének egyik szükséges feltétele, hogy ezek a szolgáltatások a piacon hozzáférhetővé váljanak. A bejelentett programok alapján nincs erre garancia - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Jó lesz-e nekünk, ha a határon túliak beleszólnak Magyarország politikájába?
A határon túl élő magyarok állampolgárságának és szavazati jogának biztosítása a politikai közösség alapjait érinti. Demokratikus elvek alkalmazása helyett ingatag álláspont és nyers választási kalkuláció befolyásolja a döntést - olvasható a Szuverén.hu oldal friss cikkében.
Az új alkotmány preambuluma elveszi a magyaroktól a szabadság élményét
A preambulum megpróbálja a közös múlt egy részét végképp eltörölni. Történelmi víziója elveszi a magyaroktól a demokratikus részvétel és a társadalmi önrendelkezés, egyszóval a szabadság élményét - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Fontos lehet-e számunkra a strasbourgi bíróság a jövőben?
Az alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok. A strasbourgi bíróságnak fontos szerepe lehet, de nem tudja teljesen átvenni az alapjogvédelmi funkciókat - írja Tóth Gábor Attila alkotmányjogász a Szuverén.hu oldalon.
