Ha valahol azt olvassuk például, hogy valaki romlott tejet iszik, az ugyanúgy undort vált ki, mintha ugyanezt mozgóképen látnánk. A tudósok régóta tudják, hogy ha látunk valamilyen mozgást - például azt, ahogy valaki belerúg egy labdába - akkor az agy bizonyos részei, az úgynevezett tükörneuronok aktivizálódnak, hogy lekövessék azt a mozgást. Hasonlóan, amikor látjuk, hogy valaki boldog, szenved vagy undorodik valamitől, a mi agyunkban is aktivizálódnak az ezekért az értelmekért felelős agyi területek. Ebből adódik az ember empátiás képessége.
A Groningeni Egészségügyi Egyetem Idegkutatási Központjának tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az érzelemekért felelős agyi terület (elülső insula) akkor is aktivizálódik e, ha valaki csak olvas ezekről az érzelmekről. A tesztek során funkcionális mágneses rezonencia vizsgálatot alkalmaztak (fMRI), amely az agyi vérkeringés változásait mutatja. A résztvevőknek három másodperces rövidfilmeket mutattak, amelyeken egy színész ivott egy romlott tejjel teli bögréből.
"Megkértük a résztvevőket, hogy olvassanak el egy rövid szöveget, amely szintén valami hasonló, undort kiváltó eseményről szólt" - nyilatkozta Christian Keysers, az egyetem munkatársa. A kísérlet legvégén pedig az ízlelésre adott válaszreakciókat vizsgáltuk, amikor valami rossz ízű folyadékot itattunk a résztvevőkkel."
Az eredmények szerint mindhárom inger hasonló reakciókat vált ki az elülső insulában. Bár az undor esetében a kísérlet működött, a tudósok nem biztosak benne hogy az öröm és a fájdalom esetében is így lenne. A tudósok régóta tudják, hogy az elülső insula az úgynevezett 'undorközpont', azok az emberek ugyanis, akiknek sérült ez az agyi területük, képtelenek undort érezni.
Ha egy ilyen ember romlott tejet iszik, azt ugyanolyan vígan teszi, mintha üdítőt fogyasztana, egyszerűen nem érzi a különbséget - mondta Keysers. Azonban ha előtte látták, hogy valaki ivott a tejből, és kiült arcára az undor, akkor már ők sem fognak inni belőle. Az embernek hatalmas evolúciós előnye származik abból, hogy agyunk elraktározza mások reakcióit is, hiszen így nem saját kárunkon tanulunk. Ez azt jelenti, hogy hasonló történik, amikor egy filmet nézünk, vagy könyvet olvasunk: testünk reagál a látottakra, olvasottakra, ezért érezhetjük úgy, hogy valóban átéljük a főhőssel történteket - tette hozzá a kutató.
