© sxc.hu

,,Az épületben lévő szennyező anyagok közül egyiknek a mennyisége sem közelíti meg az egészségügyi határértékeket, de hatásuk összeadódva mégis kellemetlen tüneteket idéz elő" - határozza meg az Egészségügyi Világszervezet, a WHO által sick building syndrome (sbs) néven becikkelyezett beteg épület tünetegyüttest Jack Rostron brit orvosprofesszor a témáról írott könyvében. Az sbs-nek tulajdonított kellemetlenségek listája a szemirritációtól az orr- és torokszárazságon, a bőrpíron át a hányingerig és az asztmás tünetekig terjed. De a szakirodalom a lehetséges megjelenési formák közé sorolja a fáradtságot, az álmosságot, a letargiát, a szellemi kimerültséget, a fejfájást és a szédülést is.

E látszólag össze nem függő tünetek együttes megjelenése "valószínűleg azon alapul, hogy a szennyező anyagok minimális szintű stressz-válaszreakciókat váltanak ki, amelyek halmozódva egyéni diszfunkciós állapotot eredményeznek" - fordítja szaknyelvre az sbs-t a hazai orvosi egyetemeken is kötelező népegészségtankönyv. A sajtó által sokszor csak irodaház-szindrómaként aposztrofált sbs egyik tipikus forrása a szennyező anyagok jelenléte az épületek levegőjében. Jack Rostron szerint a szem-, orr-, bőr- és torokirritáció, illetve az asztmás nehézlégzés előidézője lehet a levegőszűrés megoldatlansága és a helyiségeket behálózó csőrendszer szennyező hatása. Az sbs lázzal, hidegrázással, izom- és ízületi fájdalmakkal, vagyis az influenzára emlékeztető tünetekkel járó, néhány nap alatt kiheverhető egyik változata, az úgynevezett toxikus pneumonitis például a szakirodalom szerint olyan helyeken fordul elő, ahol levegőpárásító készüléket használnak. A masina vize ugyanis megfertőződhet baktériumokkal. Mások a túlzottan magas szobahőmérsékletet, illetve a levegő formaldehidtartalmát okolják. Hogy ez utóbbi szúrós szagú, könnyezésre ingerlő gáz megtalálható a belső terek levegőjében, azért mindenekelőtt a hang- és hőszigetelésre használt műanyag habok, valamint a fából készült berendezési tárgyak műgyanta ragasztóanyagai okolhatók. De bűnösek lehetnek a brit szerző szerint a tapéták, a festékek és a bútorkárpitok összetevői is, az épületek alapozásához vagy a tetőfedéshez használt anyagokból a helyiségek levegőjébe kerülő radon, illetve azbeszt pedig akár rákos megbetegedést is okozhat.

Az sbs azonban még korántsem tekinthető ismertnek - sőt még elfogadottnak sem. Idén tavasszal a londoni orvosi egyetem kutatói azzal lepték meg a szakmai közvéleményt, hogy megpróbálták bebizonyítani: az sbs nem létezik, az e névvel illetett tünetegyüttes tisztán pszichoszociális okok miatt alakul ki. (Azt egyébként az sbs-hívők már korábban is elismerték, hogy a szindróma kialakulásában a munkahelyi stressz is közrejátszhat, ezért igen nehéz egyetlen - "beépített" - rizikófaktort megnevezni.)

A londoni kutatók 44 épület 4 ezernél is több 42-62 éves dolgozóját kérdezték ki. Minden hetedik férfi és minden ötödik nő legalább öt sbs-tünetre panaszkodott. A statisztikai elemzésből kiderült, hogy a meleg, száraz irodákban dolgozók körében több a panasz, némileg rontotta a helyzetet a légkondicionálás is, de e hatás statisztikai szempontból nem volt szignifikáns. Voltak azonban, akik igen rossz fizikai körülmények között dolgoztak, mégis meglepően kevés tünetről számoltak be. A kutatók ugyanakkor egy eddig nem vizsgált összefüggést mutattak ki, amely szerint az sbs a szorongó, stresszes, főnökei által kibontakozni nem hagyott dolgozóknál alakult ki.

Rostron és a téma más kutatói viszont azzal riposztoznak, hogy a londoni orvoscsoport nem vette figyelembe az épületek olyan fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságait, amelyek befolyással lehetnek a szimptómákra. Az sbs létét kétségbe vonó tavaszi publikáció mindenesetre újra lendületbe hozta a kutatásokat - egyre-másra jelennek meg a kór egyes tényezőivel részletesebben foglalkozó tudományos publikációk, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet és a WHO szeptemberi közös konferenciáján pedig az sbs-esetek növekedésére hívták fel a figyelmet. Magyarországon az ÁNTSZ Országos Környezet-egészségügyi Intézete évekkel ezelőtt készített ugyan egy elméleti jellegű összefoglalást a szindrómával kapcsolatban, de ez nem taglalta az sbs-ben érintett hazai létesítmények számát, ezek építési idejét, vagy azt, hogy közöttük milyen arányban fordulnak elő irodaépületek. Arról nem is szólva, hogy a tünetek kiváltásával megalapozottan gyanúsítható rizikófaktorok sem kerültek még terítékre.

VAJNA TAMÁS