A lawrence-i székhelyű Kansasi Egyetem pszichológusának vezetésével készült tanulmányban a nemzetközi Gallup Intézet adatait elemezték. A felmérés reprezentatív mintavétellel a világ lakosságának 95 százalékát érintette: 140-nél több országban mintegy 150 ezer felnőtt válaszolt a kérdőívekre. 
   
A résztvevők olyan érzelmeikről számoltak be, mint a boldogság, élvezet, aggodalom és szomorúság. Leírták testi problémáikat, például a fájdalmat és fáradtságot, valamint válaszoltak az alapvető igényeket, így élelmüket, hajlékukat, személyi biztonságukat érintő kérdésekre.
   
Sarah Pressman kutatásvezető az amerikai EurekAlert tudományos portálnak elmondta, hogy az eddigi hasonló vizsgálatok főként az iparilag fejlett országokat érintették. Tanulmányuk azonban arra is választ keresett, hogy olyan nyomasztó terhek mellett, mint az élelem és a hajlék hiánya, hogyan befolyásolják az érzelmek a testi egészséget.
   
Pressman szerint a pozitív érzelmek félreérthetetlenül kapcsolatot mutattak a jobb egészséggel még akkor is, ha az alapvető szükségletek hiányát is számításba vették. A fordítottja is érvényes volt: a negatív érzelmek megbízható előjelei voltak a rosszabb egészségnek.
   
Meglepő módon az érzelmek és a testi egészség közti kapcsolat erősebb volt, mint az egészség és az alapvető emberi szükségletek közti összefüggés. Még a hajlék és elegendő táplálék nélkül élőknél is javították az egészséget a pozitív érzelmek. Ezt az összefüggést a legerősebbnek éppen a legszegényebb országokban találták.
   
A tanulmány eredményét a szerzők Chicagóban, az American Psychosomatic Society éves találkozóján szerdán ismertették.